Puskás Béla - Szentgáloskér

1928-ban Szentgáloskér, Ráksi és Igal községek új körorvosi kört létesítettek Igal
székhellyel. Az orvos fizetéséhez a községek az alábbi összegeket fizették:
Igal 1200 pengõ
Ráksi 500 pengõ
Szentgáloskér 900 pengõ
Az alispán 1937-ben rendeletben tette kötelezõvé a községeknek elsõsegélynyújtó
helyek felállítását és berendezését. A szentgáloskéri képviselõ-testület is kötelezettséget
vállalt a létesítésére és 1938-as megvalósítására. Az Igalban felállítandó mentõállomás költségeihez
Szentgáloskér 60 pengõvel járult hozzá évente. 1938-ban döntött a képviselõ-testület
arról is, hogy a szülészeti vándorkelengye és vándorláda vásárlására 135 pengõt biztosít
a község.
Az 1940-ben elhalálozott Bödõ István helyett Major Józsefet bízták meg a halottkémi
teendõk ellátásával. A környezõ pusztákkal együtt 1367 fõt számláló Szentgáloskér 1947ben
hozzájárult az Igaltól 2 km-rel közelebb fekvõ Magyaratádon létrehozandó gyógyszertár
felállításához.
Somogyi Józsefné községi bába 1951. január 29-én, 66 évesen, negyvenévi bábai
szolgálat után kérte nyugdíjazását. A községi tanács méltatva eddig munkáját hozzájárult a
bába nyugdíjazásához.
1952. április 22-én a tanácsház épületében lévõ orvosi rendelõt áthelyezték a tanítólakás
egyik szobájába. 1974-ben dr. Molnár Andrást nevezték ki a településre körzeti orvosnak.
Az 1996. szeptember 17-i közmeghallgatáson a polgármester beszámolója során hangzott
el, hogy az alapfokú orvosi ellátást a községben a háziorvos vállalkozásban látja el,
hasonlóan tervezik megoldani 1997-tõl hét szomszédos községgel együtt a fogorvosi ellátást
is. Már az elõzõ évben tervezték egy új orvosi rendelõ kialakítását, amelyet végül 2000ben
megvalósítottak. 2003-ban az orvosi rendelõ teraszát beépítették, így a váróhelyiség
nagyobb lett. Az orvosi ügyelet 2004. január 1-jétõl Kaposvárra került.
Kereskedelem
1921-ben a községben Havasi Mór és Stern Mór rendelkezett korlátlan italkimérési
joggal.
1937-ben a képviselõ-testület engedélyezte a Szentgáloskéri Tejszövetkezetnek, hogy
a község területén tejgyûjtõ csarnokot építhessen. 1940-ben hídmázsa építését kezdeményezték
a községben, de erre a vármegye alispánja nem biztosított támogatást. A község ezt
önerõbõl felépíteni nem tudta. 1948-ban a községben tejszövetkezet és földmûves-szövetkezet
mûködött.
1958. február 24-én Szentgáloskér kivált a Mernye és Vidéke Földmûves Szövetkezetbõl.
Kultúra
A Magyar Királyi Belügyminiszter körrendeletben intézkedett a mozgóképüzemek
létesítésérõl. A képviselõ-testület úgy döntött, hogy a községben egyelõre mozgófényképvetítõ
üzemet nem létesítenek. 1953. január 17-én kultúrház építését határozták el, amely
azonban nem valósult meg.
97