You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A hatalmaskodásokból az egyháziak is kivették a részüket: 1322-ben a dömösi prépost<br />
emberei Bogár István ravazdi lakhelyére törtek, ahonnan ingóságait elvitték. A hatalmaskodások<br />
ebben az idõszakban mindennaposaknak számítottak. Maga a Máréi család<br />
sem volt mentes a korszellem befolyása alól, hiszen 1312-ben a nyúl-szigeti (Margit-szigeti)<br />
apácák kazsoki birtokára törtek, ahonnan a lábasjószágot elhajtották.<br />
1327 májusában I. Károly halálhírét keltették, és ekkor sokan elérkezettnek látták az<br />
idõt a család kiváltságos helyzete fölött érzett elégedetlenség kifejezésére. A somodori és<br />
atádi falvak hospesei (vendégei) a Máréi család kéri birtokát megrohamozták, a lábasjószágot<br />
elhajtották, és két bérest megsebesítettek. 16 Úgy tûnik, hogy a település egy része már<br />
nem épült újjá a pusztítás után, mivel 15. századi forrásainkban Kér és Pusztakér néven<br />
említik a falut. Hasonlóan feldúlták a család Tolna megyében fekvõ Csanádfalva nevû birtokát<br />
is. Bogár István birtokainak többsége élete végére már pusztává vált, sõt a királyi<br />
javak visszafoglalása alkalmából Ómersét, a család örökös birtokát is összeírták a visszaszolgáltatandó<br />
javak között, ami ekkorra már nem ért többet 28 márkánál. Bogár István<br />
birtokát csak úgy tudta megmenteni, hogy régi szokás szerint meztelen lábbal kiállt a vitás<br />
földdarabra, és rögöt tartván feje fölött, esküt tett arra, hogy Ómerse örökös birtoka.<br />
A 15. századra a Máréi család birtoklása háttérbe szorult, sõt a máréi vár birtoklásán is<br />
osztozniuk kellett a Becsei Töttös és Vesszõs családokkal; az utóbbiak 1393-ban csere révén a<br />
Kér feletti birtokjogot is megszerezték. 17 A település osztott volta már a 14. században több<br />
tulajdonosra utal – a templommal rendelkezõ falurész kapta késõbb a Szentgál elõnevet.<br />
A környéken ekkor került elõtérbe egy kisnemesi család, az atádi Kériek birtoklása.<br />
Kéri György fia, Sebestyén már a 14. század végén feltûnik az írott forrásokban, akit a nyúlszigeti<br />
apácákkal folytatott per során bírságoltak meg. Az alperes Kériek hét évvel a per<br />
kezdete elõtt az apácák igali és borholdi erdeit kéri jobbágyaikkal felégették, négy éve pedig<br />
kilenc igali jobbágysessiót (telket) gyújtottak fel. 18 Az apácákkal az ellenségeskedés<br />
azonban nem ért véget, mivel egy 1421 februárjában keltezett oklevél bizonyítja, hogy az<br />
apácák ügyvédje Kéri Sebestyén fiának, Istvánnak megfizette a somogyi konvent által megítélt<br />
3 márkát. 19 A per a Bakónak nevezett György atádi jobbágy megölése és a Bodának<br />
mondott Bereck fogva tartása, valamint 40 forintjának elvétele miatt keletkezett, melyben<br />
az apácák igali, ráksi és pozsonyi jobbágyai vettek részt. 20<br />
1462-ben a Kériek mellett a Kéri Kandal család is birtokolt Pusztakéren. 1469-ben a<br />
nyúl-szigeti apácák Kér Szenyesi Tamásnál zálogban lévõ részét zálogul magukhoz váltották.<br />
1481-ben Kéri Mátyás testvéreivel szemben igényt tartott a birtok egy részére. 1486ban<br />
még mindig a nyúl-szigeti apácák zálogbirtoka volt atádi Kéri Gergely itteni birtokrésze.<br />
1487-ben már a Berei családnak is vannak birtokrészei a településen. 21 1502 májusában<br />
Várdai Pál és Zsófia asszony, valamint testvéreik kérésére Két Kér és Atád birtokaik határbejárására<br />
került sor, aminek során a határjelek megújításáról is döntöttek; ekkor tehát már<br />
a Várdaiak is birtokosai a falunak. A birtokkal szomszédos települések ebben az idõben<br />
Lápa, Igal, Ráksi, Belcs, Patalom, Somodor és Örs falvak voltak. 22<br />
Egy 1509 áprilisában kelt panasz alapján az atádi Gergely nemes Pusztakéren és<br />
Oszlárban minden birtokrészét (amelyek prédiumok, puszták voltak) elzálogosította a nyúlszigeti<br />
apácáknak, akik azonban néhai Kéri Sebestyén fia, István birtokrészét is elfoglalták<br />
familiárisaikkal, és azóta is használatuk alá vonva tartották. 23 1525 januárjában néhai Kéri<br />
Dénes lánya, Margit úrnõ és Várdai Tamás felperesként lépett fel a nyúl-szigeti apácák<br />
ellenében Oszlárpuszta és Pusztakér ügyében (az utóbbi birtokba iktatása meg is történt). A<br />
per kapcsán meghallgatott szomszédosok között örsi és dióslápai jobbágyokat is említenek.<br />
24 Az 1536. évi adólajstromban Kery aliter Pwzthakeer alakban fordul elõ a falu, 1582–<br />
11
Change language