Puskás Béla - Szentgáloskér
Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér
90 1. táblázat. A tanköteles gyermekek számának alakulása 1933–1939 között 28 Tanév Beiratkozott tanulók száma 1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. Össz. 1933/34. 15 10 16 19 12 6 78 1935/36. 26 15 10 14 15 8 88 1937/38. 22 16 15 17 12 7 89 1938/39. 14 18 17 18 10 8 85 1945-ben döntõ változások következtek be a magyar közoktatás szervezeti felépítésében. 1945. augusztus 18-án elrendelték a nyolcosztályos általános iskolák megszervezését. A változtatás fõ célja az volt, hogy egységes mûveltségi anyag közvetítését tegye lehetõvé a 6–14 éves korosztály számára. Ezen iskolatípus létrehozásának gondolata 1940-ben vetõdött fel elõször (1940. évi 20. tc.), de a háborús viszonyok akkor hátráltatták egy ilyen jellegû közoktatási reform megvalósítását. 29 Szentgáloskéren elõször az 1941/42-es tanévben tudunk nyolcosztályos népiskoláról. 2. táblázat. A nyolcosztályos iskolába beiratkozott gyermekek száma 1942–1952 között 30 Tanév Beiratkozott tanulók száma (fõ) 1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. Összesen 1942/43. 22 18 17 14 12 18 8 9 118 1943/44. 30 11 18 13 11 9 14 7 113 1951/52. 10 17 11 15 16 16 13 15 113 A szentgáloskéri római katolikus egyházközség 1946. július 29-én tartott gyûlésén kimondta a harmadik tanítói állás megszervezésének szükségességét, betöltése azonban lakáshiány miatt pár évet még váratott magára. 31 Ugyanezen évben az igali elemi népiskolát nevezték ki a szentgáloskéri intézmény anyaiskolájává. 32 Az 1946-ban bevezetett rendelettel hivatalosan is elismerték az egyes általános iskolák közötti színvonalkülönbséget. Fiókiskolának minõsítették azokat az iskolákat, amelyekben a felsõ tagozaton nem voltak meg a szakosított, osztott tanítás feltételei. A 20. század derekáig a magyar iskolarendszer egyik legfõbb jellemzõje, hogy az oktatás java része a különféle felekezetek kezében volt. A társadalmi-politikai viszonyok átalakulása azonban egyre sürgetõbben követelte a változást, melyre 1948-ban került sor. Az 1948. évi 33. tc. kimondta az iskolák államosítását hazánkban, vagyis megszûntek az egyházi iskolák. 33 A 2005-ig mûködõ szentgáloskéri általános iskola történetének elsõ nagy fejezete az 1750–1948 közötti idõszak. Ekkoriban – a katolikus felekezeti jelleg fennállása idején – a község hitközössége volt hivatott fenntartani az oktatás intézményét. Olyan történelmi korokban, amikor az iskolában megszerezhetõ tudás értéke csekélyebb volt, fenntartása gyakorta csak „kierõszakolt” intézkedések árán vált lehetõvé. A társadalmi hozzáállás kedvezõtlen hatást gyakorolt a gyermekek iskolalátogatási hajlandóságára a sorozatos törvényi szabályozások ellenére is. A háborúkkal és forradalmakkal tagolt idõszak végére az a két rendelet tett pontot (nyolcosztályos általános iskola bevezetetése 1945-ben, iskolák államosítása 1948-ban), amely letette az 1989-ig fennálló magyar közoktatási rendszer alapjait.
Az iskolákról államosításuk elõtt számtalan felmérés készült, melyek kiválóan rekonstruálják a korabeli állapotokat. A szentgáloskéri, ekkor már állami általános iskola ingatlanainak mûleírásában a következõk foglaltatnak: 34 – 1. számú iskolaépület: alapterülete 90,6 m²; értéke 10 000.- Ft; vízellátás és villamos világítás biztosított; állapota jó – 2. számú iskolaépület: alapterülete 126 m²; értéke 15 000 Ft.; vízellátás és villamos világítás biztosított; állapota jó – tanítói lakás: alapterülete 141 m²; értéke 15 000.- Ft; vízellátás és villamos világítás biztosított; állapota (kisebb hibák feltüntetésével: a padlózat hibás, egy ajtó rossz) jó – gazdasági gyakorlótér: területe 550 m²; értéke 7000.- Ft A megváltozott társadalmi-politikai berendezkedés ellenére számtalan régi problémával kellett szembenéznie az iskolának. A községi tanácsnak tett jelentésekben olyan kérdések vetõdtek fel az iskolával kapcsolatosan, melyek fennállása óta léteztek: a mulasztásokkal szembeni szigorúbb eljárás, a tanítók-tanárok túlterheltségének megszüntetése, a fegyelem erõsítése, a lemorzsolódás elleni küzdelem. Új elvárásként jelentkezett a pedagógusokkal szemben az ideológiai nézetek terjesztésében való aktív közremûködés. Elõírták számukra például azt, hogy tevékenyen vegyenek részt a mezõgazdaság szocialista átszervezésében, helyzetének megerõsítésében, és nyújtsanak segítséget a helyi termelõszövetkezeteknek. Szentgáloskéri iskola, 1952–1954 1951-ben Kovács János tanító a községi tanács ülésén kérelmezte, hogy sokrétû elfoglaltságainak mérséklése céljából mentesítsék szövetkezeti felügyelõbizottsági, béke- és népjóléti bizottsági elnökségi feladatai alól. Úgy értékelte, hogy a széles körû társadalmi tevékenység az oktató-nevelõ munkát nagymértékben hátráltatja. A község elöljárósága kérvényét elfogadta, és az említett közéleti feladatok végzése alól felmentette. 35 91
- Page 37 and 38: pót- (rendes tagok: Takács János
- Page 39 and 40: építése. 1953. január 17-én a
- Page 41 and 42: Rendszerváltás Szentgáloskéren
- Page 43 and 44: A megyecímer átadása 1999-ben (d
- Page 45 and 46: A körjegyzõség dr. Bálint Ildik
- Page 47 and 48: 1920-21: Csima István 1922-25: Sus
- Page 49 and 50: 2002 JEGYZETEK Egerszegi Ferenc pol
- Page 51 and 52: A lakosság létszámának alakulá
- Page 53 and 54: A valóságos helyzet megállapít
- Page 55 and 56: Népmozgalmi adatok (1901-1968) 6
- Page 57 and 58: A 7 éves és idõsebb népesség a
- Page 59 and 60: majorságokban - pusztákon - szolg
- Page 61 and 62: lángoltak fel az aratósztrájkok.
- Page 63 and 64: János, Durczi Sándor, Ellaner Fer
- Page 65 and 66: A körjegyzõ jelentése a szentgá
- Page 67 and 68: községben 2 cséplõgép, 2 trakt
- Page 69 and 70: 12 Simonffy Emil: Somogy megye mez
- Page 71 and 72: állás és a szervezés nehézség
- Page 73 and 74: A bérezés munkaegység alapon tö
- Page 75 and 76: Bödõ József parádéskocsis 1975
- Page 77 and 78: szarvasmarha-tenyésztéssel és ta
- Page 79 and 80: II. Föld és egyéb termelõeszkö
- Page 81 and 82: 2. számú melléklet Tsz-vezetõk:
- Page 83 and 84: A tanítónak - aki tehát egy szem
- Page 85 and 86: 1845-ben jött létre a magyar neve
- Page 87: A lapapusztai iskola Harka Ferenc t
- Page 91 and 92: A volt általános iskola épülete
- Page 93 and 94: Tanítás az iskolában Az elsõ ba
- Page 95 and 96: 1928-ban Szentgáloskér, Ráksi é
- Page 97 and 98: állomásának vonalát a nyilváno
- Page 99 and 100: Kopjafaállítás a hazáért élet
- Page 101 and 102: és Harsányi József. Még nem vol
- Page 103 and 104: lással sok probléma volt; Szentg
- Page 105 and 106: 1972-ben a Szentgáloskér nevétõ
- Page 107 and 108: 1976/1977. évi Somogy megyei II. o
- Page 109 and 110: 1993/1994. évi kaposvári körzeti
- Page 111 and 112: 2000-tõl 2002-ig az egyesület eln
- Page 113 and 114: I. Személynévmutató A neveket a
- Page 115 and 116: G. Bödõ János l. Bödõ János,
- Page 117 and 118: Krasztics István 39, 47 Kristóf
- Page 119 and 120: Soós Gábor 46 Soós István 46 So
- Page 121 and 122: Visnyei József 74 Visnyei Lajos 10
- Page 123 and 124: Felsõ Ecseny 25 l. még Ecseny Fel
- Page 125 and 126: Rácörs (Rácörspuszta) 6, 11 Rá
- Page 127 and 128: A adózás 16, 18-20, 51, 58 Agrár
- Page 129 and 130: Községtörténeti adatok Szentgá
- Page 131 and 132: Keer et pred, Pwzthakeer. (1481: Dl
- Page 133 and 134: Révai nagy lexikona AZ ISMERETEK E
- Page 135 and 136: A világháborúba bevonult katoná
- Page 137 and 138: Somogy vármegye járásai, a közs
Az iskolákról államosításuk elõtt számtalan felmérés készült, melyek kiválóan rekonstruálják<br />
a korabeli állapotokat. A szentgáloskéri, ekkor már állami általános iskola ingatlanainak<br />
mûleírásában a következõk foglaltatnak: 34<br />
– 1. számú iskolaépület: alapterülete 90,6 m²; értéke 10 000.- Ft; vízellátás és villamos<br />
világítás biztosított; állapota jó<br />
– 2. számú iskolaépület: alapterülete 126 m²; értéke 15 000 Ft.; vízellátás és villamos<br />
világítás biztosított; állapota jó<br />
– tanítói lakás: alapterülete 141 m²; értéke 15 000.- Ft; vízellátás és villamos világítás<br />
biztosított; állapota (kisebb hibák feltüntetésével: a padlózat hibás, egy ajtó rossz) jó<br />
– gazdasági gyakorlótér: területe 550 m²; értéke 7000.- Ft<br />
A megváltozott társadalmi-politikai berendezkedés ellenére számtalan régi problémával<br />
kellett szembenéznie az iskolának. A községi tanácsnak tett jelentésekben olyan kérdések<br />
vetõdtek fel az iskolával kapcsolatosan, melyek fennállása óta léteztek: a mulasztásokkal szembeni<br />
szigorúbb eljárás, a tanítók-tanárok túlterheltségének megszüntetése, a fegyelem erõsítése,<br />
a lemorzsolódás elleni küzdelem. Új elvárásként jelentkezett a pedagógusokkal szemben<br />
az ideológiai nézetek terjesztésében való aktív közremûködés. Elõírták számukra például azt,<br />
hogy tevékenyen vegyenek részt a mezõgazdaság szocialista átszervezésében, helyzetének<br />
megerõsítésében, és nyújtsanak segítséget a helyi termelõszövetkezeteknek.<br />
<strong>Szentgáloskér</strong>i iskola, 1952–1954<br />
1951-ben Kovács János tanító a községi tanács ülésén kérelmezte, hogy sokrétû elfoglaltságainak<br />
mérséklése céljából mentesítsék szövetkezeti felügyelõbizottsági, béke- és<br />
népjóléti bizottsági elnökségi feladatai alól. Úgy értékelte, hogy a széles körû társadalmi<br />
tevékenység az oktató-nevelõ munkát nagymértékben hátráltatja. A község elöljárósága<br />
kérvényét elfogadta, és az említett közéleti feladatok végzése alól felmentette. 35<br />
91
Change language