Puskás Béla - Szentgáloskér
Share Embed Flag
Download ePaper

Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér

szentgalosker.hu
from szentgalosker.hu More from this publisher
17.01.2013 Views

– A járandóságokat a tanító gyakorta nem kapta meg. – A felmérés szerint az iskola állapota új épület létesítését tenné szükségessé, de ugyanígy asztalok és székek beszerzése is fontos lenne. 1806-ban látott napvilágot a magyar közoktatásügy átfogó rendszerét és tartalmát szabályozó állami rendelet, a II. Ratio Educationis. Kimondta, hogy az olyan egytanítós népiskolákban, mint amilyen a szentgáloskéri is, a hittanon kívül olvasást, írást, valamint a falusi élet igényeihez alkalmazkodó számolást kell tanítani. Az elemi népiskolák helyzetével, azok javításával jóval hangsúlyosabban foglalkozott elõdjénél, az I. Ratiónál. A rendelet alapvetõ tényként említette meg a falusi gyerekek iskoláztatásának fontosságát. A cél érdekében felhívta a plébánosok figyelmét, hogy a szülõket vegyék rá: 6–12 éves korú gyermekeiket egész évben járassák iskolába. Kimondta, hogy az elemi iskolákból már kikerült fiatalokat vasárnaponként össze kell hívni a tanulmányok átismétlése céljából, vagyis a vasárnapi iskola létrehozását rögzítette. 8 A tanügyi szabályozásban foglaltak csak nagyon kevés helyen valósultak meg, hiszen Somogy megye kis falusi közösségei nem adtak megfelelõ táptalajt az elvek gyakorlati alkalmazásához. 1815-ben püspöki egyházlátogatás zajlott le Mernyén és filiáiban. A felmérés szerint a szentgáloskéri tanító jövedelme még az ötödét sem érte el a mernyei tanítóénak. Kozári Imre teljes javadalmazása 29 forint 18 kr volt, melybe a jegyzõi és kántori tevékenységért kapott díjazást is bele kellett érteni. A tanköteles korúak száma a látogatás évében 45 fõ volt, de az iskolalátogatási hajlam sokszor a 6%-ot sem érte el! 9 Az iskolák problémáival elõbb-utóbb a megye vezetésének is szembe kellett néznie. 1832-ben, mivel elõremutató változások a két Ratio után sem történtek Somogyban, a megyegyûlés foglalkozott az elemi népoktatás helyzetével. „… a falukon lakozó köznépnek is elkerülhetetlenül szükséges a sorsához és állapotjához alkalmazott tanítás, szívét, lelkét képzõ oktatás. Ezen, az õ rendeltetését érdeklõ tudományok között fõ helyen áll ugyan a vallásnak és erkölcsiségnek józan esmérete, de ehhez – hogy belõle a Hazának hasznos tagja váljon – megkívántatik még az olvasás, írás, egy kevés számvetés és a nemzeti nyelvnek, ahol ez nem tudatik, tanulása.” 10 Somogy népiskoláival egyetemben Szentgáloskéren is az oktatás legnagyobb problémája a 19. század elsõ felében a hanyag iskoláztatás maradt. A megye vezetése a legnagyobb hiányosságot e téren ott látta, hogy a szülõk továbbra is szívesebben alkalmazták gyermekeiket a mezei munkákban, de a ruházat hiánya is legalább ekkora visszatartó erõvel hatott. Ez utóbbi sokszor nemcsak az iskolától, de még a templom látogatásától is távol tartotta a gyerekeket. 11 A falusi tanítók alacsony mértékû anyagi megbecsülése a végrehajtó hatalom figyelmét is felkeltette. 1832-ben azt a határozatot hozták, hogy a községi elöljáróknak kötelességük rendszeresen ellenõrizni a tanítói járandóságok szabályszerû folyósítását, melynek elmaradása törvényes szankciókat vont maga után. Nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a „szükséggel küszködõ” tanító a feladatát nem tudja megfelelõen ellátni. 12 1839–40-ben Somogy vármegye közgyûlése felszólította a tanítókat mindenfajta jövedelem összeírására és bevallására. Ezek az úgynevezett táblás jegyzékek sok adatot tartalmaznak a tanulókra és a tanítókra vonatkozóan. Az összeírás idején Szentgáloskéren az iskolamester és a jegyzõ egyaránt Vágner József volt. Az iskolát a római katolikus hitfelekezet tartotta fenn. A tanító jövedelme ingatlanból 2 hold szántó és 0,5 hold rét volt, melyeket a helység lakosai mûveltek meg. A községtõl 15 forintot kapott a jegyzõségért, és 20 pozsonyi mérõ 13 gabona is megillette. 14 86

1845-ben jött létre a magyar neveléstörténet egyik kimagasló alkotása Magyarország elemi tanodáinak szabályai címmel. A rendelkezés ismételten kimondta a II. Ratióban is megfogalmazott tankötelezettséget a 6–12 éves korosztály körében. Megfogalmazták azt is, hogy amennyiben a gyermek iskoláztatása elmarad, a családot pénzbüntetés terheli. Az oktatás elsõ fokozatának tananyagát a következõképpen részletezte: „Olvasás elemei, azaz betûismertetés, egybefoglalás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A falusi tanodákban egyedül anyanyelven. Írás elemei, vagyis betûképzés és szóba foglalás. A számtan elsõ elemei. A hittan külön órákban kerül oktatásra.” A falusi elemi népiskolákban mindenütt azonos tartalmú tankönyv használatát tartotta kívánatosnak. 15 Az 1800-as évek közepére az állam és az egyház is mind több figyelmet fordított az oktatás alapfokú színtereire, az elemi népiskolákra. A Veszprémi Egyházmegyében is számos iskolalátogatási körút vette kezdetét, melyek során felmérték az egyes iskolák állapotát. Zichy Domonkos gróf veszprémi püspök 1845–46-ban több ízben is igyekezett megvizsgálni a hatáskörébe tartozó katolikus népiskolákat. Azok a problémák, melyekre egyház- és iskolalátogatásai során felhívta a figyelmet, nem voltak új keletûek: elhanyagolt és az oktatásnak nem megfelelõ iskolaépületek, a berendezési tárgyak hiánya, a tanítói javadalmak gyakori elmaradása, rendszertelen iskolába járás, képzetlen falusi tanítók. 16 Somogy vármegye közgyûlése 1848-ban határozatott hozott, mely szerint a falusi jegyzõk, ha egyben tanítók is, a község elöljáróságának ülésein önálló szavazattal rendelkezhetnek. Indoklásképpen megemlítették, hogy a nép csak olyan személybe helyezi bizalmát, akit mindenféle hatalomtól függetlennek tart akkor is, ha a falusi tanítókat legtöbbször a plébános nevezte ki, aki hivatalból volt az iskola igazgatója. 17 Mivel Szentgáloskéren is a tanító töltötte be a jegyzõi állást, a rendelet közvetlenül érintette a község lakosságát. Az iskolalátogatások elmaradása mellett továbbra is „örökzöld” témát adott a megye vezetésének a tanítói bérezés kérdése. 1851-ben némiképp javult a somogyi tanítók javadalmazása azzal, hogy egy félteleknyi szántófölddel bõvítették ki az õket megilletõ juttatásokat. Hangsúlyozták egyben azt is, hogy minden iskolába járó diák után szigorúan szedjék be a tandíj összegét, biztosítva a tanító jövedelmét. 18 A késõbbiekben látható, hogy az intézkedések java része továbbra sem ment át a gyakorlatba. Nem a megvalósításhoz szükséges akarat hiányzott, hanem annak társadalmi-gazdasági háttere. 1868 fordulatot jelentett a magyar közoktatásügy történetében: napvilágot látott az Eötvös József kultuszminiszter nevével fémjelzett 1868. évi 38. tc. A népiskolai közoktatás tárgyában címmel. A törvény kimondta, hogy minden településen, ahol legalább harminc iskolaköteles korú gyermek van, a község vagy a felekezet által elemi népiskolát kell mûködtetni. Az elemi népoktatás egy 6 évig tartó mindennapi és egy 3 évig tartó ismétlõiskolai rendszert foglalt magában. A törvény egyik legnagyobb vívmánya, hogy 6–12 éves kor között elõírta a tankötelezettséget. A felekezetek által fenntartott iskoláknak többek között a következõ feltételeket teljesíteniük: Az iskola fenntartása a hívek anyagi hozzájárulásán alapult. A tanítandó tárgyak a hit- és erkölcstan, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, természetrajz, gyakorlati oktatás a mezõgazdaság körébõl, állampolgári ismeretek, ének és testgyakorlás voltak. Falvakban a tanévnek legalább nyolc hónapig kellett tartania. A törvény kiterjesztette ellenõrzõ szerepét a felekezeti oktatásra is. Rendelkezett az iskolaszékek felállításáról: ennek a kilenctagú testületnek – melyben helyet kaptak a helybeli lelkész, a tanító és a lakosság képviselõi – legfontosabb feladata az iskola mûködésének felügyelete volt. 19 Somogy megye bizottmányi nagygyûlése 1869. február 1-jén vette tudomásul a népoktatási törvény elõírásait, és rendelte el annak végrehajtását. A tanítók anyagi megbecsültsége a 19. század második felében sem volt jobb, mint a 87

1845-ben jött létre a magyar neveléstörténet egyik kimagasló alkotása Magyarország<br />

elemi tanodáinak szabályai címmel. A rendelkezés ismételten kimondta a II. Ratióban is<br />

megfogalmazott tankötelezettséget a 6–12 éves korosztály körében. Megfogalmazták azt<br />

is, hogy amennyiben a gyermek iskoláztatása elmarad, a családot pénzbüntetés terheli. Az<br />

oktatás elsõ fokozatának tananyagát a következõképpen részletezte: „Olvasás elemei, azaz<br />

betûismertetés, egybefoglalás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A falusi<br />

tanodákban egyedül anyanyelven. Írás elemei, vagyis betûképzés és szóba foglalás. A<br />

számtan elsõ elemei. A hittan külön órákban kerül oktatásra.” A falusi elemi népiskolákban<br />

mindenütt azonos tartalmú tankönyv használatát tartotta kívánatosnak. 15<br />

Az 1800-as évek közepére az állam és az egyház is mind több figyelmet fordított az<br />

oktatás alapfokú színtereire, az elemi népiskolákra. A Veszprémi Egyházmegyében is számos<br />

iskolalátogatási körút vette kezdetét, melyek során felmérték az egyes iskolák állapotát.<br />

Zichy Domonkos gróf veszprémi püspök 1845–46-ban több ízben is igyekezett megvizsgálni<br />

a hatáskörébe tartozó katolikus népiskolákat. Azok a problémák, melyekre egyház-<br />

és iskolalátogatásai során felhívta a figyelmet, nem voltak új keletûek: elhanyagolt és<br />

az oktatásnak nem megfelelõ iskolaépületek, a berendezési tárgyak hiánya, a tanítói javadalmak<br />

gyakori elmaradása, rendszertelen iskolába járás, képzetlen falusi tanítók. 16<br />

Somogy vármegye közgyûlése 1848-ban határozatott hozott, mely szerint a falusi jegyzõk,<br />

ha egyben tanítók is, a község elöljáróságának ülésein önálló szavazattal rendelkezhetnek.<br />

Indoklásképpen megemlítették, hogy a nép csak olyan személybe helyezi bizalmát,<br />

akit mindenféle hatalomtól függetlennek tart akkor is, ha a falusi tanítókat legtöbbször a<br />

plébános nevezte ki, aki hivatalból volt az iskola igazgatója. 17 Mivel <strong>Szentgáloskér</strong>en is a<br />

tanító töltötte be a jegyzõi állást, a rendelet közvetlenül érintette a község lakosságát.<br />

Az iskolalátogatások elmaradása mellett továbbra is „örökzöld” témát adott a megye<br />

vezetésének a tanítói bérezés kérdése. 1851-ben némiképp javult a somogyi tanítók javadalmazása<br />

azzal, hogy egy félteleknyi szántófölddel bõvítették ki az õket megilletõ juttatásokat.<br />

Hangsúlyozták egyben azt is, hogy minden iskolába járó diák után szigorúan szedjék<br />

be a tandíj összegét, biztosítva a tanító jövedelmét. 18 A késõbbiekben látható, hogy az intézkedések<br />

java része továbbra sem ment át a gyakorlatba. Nem a megvalósításhoz szükséges<br />

akarat hiányzott, hanem annak társadalmi-gazdasági háttere.<br />

1868 fordulatot jelentett a magyar közoktatásügy történetében: napvilágot látott az<br />

Eötvös József kultuszminiszter nevével fémjelzett 1868. évi 38. tc. A népiskolai közoktatás<br />

tárgyában címmel. A törvény kimondta, hogy minden településen, ahol legalább harminc<br />

iskolaköteles korú gyermek van, a község vagy a felekezet által elemi népiskolát kell mûködtetni.<br />

Az elemi népoktatás egy 6 évig tartó mindennapi és egy 3 évig tartó ismétlõiskolai<br />

rendszert foglalt magában. A törvény egyik legnagyobb vívmánya, hogy 6–12 éves kor<br />

között elõírta a tankötelezettséget. A felekezetek által fenntartott iskoláknak többek között<br />

a következõ feltételeket teljesíteniük: Az iskola fenntartása a hívek anyagi hozzájárulásán<br />

alapult. A tanítandó tárgyak a hit- és erkölcstan, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, természetrajz,<br />

gyakorlati oktatás a mezõgazdaság körébõl, állampolgári ismeretek, ének és testgyakorlás<br />

voltak. Falvakban a tanévnek legalább nyolc hónapig kellett tartania. A törvény<br />

kiterjesztette ellenõrzõ szerepét a felekezeti oktatásra is. Rendelkezett az iskolaszékek<br />

felállításáról: ennek a kilenctagú testületnek – melyben helyet kaptak a helybeli lelkész, a<br />

tanító és a lakosság képviselõi – legfontosabb feladata az iskola mûködésének felügyelete<br />

volt. 19 Somogy megye bizottmányi nagygyûlése 1869. február 1-jén vette tudomásul a népoktatási<br />

törvény elõírásait, és rendelte el annak végrehajtását.<br />

A tanítók anyagi megbecsültsége a 19. század második felében sem volt jobb, mint a<br />

87

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!