Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
84<br />
Fejezetek a szentgáloskéri iskola történetébõl<br />
Az iskola és a benne folyó oktató-nevelõ munka az alapja minden mûvelt társadalom megteremtésének,<br />
így korántsem lényegtelen, hogy milyen kereteken belül valósul meg. Magyarország<br />
kultúrtörténete folyamán nem voltak mindig ilyen hangsúlyosak az iskolával<br />
szemben támasztott követelmények. A 17. század végéig török hódoltság alá esõ területeken<br />
– köztük a Dél-Dunántúlon is – kialakult berendezkedés nem kedvezett a magyar társadalmi,<br />
gazdasági és kulturális élet fejlõdésének, sõt nagymértékben visszavetette azt.<br />
Az oktatás nagyobb részét kezében tartó egyházi intézményhálózat szinte teljes mértékben<br />
eltûnt. Térségünkben a lelkipásztorkodással összefüggõ mindenfajta tevékenységet<br />
a jezsuiták pécsi és andocsi missziója, valamint az egyházhatósági felhatalmazással rendelkezõ<br />
világi kisegítõk, a licenciátusok láttak el. A szerzetesek többször megfordultak<br />
<strong>Szentgáloskér</strong>en is, ápolva és életben tartva a helybeliek szellemi mûveltségét. 1<br />
A török kiûzését követõen Somogy megye közállapotai rendkívül lassan stabilizálódtak.<br />
A lakosság létszámának nagyarányú megfogyatkozása és a ritka településszerkezet volt<br />
az egyik legsúlyosabb probléma. Ebben a helyzetben kellett gyakorlatilag az alapoktól elindítani<br />
az egykori hódoltsági területek, azon belül <strong>Szentgáloskér</strong> életének újjáépítését, a rendszeres<br />
intézményes iskoláztatás megindítását. Mivel az oktatás a török megszállás alatt szétzilálódott<br />
egyház feladatai közé tartozott, elõször annak szerkezetét kellett helyreállítani.<br />
Csak ezután következhetett az iskolahálózat lassú felélesztése.<br />
Korszakunkban az alapfokú oktatás szoros egységet képezett a különféle felekezetekkel,<br />
azok közvetlen irányítása alatt állt. <strong>Szentgáloskér</strong> katolikus közössége Somogy megye<br />
nagy részével együtt a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozott. Intézményes elemi oktatás az<br />
1750-es éveket megelõzõen a község életében nem ismeretes. Ezekben az esztendõkben alapították<br />
meg azt a katolikus elemi népiskolát, amely az 1948-as államosításig funkcionált.<br />
Az 1740 táján létrejött katolikus elemi népiskola külsõ jegyeit vizsgálva semmi sem<br />
utalt arra, hogy benne a felnövekvõ generációk nevelése folyik. Az épület a község többi<br />
házához hasonlóan sárral tapasztott sövényház volt szalmából készült tetõzettel, melyben a<br />
kor szokásai szerint nem különült el a tanterem és a tanító lakása. 2 E szomorú tény mögött<br />
a község lakóinak szegénysége állt, amely igen sokszor visszahúzó erõként mûködött az<br />
iskolai élet problémáinak hátterében. Nemcsak az épületek állapota volt aggasztó, hanem<br />
az eszközök szinte teljes hiánya is. A legtöbb iskolában a tanítás olyan alapvetõ feltételei is<br />
hiányoztak, mint például a pad vagy a tábla.<br />
A 18. század közepén intézményes tanítóképzés még nem folyt, így a tanítói feladatokat<br />
olyan személyek látták el, akiknek megvolt az elemi mûveltségük, vagyis tudtak írni,<br />
olvasni, számolni, és ismerték a katolikus egyház alapvetõ tanításait. Ezzel a tudásszinttel<br />
korszakunkban általában a tanulmányaikat félbehagyott diákok rendelkeztek. Õk egy-egy<br />
községi vagy városi lelkipásztor mellett láttak el különbözõ kisegítõ feladatokat, illetve<br />
tanítottak is. Akadtak köztük csupán elemi végzettséggel, a tanulók által elsajátítandó minimális<br />
tudásanyaggal rendelkezõ személyek is. A szentgáloskéri tanítók egyúttal kántorok,<br />
harangozók és jegyzõk is voltak, akiket a község lakossága a plébános és a falu földbirtokosa<br />
beleegyezésével választott meg. 3
Change language