Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
endelkezett somogyi gyökerekkel, hiszen birtokközpontjuk, Máré vára is Baranya megyében<br />
található, mégis jelentõs szerepet játszottak <strong>Szentgáloskér</strong> történetében.<br />
A Zsidó nembõl származó nemesi család a nagypolitika színterére a 14. század eleji<br />
pártharcok, trónviszályok idején lépett. A kezdetekben somogyi fõispánokként is ismert<br />
Kõszegiek familiárisaként induló Bogár István 1305-ben az óbudai várnagyi, 9 majd 1310–<br />
1313 között a dombói várnagyi tisztséget töltötte be, amellett hogy a nagybirtokos család<br />
tárnokmestere is volt. 10 A politikai csatározások során átállt I. Károly (Károly Róbert) oldalára,<br />
és ez szembefordította az oligarchákat támogató széles réteggel. Kõszegi János<br />
döbröközi várnagyával rajtaüttetett Bogár István birtokain, aki ennek hatására behódolt a<br />
nagyúr akaratának, és annak öccsét, Kõszegi Miklóst kérte fel közbenjárásra. Ennek hatására<br />
egy 1313. augusztus 14-én kelt oklevél tanúsága szerint visszaszerezte a javait. 11 Kicsikart<br />
hûsége azonban nem tartott soká. Mikor I. Károly sereget gyûjtött a Henrikfiak ellen,<br />
már ismét a király oldalán találjuk. Míg a Dráván túli területeken harcolt a király mellett,<br />
somogyi birtokait – Nak, Merse, Kér, Tátom, Ravazd – ismét felégették és feldúlták a Kõszegiek<br />
hívei. 12<br />
Az uralkodó Bogár Istvánt bõségesen kárpótolta veszteségeiért, hiszen 1316–1319<br />
között a frissen visszaszerzett Tolna megye fõispánjává tette, 13 Máré várát pedig 1313-ban<br />
és 1316-ban is örökbe kapta I. Károlytól. (Érdekes, hogy 1317–1320 között mégis csak<br />
máréi várnagyként említik.) 14 Csupán 1320 körül tért vissza somogyi birtokaira. Az országbíró,<br />
valamint a nádor elé idéztette azokat, akik birtokai pusztításában közremûködtek, többek<br />
között Uzdi István fiait, Jánost és Herbordot, akik Kér és Merse felégetésében vettek<br />
részt, valamint Unári Martonos fiát, Domonkost, aki Tátom falu lerombolásáért volt felelõs.<br />
„Az Uzdi testvérek, János és Herbord valószínûleg nem másért, hanem mert Bogár István<br />
és (annak fivére) Gunya a királyiakhoz pártolnak, ezek birtokait: Nakot, Mersét és Kért<br />
elpusztították, mely alkalommal öt embert megöltek. E hatalmaskodás miatt panaszra mentek<br />
a kárvallottak az országbíróhoz, ki az alpereseket 1319. november 8-ára törvénybe idézte,<br />
és mert meg nem jelenének, se senkit, aki helyettök a törvény elõtt megfelelt volna, nem<br />
küldének, idézéseit másfél éven át még ötször ismételte, a makacs távolmaradókat mindannyiszor<br />
a törvényes bírságban, 3-3 márkában elmarasztaltatván. A hatodik eredménytelen<br />
megidézés után végre elküldötte az országbíró Gyolodi Vörös Miklóst, mint a király<br />
emberét, hogy a pécsváradi konvent bizonysága mellett a felpereseket Uzdba beiktassák,<br />
tizenöt napig ott maradjanak, az esedékessé vált bírságokat beszedjék és az alpereseket újra<br />
megidézzék, hogy a per fõ tárgyára nézve feleljenek. Azonban az Uzdi testvérek igen barátságtalanul<br />
fogadták a kiküldötteket. A királyi embert és a konvent bizonyságát elfogták,<br />
gyalázatos szavakkal illették, rövid fogság után mégis szabadon bocsátották. Ellenben Bogárék<br />
megbízottját, ki a beiktatásra odajött, levetkeztették és halálra verték. Természetesen<br />
sem a bírságot meg nem fizették, sem az újonnan kitûzött határidõre meg nem jelentek. E<br />
lázadók ellen, hogy velök végezzen, meghagyta immár az országbíró: minthogy hozzájok<br />
férkõzni veszedelemmel jár, három azon vidéki sokadalmon hirdessék ki a megidézést,<br />
hogy a nevezett Uzdiak két hét alatt a rájok kirótt bírságokat megfizessék, és fölszaporodott<br />
hatalmaskodásaikért a királyi fölség törvényszéke elõtt megjelenjenek, mert gonoszságaiknak<br />
tovább büntetlenül nem örvendenek.” 15 A pécsváradi konvent teljesítette az országbíró<br />
parancsát, és tovább az ügyrõl nem hallunk semmit.<br />
Az uralkodó által nyújtott védelem, amelyben elrendelte, hogy Somogy vármegye<br />
alispánja és bírái ne merészeljenek Bogár István és fivére, Gunya (akitõl a Gunyafi név<br />
ered) felett ítélkezni, a család hasznára vált. 1320-ból már egy másik perrõl értesülünk<br />
Lápai Mátyás fia, Loránd mester és Gunya mester között, minek eredményeképpen Loránd<br />
köteles volt Ecsenyben 16 db marhát visszaszolgáltatni a Máréiaknak.<br />
10