Puskás Béla - Szentgáloskér

1966. december 31-én egyesült a somodori Kossuth Mezõgazdasági Termelõszövetkezettel
és a répási Elsõ Ötéves Terv Mezõgazdasági Termelõszövetkezettel. Az egyesülés után a
tsz neve IX. Pártkongresszus Mezõgazdasági Termelõszövetkezet lett. Az új szövetkezet a
szentgáloskéri tsz köré szervezõdött. Az egyesülést követõen két üzemegység, a
szentgáloskéri és a somodori jött létre. A kedélyek fokozatosan megnyugodtak. A
szentgáloskéri üzemegység vezetõje Perger Vilmos lett, aki korábban már gyakornokként
dolgozott Szentgáloskéren, s késõbb Toponárról hozták vissza. A somodori üzemegység
vezetõje Kõnig József volt, aki korábban mint fõagronómus dolgozott. A fõállattenyésztõ
Horváth Tamás, az építésvezetõ Vonyó Gyula volt. Késõbb, mintegy másfél év múlva Perger
lett a fõállattenyésztõ. Vonyó József volt az összevont tsz elnöke, az elnökhelyettes Kovács
József, majd Rózsa János. Kálmán Sándor volt a fõkönyvelõ és Jovánczai István a fõagronómus.
A IX. Pártkongresszus Mezõgazdasági Termelõszövetkezet 1967. évi zárszámadása
során az alábbi adatok hangzottak el:
A tsz területe 5964 kat. h. Ebbõl termõterület 5828 kat. h., szántóterület 5225 kat. h. A
tagok száma 818 fõ, ebbõl nyugdíjas 233 fõ.
Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 16 960 Ft, az egy családra jutó jövedelem 27
529 Ft. A számosállat évi átlagban 1003 db.
1979. február 12-én a termelõszövetkezet közgyûlése döntött a szövetkezet nevének
megváltoztatásáról. A taggyûlés a vezetõség munkáját hatékonynak, a tagságét pedig fegyelmezettnek
ítélte.
Az 1970. évi beszámoló során elhangzott, hogy az egyesült tsz tagsága fokozatosan
öregszik, aminek egyik oka az, hogy a fiatalok egy része városokban tanul, és ott talál
munkát magának. Elhangzott, hogy a tagság jövedelme fokozatosan növekszik. A napi tízórás
munkaidõ bevezetése során az óradíj 85 forintra emelkedett. A termelõszövetkezet
jelentõs összeget költ szociális és kulturális célokra.
Az 1971-es tisztújítás során a tagság ismét Vonyó Józsefet választotta meg elnöknek.
Az új vezetõség tagjai lettek: Orbán János, Varjas Istvánné, Varga István, B. Bödõ József,
Harsányi Imréné, Harsányi László, Molnár Péter, Rózsa János, Kadlicskó Jánosné, Tóth
János, Kalangya János, ifj. Kovács István, Fónai Gyula, Visnyei József, Kristóf István és
Steiner Ferencné. A küldöttgyûlésen sor került az új szervezeti formához igazodó alapszabály
elfogadására is. Eredményes munkájukért a tsz-vezetõség IBUSZ-tanulmányútra küldte
az alábbi személyeket: Kõnig József üzemegység-vezetõ, Tóth György csúcstitkár, Visnyei
József traktoros, ifj. Szabadi Lajos és Simon János állattenyésztõk, Molnár Péter gépkocsivezetõ,
Herbel János és Iberhardt Jenõ szerelõ, Pintér József kõmûves, Horváth Ferenc
traktoros, Vonyó József építésvezetõ, Pap József üzemegység-vezetõ.
1972-ben a termelõszövetkezet 6072 kat. h. területtel rendelkezett, amelybõl 5571
kat. h. volt a szántó. A családok száma 416 volt, a taglétszám 733, amelybõl nyugdíjas 375
fõ. A tagság 65%-a 50 év feletti. A tsz agronómusa Paska Ferenc, a fõkönyvelõ Hársházi
József, a jogtanácsos dr. Dávid József volt. 6
Vonyó József szövetkezeti elnök halálával a szövetkezet elsõ számú vezetõ nélkül
maradt, a vezetõség az elnöki feladatok ellátására Rózsa Jánost kérte fel. (Vonyó Józsefet a
tsz saját halottjának tekintette.) A jelölõbizottság 1975. február 28-ára hívta össze a tisztújító
közgyûlést. A szövetkezeti elnök személyérõl nem született döntés, mert egyik jelölt sem
kapta meg a kétharmados többséget. Azonban a vezetõségi tagokat sikerült megválasztani:
Harsányi László, Harsányi Imréné, Varga István, Simon János, Sifter Lajosné, Ihász Lászlóné,
Orbán János, Steiner Ferencné, Bíró Józsefné, Hegedûs Lajosné, Tóth János, Csikós László,
Kristóf István, Tóth Károly.
76