Puskás Béla - Szentgáloskér

A bérezés munkaegység alapon történt. A részesedésre jutó összeg az év végi könyvelési
záráskor lett elosztva a felhasznált munkaegységek számával. Az elsõ évben 20 Ft-os
értékkel zártak, amely közepes eredménynek számított járási összehasonlításban. A következõ
évek fokozatos fejlõdést hoztak, javult a termelési eredmény, a munkamorál, nõtt a
szervezettség. A tsz-tagok nagy örömére bevezették a rendszeres elõlegfizetést, bizonyos
munkáknál a darabbér lehetõvé tette a teljesítmény mérését. A keresetek így is elmaradtak
az iparban alkalmazottakétól. Az elvándorlás csökkentése érdekében igyekeztek folyamatos
munkát biztosítani.(kertészet, seprûkötés, hajcsatgyártás). 4
1962-ben számolták fel a mernyei gépállomást, aminek során az ott lévõ gépek egy
részét a szentgáloskéri tsz kapta meg. Így jelentõsen nõtt az erõgépek száma. Annak érdekében,
hogy minél magasabb legyen a szakképesítéssel rendelkezõk aránya, beiskolázásokat,
tanfolyamokat szerveztek.
Az egyre hatékonyabb termelés eredményeként a tsz vezetésének már arra is volt
lehetõsége, hogy a családok helyzetén segítsen. A kastély épületében óvodát alakítottak ki,
ahová egyre több gyereket vittek a szülõk. A javuló élet- és munkafeltételek miatt az állami
gazdaságban dolgozók közül többen hazajöttek, és a tsz-ben vállaltak munkát. Az állattenyésztés
létszámbeli növekedése szükségessé tette egy új szakember, Zsigai Lajos beállítását.
1964-ben a tagok száma 363 fõ volt, a családoké 245. 1965-ben prémium nélkül egy
munkaegység 40 forintot ért. 5
Birkafürdetés a tsz-ben 1963-ban
Az új gazdasági mechanizmus egyik következménye volt a kisközségi termelõszövetkezetek
összevonása. Ennek során került sor Szentgáloskér, Somodor, Répáspuszta és
Antalmajor egyesítésére. A szentgáloskéri Zöldmezõ Mezõgazdasági Termelõszövetkezet
75