Puskás Béla - Szentgáloskér

zésre. Szliczkyék istállójába a teheneket, a Koletár-istállóba a sertéseket helyezték el. A
Bodzáson kialakított istállóba növendékmarhákat és csikókat tettek. Az állatállomány növekedésekor
Lapapusztán favázas épületeket építettek, amelyekre szalmabálákat raktak,
így teleltették át az állatokat. Az állattenyésztés vezetésével Takács Istvánt bízták meg,
majd Simon János került a brigád élére.
1960 az építkezések és a gépvásárlások éve volt. Ekkor épült a kérkúti sertéstelep
mintegy száz anyakoca részére. Megépült a tehénistálló 108 férõhellyel. A nagydiósi major
megszerzésével indították el a baromfiprogramot. A meglévõ épületekbõl kialakították a
csibenevelõket, és építettek egy favázas tojóházat. Ebben az idõben vásároltak 200 db anyabirkát,
a juhászatnak az úgynevezett „repregetõ” szerepet szánták. Központi támogatással 1
db Zetort és egy Utos típusú univerzális traktort, 5 db G–35-ös szántó traktort, pótkocsit,
ekéket, fûkaszát, mûtárgyszórót, burgonyaszedõgépet és egy répalazítót vásároltak. A növénytermelés
fõ növényei: búza – 30%, takarmánygabona – 10%, kukorica – 25%, ipari
növény – 15%, cukorrépa – 5%, szálastakarmány – 15%. Az ipari növények termelése is
jelentõs volt a termelõszövetkezetben. Igaz, gyakran veszteséges növényeket is kellett termeszteni,
mert azt központilag írták elõ. A cukorrépa nagyon fontos növény volt, mert aránylag
jó árat kapott érte a tsz, s a melléktermékeit a szarvasmarha-állomány takarmányozása
során fel tudták használni. A répát kisvasúton szállították a kaposvári cukorgyárba. A kisvasút
a gyárba vitte a répát, és kifelé hozta a répaszeletet, amellyel az állatállomány téli
takarmányozását biztosították.
Az idénymunkák (kapálás, aratás) munkaerõgondjai már a tsz megalakulását követõen
jelentkeztek. Kísérletképpen 1960-ban országosan egyedülálló módon vegyszeres gyomirtást
végeztek a kukorica vetésterületén. Óriási siker volt, mert a kijuttatott vegyszer teljes
gyommentességet biztosított. 1961-ben a cukorrépaszedés körül kialakult helyzet, a falu
rendõri zárlata Szigeti László elnök bukásához vezetett. (Minden épkézláb embert kirendeltek
a határba a cukorrépa szedésére.) A zárszámadó közgyûlésen Szigeti lemondólevele
várta a tagokat, akik aztán Vonyó Józsefet egyhangúlag választották meg elnöknek. Rózsa
János lett az elnökhelyettes.
74
Sovák Sándor, a tsz parádéskocsisa 1962-ben