Puskás Béla - Szentgáloskér

72
Mezõgazdasági szövetkezet Szentgáloskéren
Somogy megyében is, mint az ország más területein, már 1949-ben megindult a termelõszövetkezetek
szervezése. A megye vezetése a tsz-ek szervezését elsõsorban nem gazdasági,
hanem politikai kérdésnek tartotta. 1
Szentgáloskéren 1951-ben alakult meg a Táncsics Mihály Tsz-csoport, amely élõ és
holt gazdasági felszerelések használatba adása iránti kérelemmel fordult a Megyei Tanács
Mezõgazdasági Osztályához. A kérelem eredményeként a csoport 1 db tengeri morzsolót és
1 db faházponyvát kapott végleges használatra, de a kiutalt eszközöket nem értékesíthették.
A tsz-csoport kérelmére az Igali Járási Bíróság elrendelte a község földterületének részleges
tagosítását. Ennek eredményeként 27 kisbirtokos 2–4 kat. h. földjét tagosították a tszcsoport
részére.
Az 1952. december 17-i zárszámadás során megállapították, hogy a csoportnak jelentõs
beadási elmaradása van. A tagok természetbeni részesedése munkaegységenként az alábbiak
szerint alakult: búza: 2,27 kg, rozs: 0,16 kg, cukor: 0,24 kg, burgonya: 0,50 kg és 6,21
Ft készpénz. A Járási Tanács V. B. Mezõgazdasági Osztálya kötelezte a csoportot a beadási
kötelezettség maradéktalan teljesítésére. 1954-re a csoport termelési eredményei jelentõsen
javultak, és ennek megfelelõen nõtt a tagoknak természetben jutatott termények mennyisége.
Az 1955. év eredményeirõl a csoport taggyûlésén kritikus hangvételû beszámoló hangzott
el. A vezetõség és a tagság munkájának hiányosságait õszintén tárták a gyûlés elé.
Tovább növekedett a csoport létszáma: 12 család 18 taggal, 47 kat. h. földdel, 3 lóval és két
kocsival. A munkaegységekre kiosztott termények értékét pénzben megadva 30 Ft-tal számolhatunk.
Ez ebben az idõben, összehasonlítva más termelõszövetkezetekkel, az átlagnál
jobb eredményt jelentett. Volt olyan tag, akinek 450 munkaegységet számoltak, de az átlag
200-300 munkaegység között volt. A termelõszövetkezeti csoport az eredmények ellenére a
politikai helyzet változásának következtében 1956 elején beszüntette a tevékenységét. A
tagok ismét önálló gazdálkodásba kezdtek. 2
Az 1956-os forradalom leverése után ismét egyre több párt- és kormányhatározatban
foglalkoztak a kollektivizálás kérdésével. Szentgáloskéren 1959-ben kezdõdött el a tsz szervezése.
A termelõszövetkezet szervezésének egyik közvetlen hatása volt, hogy több család
elköltözött Lapáról, fõként a városokba. Aki maradt, annak be kellett adnia a szövetkezetbe
az állatait, eszközeit és földjét. Szentgáloskér a tsz-szervezés szempontjából nehéz falunak
számított, mert egyes embereket sokáig kellett gyõzködni, mire beléptek. Azokat az idõsebb
embereket, akik minden erejüket arra áldozták, hogy földet és munkaeszközöket vegyenek,
nagyon megviselte a tsz megalakulása. Nehezen viselték, hogy a szépen felépített,
eszközökkel felszerelt és rendben tartott istállókból elvitték a lovaikat, teheneiket a kukoricaszárból
készített, összetákolt ólakba. Az igazi, jó értelemben vett parasztoknak fontosabb
volt az istálló, mint a lakás, elsõ volt a jószág, és csak azt követte saját maga és a családja.
A termelõszövetkezet szervezése akkor történt, amikor a földosztást követõen a családok
egyre jobban kezdtek gazdálkodni. Ez is oka volt az ellenállásnak. Aki nem akarta
aláírni a belépési nyilatkozatot, arra különbözõ eszközökkel gyakoroltak nyomást. Volt,
akit három napon keresztül a községházán tartottak, és ott próbálták meggyõzni. Az ellen-