17.01.2013 Views

Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

megye különbözõ részein az aratók és a nincstelen cselédek megtagadták a megállapított<br />

terménybeszolgáltatást. A karhatalom igénybevétele minden esetben fokozta a cselédség<br />

ellenállását. <strong>Szentgáloskér</strong>en, Kladnigg Alajos birtokán is megtagadták a „berészelést” és a<br />

tengeritörést. Karhatalommal állították elõ az elégedetlenkedõket; a cselédeket elbocsátással,<br />

családjukat kilakoltatással fenyegették meg. A folyamatos elégedetlenség letörésére<br />

több hétig 20 fõs karhatalom állomásozott a községben. 8<br />

1919 õszén Nagyatádi Szabó István kezdeményezésére a megye birtokosai körében<br />

folyamatos téma volt egy keretek közé szorított földreform végrehajtása. A megye kormánybiztosai,<br />

Gaál Gaszton és Svastics Nándor kezdeményezésére herceg Esterházy Miklós<br />

nevében október 13-ára gyûlésre hívták a vármegye nagybirtokosait a kaposvári megyeházára.<br />

A gyûlésen Somssich László gróf a következõket mondta: „Most, amikor a földbirtokreform<br />

kérdése a kisbirtokosságot állandóan foglalkoztatja, célszerûnek látszik, különösen<br />

Somogy megyében, hol Dunántúlon aránylag a legtöbb a nagybirtok – közte igen sok<br />

hitbizományi és egyházi birtok van –, hogy a nagybirtokosok e kérdésben állást foglaljanak,<br />

és azzal a nyilvánosság elé lépjenek.” A gyûlést követõen a nagybirtokosok az alábbi<br />

nyilatkozatot tették: „Somogy megyének a mai napon egybegyûlt nagybirtokosai kijelentik,<br />

hogy megértve a kor szellemét, a föld arányosabb elosztását célzó földbirtokreformot<br />

szükségesnek tartják, és oly birtokreformnak, amely a magántulajdon tiszteletben tartásával<br />

minden közgazdasági szempontot figyelembe vesz, törvényes úton való megalkotását<br />

teljes erejükbõl támogatni készek.” 9<br />

Ezek után jelent meg az 1920. évi XXIX. tc., amelynek a végrehajtására mindenütt<br />

megalakultak a házhelyrendezõ bizottságok, és megkezdõdtek az igényjogosultak összeírásai.<br />

A házhelyigénylések és a kiosztások a reform legnépszerûbb és leggyorsabban végrehajtott<br />

feladatai közé tartoztak. A házhelyigénylések elbírálását a községi képviselõ-testületek<br />

végezték. Mire az egyéb földigénylések tárgyalásai megkezdõdtek, addigra gyakran<br />

már fel is épültek a kiosztott házhelyeken a házak. 10 A Földbirtokrendezõ Bíróság munkáját<br />

azonban a kezdeti bizakodás után kétkedés és bizalmatlanság<br />

kísérte megyeszerte. A lelkesedés különösen<br />

akkor lohadt le, amikor kiderült, hogy a<br />

kiosztásra kijelölt kevésbé értékes földekért fizetni<br />

kell.<br />

<strong>Szentgáloskér</strong>en a közjegyzõ már 21 házhelyigénylõ<br />

adatait rögzítette a törvény megjelenése<br />

elõtt, hogy a Kladnigg Alajos földbirtokos által felajánlott<br />

házhelyeket átvegyék. Végül a 21-bõl 13<br />

vette át a házhelyét. Herceg Esterházy hitbizományi<br />

birtokából 306 hold földet ajánlott fel kiosztásra.<br />

Erre azonban a felvett jegyzõkönyv tanúsága<br />

szerint az érdeklõdés szerény volt.<br />

Herceg Esterházy birtokából vettek igénybe<br />

haszonbérleti földet a következõk:<br />

Hadirokkantak: Bödõ József, Durczi Vendel,<br />

Károlyi Lajos, Major István, Nagy Sándor, Zóka Jó-<br />

zsef (útkaparó). Hadiözvegyek: Harsányi Pálné,<br />

Nagy Józsefné, Balogh Józsefné. Hadiárvák: Balogh<br />

József, Balogh Teréz. Földnélküliek: Balogh<br />

György, Balogh Ignác, Balogh József, Bunevácz<br />

64<br />

Kladnigg Alajos<br />

m. kir. kormányfõtanácsos,<br />

a MIR Cukorgyár fõigazgatója

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!