Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
lángoltak fel az aratósztrájkok. A cselédek bérharcai földrengésszerû megrázkódtatásokat<br />
okoztak a megye gazdasági és politikai életében. A kiváltó okok között szerepeltek a rossz<br />
kereset, a kedvezõtlen gazdasági helyzet, a cselédek és az aratómunkások kiszolgáltatott<br />
helyzete, a ráadásmunkák erõltetése, az embertelen bánásmód, az egészségtelen lakásviszonyok<br />
és a hatalmi szervek véleménye szerint az „agitátorok izgatásai”. A Somogyvármegye<br />
címû újság írta 1907. február 8-i számában: „Az aratók követelése és bérharca nagyon sok<br />
esetben jogos. A gazdasági cselédek pedig oly egészségtelenül össze vannak zsúfolva, hogy<br />
egy szobában egyszerre van keresztelõ, lakodalom és temetés.”<br />
A sztrájk – minden hatósági intézkedés ellenére – folyamatosan terjedt. 1905. június<br />
6-án „az igali járás egyik pusztáján, Lapapusztán, a Mezõgazdasági Ipar Rt. bérgazdaságában<br />
48 ecsenyi lakos aratója lépett sztrájkba. A munkások megtagadták a szerzõdésben<br />
elõírt 100 hold takarmány betakarítását. Követelték, hogy a szerzõdés ingyenmunkára kötelezõ<br />
pontjait töröljék, illetve a munka elvégzéséért napszámbért kértek. Az uradalom ragaszkodott<br />
a szerzõdéshez, és a hatóság beavatkozását kérte.” A sztrájk olyan rohamosan<br />
terjedt, hogy az aratási szerzõdésbõl eredõ részes kapásnövények mûvelése és a takarmány<br />
kaszálása a megye több uradalmában, illetve nagyobb gazdaságában szünetelt. Nem segített<br />
a kialakult feszült helyzet megoldásában az sem, hogy Svastics Nándor fõszolgabíró<br />
személyesen is megjelent több munkáscsoportnál, s figyelmeztette õket a reájuk nézve veszélyes<br />
következményekre. A szolgabíró az 1898-as törvény alapján a sztrájkoló munkásokat<br />
30-30 napi elzárásra ítélte. 6<br />
<strong>Szentgáloskér</strong> úrbéresei 1911-ben bírósághoz fordultak, hogy az általuk használt legelõk<br />
telekkönyvi rendezéséhez szükséges eljárást meg tudják indítani. A földmûvelésügyi<br />
miniszter 1912. november 19-én levélben értesítette Kacskovics alispánt, hogy<br />
„<strong>Szentgáloskér</strong> község volt úrbéres birtokosságának az 1894. évi XII. tc. 12. §-a alapján<br />
engedélyt adok arra, hogy a tulajdonát képezõ s a szentgáloskéri 20. sz. tkvi betétben 497.<br />
hrjzi szám a. foglalt és még a hivatkozott törvénycikk életbe lépése elõtt egyénileg felosztott<br />
146 hold 700 n. 61 kiterjedésû legelõterületének ezen régi felosztása bíróilag hitelesíthetõ<br />
és telekkönyvileg is keresztülvezethetõ legyen”. Végül 1913. május 21-én került sor a<br />
községben a volt úrbéresek közös legelõinek egyénenként történõ felosztására. A kaposvári<br />
kikülönített bíróság az 1863-as kiosztási jegyzõkönyv, valamint a Baka János-féle térkép<br />
alapján helyben hozta meg az úrbéresek számára fontos döntéseket.<br />
7<br />
A község 1914-ben belépett a Magyarországi Kisbirtokos<br />
Országos Szövetségbe, a tagdíj évi 10 korona volt.<br />
A Tanácsköztársaság bukását követõen, 1919. augusztus<br />
17-én Svastics Nándort kinevezték Somogy megye törvényhatósági<br />
kormánybiztosává. Svastics az országos rendeleteket<br />
megelõzve szabályozta a gazdasági cselédek bérét<br />
és fizetését. A rendelkezés alapjául az 1918. október 31-e<br />
elõtti állapotokat fogadta el. A rendeletnek különösen a „jogtalan<br />
használat elismerése” címen a térítés nélküli terménybeadásról<br />
szóló része váltott ki nagy ellenállást a somogyi<br />
cselédség körében. A rendelet még arra is kötelezte a cselédeket,<br />
hogy esetleges gabonafeleslegüket – meghatározott<br />
áron – adják el a gazdaságoknak. A rendelet eredményeként<br />
jelentõsen csökkent a cselédség jövedelme. A kormánybiztosi<br />
rendeletet csak karhatalommal tudták végrehajtatni. A<br />
Daruvári Kacskovics Lajos<br />
alispán<br />
63
Change language