Puskás Béla - Szentgáloskér

Rendszerváltás Szentgáloskéren
Már a rendszerváltást megelõzõen megfogalmazódott az a gondolat, hogy a társközségek a
jövõjüket önállóan képzelik el a továbbiakban. A lakosság széles körében alakult ki az a
vélemény, hogy a társközségi szerep jelentõsen járult hozzá a község fejlõdésének lassulásához,
az elmaradottsághoz.
Az elsõ szabad választások kiírására már úgy került sor, hogy a korábbi társközségek
az önállóság mellett döntöttek, magának választottak polgármestert és képviselõket. A választásokon
a lakosság bizalmából dr. Hild József, a község orvosa került a polgármesteri
székbe. A képviselõ-testület alakuló ülését 1990. október 12-én tartották meg. A korelnöki
teendõket Simon János betegsége miatt Radics Lajos képviselõ látta el. Az ülésen az önkormányzati
választásról és a képviselõ-testület jogi helyzetérõl dr. Horváth László vb-titkár
tartott tájékoztatót. Dr. Hild József eskütétele után jogállását társadalmi megbízatásúnak,
tiszteletdíját 7000 forintban állapították meg a képviselõk. A megyei közgyûlés alakuló
ülésére Budai Bertalan, Radics Lajos és Simon János képviselõket delegálták. A képviselõtestület
a polgármester javaslatára Budai Bertalant (aki korábban polgármester-jelöltként
indult a választásokon) választotta meg alpolgármesternek, majd döntöttek a két szakbizottság
(gazdasági és pénzügyi, valamint oktatási, kulturális és sport) létrehozásáról. A képviselõ-testület
dr. Horváth László javaslatára – a jogfolytonosság biztosítása érdekében, a
saját rendelet megalkotásáig – a Mernyei Közös Tanács által korábban elfogadott több rendeletet
és határozatot érvényben tartott. 14
1991-ben Szentgáloskér és Somodor közös körjegyzõséget hozott létre. A körjegyzõt
– Gazdóf Angélát – 1991. január 7-én összevont képviselõ-testületi ülésen választották meg.
Az összevont testület vállalta, hogy a körjegyzõnek lakást biztosít, és megteremti a körjegyzõség
mûködésének anyagi és technikai feltételeit. Ebben az évben többször tárgyalta a
képviselõ-testület Lapapuszta vízellátásának kérdését. Az egészséges ivóvízellátás megoldása
érdekében a község belépett a Kaposvölgyi Vízitársulatba. A következõ évben sor
került a vezetékes vízhálózat kiépítésére. 15
1992 egyik legfontosabb kérdése a gázprogram elindítása volt. Az elõzetes tervek
szerint 50 000 Ft lakossági önrész estén 110 bekötéssel számoltak. A beruházás gesztorának
Mernye községet kérték fel. Szentgáloskér összesen 3,5 millió forinttal, az Agrária Mg.
Szövetkezet 7 millió forinttal járult hozzá a gázprogram végrehajtásához. Ebben az évben a
lakosság jelentõs részét foglalkoztató kérdésben: az általános iskola alsó tagozatos oktatásának
helyben történõ megteremtése érdekében hoztak döntést a képviselõk. A megvalósításhoz
pályázati forrásokat vettek igénybe, a község önrésze 5,298 millió forint volt. Pályázati
forrásból 3,532 millió forintot kívántak igénybe venni. A terveknek megfelelõen az
oktatás feltételeit 1994. szeptember 1-jére megteremtették, ennek eredményeként három
pedagógus kinevezésére került sor. Az oktatást az 1–3. osztályok részére indították be. Az
óvónõi állásra a sikertelen pályázat után ismét pályázatot hirdettek. 16
1993-ban a testület foglalkozott a hõsi emlékmû vagy emléktábla állításának kérdésével,
ennek során merült fel, hogy gondot okoz a háborúban meghalt katonák és polgári
személyek névsorának összeállítása. A teljes körû névsor összeállításához szeretnék felhasználni
a községben lakó idõs emberek segítségét is. A terv – az elsõ és második világháborús
emlékmû – végül 1997-ben valósult meg. Ebben az idõben a testület többször foglalkozott
a község temetõjének helyzetével is. Kulturált, a kegyeleti igényeknek megfelelõ
temetõ kialakításáról döntöttek. Bõvítették, illetve felújították a ravatalozó épületét, valamint
a katolikus egyházzal közösen egy-egy halotthûtõt vásároltak. Ezzel megoldották az
elhunytak helyben történõ tárolását. A temetõ területét körbeültették tujával.
43