Puskás Béla - Szentgáloskér
Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér
6 Bevezetés 2004-ben keresett meg Durczi Ferenc azzal a kéréssel, hogy dr. Hild József kutatási anyagának felhasználásával írjam meg szülõfaluja, Szentgáloskér történetét. A felkérés és a feladat csábító volt. Az Egerszegi Ferenc polgármester úrral való beszélgetés során derült ki, hogy a korábbi kutatási anyagoknak csak töredéke áll rendelkezésre. Mindent újra kellett kutatni, tudva azt, hogy sok elveszett anyag nem pótolható. Azzal a feltétellel vállaltam, ha lesznek helyi segítõim a kutatómunkához. A munka során bontakozott ki elõttem is Szentgáloskér története. A község 26 km-re északra fekszik Kaposvártól, változatos, jellegzetesen somogyi lankákon, a Mernye–Ráksi összekötõ út mentén. Fõútvonalra csatlakozása Ráksinál, illetve Mernyénél lehetséges. Legközelebbi vasútvonala Mernyén és Somodorban van, amely a Kaposvár–Siófok vonalon helyezkedik el. Autóbuszjáratai nem a legkedvezõbbek: a legközelebbi város, Kaposvár csak átszállással közelíthetõ meg Mernye felõl. Írásos emlékek a faluról már 1321-bõl fennmaradtak, 1421-ben a települést a Kéri család birtokolta. Szentgáloskér a 14. században elpusztult, majd a török uralom után, 1727-ben újjáépült. 1773-ban már 230 lakost tartottak nyilván, ebben az idõben alapította meg a népiskolát a katolikus egyház. Ekkor már Szentgáloskérhez tartozott Lapapuszta, amely a középkorban önálló faluként szerepelt, és a század elejétõl 1962-ig népiskolát és általános iskolát is mûködtetett. A 20. század elején a falu lakossága több ezer hektár földet mûvelt. A földek több mint egyharmada az Esterházy hercegi hitbizományi birtokhoz tartozott. A háború után, 1950-51-ben Szentgáloskéri Állami Gazdaságként, majd 1960-ig a Kaposvári Cukorgyár Célgazdaságaként mûködött, ezt követõen a termelõszövetkezet vette mûvelésbe a területet. A település 1990-ben nyerte vissza 1970-ben elvesztett önállóságát. Jelenleg Somodorral alkot körjegyzõséget. A községben 235 lakóház áll, amelyek 667 embernek adnak otthont. Az ingatlanok 90%-a vezetékes ivóvízzel van ellátva, a gázvezeték a lakások 65%-ában biztosítja a fûtéshez és fõzéshez szükséges energiát. A telefonhálózat kiépítésével a lakosság 70%-a veheti igénybe ezt a szolgáltatást. A községben a belterületi utak 80%-a szilárd burkolattal van ellátva, az önkormányzat a folyamatos karbantartás mellett a még hiányzó utcákban is fontosnak tartja a szilárd burkolattal történõ útépítést. A község lélekszáma az elmúlt három és fél évtizedben jelentõsen csökkent: az 1960-ban még 1073 lelket számláló falu lakóinak száma napjainkra 596 fõre apadt. A községben tett gyakori látogatásaim eredményeként nemcsak ismereteket, hanem barátokat is szereztem. Köszönöm mindazoknak a munkáját, aki hozzájárultak a könyv megírásához, elkészítéséhez. Puskás Béla
Szentgáloskér története a török korig Szentgáloskér mai határában több, a középkorban még önálló faluként létezõ település volt (Lapa, Örs, Szentgyörgy, Tátom), melyek korábbi létezésére az okleveles források mellett korunkban jó esetben a határ- és dûlõnevekbõl tudunk következtetni. A középkorra jellemzõ sûrû településhálózat a török pusztítás után már nem alakult újjá, a fennmaradó és újjátelepülõ községek pedig integrálták szerencsétlenebb sorsú társaikat. A település területe azonban már a korábbi korszakokban is lakott vidéknek számított. 1885 tavaszán a községtõl keletre, az ún. Külsõ-Várdombi-dûlõben, Harsányi Pál telkén szántás közben bronzkincsleletet fedeztek fel. (E lelet további darabjait 1927-ben találták meg.) 1 Somogy megye egyik legnagyobb, közel száz darabból álló leletegyüttesét egy urnába rejtve ásták el a késõ bronzkorban, az idõsebb urnamezõs kultúra idõszakában. 2 A Kr. e. 1200-1100 környékére keltezhetõ kultúra népe Közép-Európából származott, és a Duna– Dráva vidékét szállta meg, ahol településeket, temetõket létesítettek. Az õslakókkal való csatározások emlékét õrzik az ún. kurdi kincslelet köréhez tartozó sarlók, tokos balták, lándzsák, kardtöredékek és bronzedények. E tárgyak legtöbbjén látszik a használat, sokuk már sérült, összehajtogatott, láthatóan beolvasztásra, újraöntésre gyûjtötték egybe a leleteket. Az urnamezõs kultúra népeinek idején már kiteljesedett bronziparral és érckereskedelemmel kell számolnunk, fõleg az olyan érchiányos területen, mint Somogy megye. Az importérc felhasználásával a tárgyak helyben készültek, amire a telepeken elõkerült öntõformák, öntõkanalak is utalnak (lásd: Nagyberki-Szalacska). Ezek az öntõformák agyagból készültek, amelybe a megolvasztott nyersanyagot az öntõnyíláson át juttatták be, mielõtt a fém dermedésnek indult volna. Az urnamezõs kultúra nevét égetéses rítusú temetkezésérõl kapta. Népei az utolsó nagy bronzkori földmûvelõ kultúra képviselõi voltak, akik négyszögletes, favázas, a föld felszínére épített, nyeregtetõs házakban laktak, míg gazdasági épületeiket a földbe mélyítették. Törzsi központjaik 5–10 méter magas földsánccal övezett, több kilométer hosszú, dombtetõkre épített földvárakban voltak (például Velem-Szentvid), melyek a körülötte elterülõ vidéket uralták. Bizonyosnak látszik egy katonai réteg jelenléte a bronzkardok, hosszú pengéjû bronzlándzsák, sisakok, lábvértek, mellvértek és pajzsok által képviselt leletanyag alapján. A Várdombon egyébként a hagyomány szerint török vár állt, mivel szántáskor az eke sok téglát fordított ki egy bizonyos „horvát fazék” kíséretében. 3 A leletek alapján elképzelhetõ, hogy a várnak bronzkori elõzményei is voltak, amire számtalan példát találunk a megyében. Somogy megye a Koppány elleni küzdelmek után, 1000 táján alakult meg, és a pannonhalmi bencés apátság alapítólevelében már területi integritásként említik, amikor az újonnan alapított apátság a megye tizedeit kapja adományként. A megye eredetileg jóval nagyobb kiterjedésû volt, déli területei egészen a Száva folyóig nyúltak. A megye központja a kezdetektõl Somogyvár lett, és az egyházi fennhatóságot a tizedadomány ellenére a veszprémi püspökség gyakorolta felette somogyi és segesdi fõesperessége révén. A tatárjá- 7
- Page 1 and 2: Puskás Béla SZENTGÁLOSKÉR Közs
- Page 3: Tisztelt olvasók, Kedves Szentgál
- Page 7 and 8: küzdelmek során tudatosan egy kat
- Page 9 and 10: A hatalmaskodásokból az egyházia
- Page 11 and 12: legelõ) fedezték fel. Lapapusztá
- Page 13 and 14: IRODALOMJEGYZÉK AOM = Nagy Imre -
- Page 15 and 16: A török portyázások fenyegetté
- Page 17 and 18: mint a hadsereg ellátását szolg
- Page 19 and 20: A török uralom megszilárdulása
- Page 21 and 22: javakat (ha idejében nem mentetté
- Page 23 and 24: Az egyház története A magyar kat
- Page 25 and 26: sével. Az ünnepélyes szentmise 1
- Page 27 and 28: leket kibékíteni nem tudná, a Sz
- Page 29 and 30: munkál, tavaszi vetésre ugyananny
- Page 31 and 32: ebben az évben ismét filia lett,
- Page 33 and 34: Közigazgatás és közélet Az ál
- Page 35 and 36: legvagyonosabbak mindenfajta válas
- Page 37 and 38: pót- (rendes tagok: Takács János
- Page 39 and 40: építése. 1953. január 17-én a
- Page 41 and 42: Rendszerváltás Szentgáloskéren
- Page 43 and 44: A megyecímer átadása 1999-ben (d
- Page 45 and 46: A körjegyzõség dr. Bálint Ildik
- Page 47 and 48: 1920-21: Csima István 1922-25: Sus
- Page 49 and 50: 2002 JEGYZETEK Egerszegi Ferenc pol
- Page 51 and 52: A lakosság létszámának alakulá
- Page 53 and 54: A valóságos helyzet megállapít
6<br />
Bevezetés<br />
2004-ben keresett meg Durczi Ferenc azzal a kéréssel, hogy dr.<br />
Hild József kutatási anyagának felhasználásával írjam meg<br />
szülõfaluja, <strong>Szentgáloskér</strong> történetét. A felkérés és a feladat<br />
csábító volt. Az Egerszegi Ferenc polgármester úrral való beszélgetés<br />
során derült ki, hogy a korábbi kutatási anyagoknak<br />
csak töredéke áll rendelkezésre. Mindent újra kellett kutatni,<br />
tudva azt, hogy sok elveszett anyag nem pótolható. Azzal a feltétellel<br />
vállaltam, ha lesznek helyi segítõim a kutatómunkához.<br />
A munka során bontakozott ki elõttem is <strong>Szentgáloskér</strong><br />
története. A község 26 km-re északra fekszik Kaposvártól, változatos,<br />
jellegzetesen somogyi lankákon, a Mernye–Ráksi összekötõ<br />
út mentén. Fõútvonalra csatlakozása Ráksinál, illetve Mernyénél lehetséges. Legközelebbi<br />
vasútvonala Mernyén és Somodorban van, amely a Kaposvár–Siófok vonalon helyezkedik<br />
el. Autóbuszjáratai nem a legkedvezõbbek: a legközelebbi város, Kaposvár csak átszállással<br />
közelíthetõ meg Mernye felõl. Írásos emlékek a faluról már 1321-bõl fennmaradtak,<br />
1421-ben a települést a Kéri család birtokolta. <strong>Szentgáloskér</strong> a 14. században elpusztult,<br />
majd a török uralom után, 1727-ben újjáépült.<br />
1773-ban már 230 lakost tartottak nyilván, ebben az idõben alapította meg a népiskolát<br />
a katolikus egyház. Ekkor már <strong>Szentgáloskér</strong>hez tartozott Lapapuszta, amely a középkorban<br />
önálló faluként szerepelt, és a század elejétõl 1962-ig népiskolát és általános iskolát<br />
is mûködtetett. A 20. század elején a falu lakossága több ezer hektár földet mûvelt. A földek<br />
több mint egyharmada az Esterházy hercegi hitbizományi birtokhoz tartozott. A háború<br />
után, 1950-51-ben <strong>Szentgáloskér</strong>i Állami Gazdaságként, majd 1960-ig a Kaposvári Cukorgyár<br />
Célgazdaságaként mûködött, ezt követõen a termelõszövetkezet vette mûvelésbe a területet.<br />
A település 1990-ben nyerte vissza 1970-ben elvesztett önállóságát. Jelenleg Somodorral<br />
alkot körjegyzõséget.<br />
A községben 235 lakóház áll, amelyek 667 embernek adnak otthont. Az ingatlanok<br />
90%-a vezetékes ivóvízzel van ellátva, a gázvezeték a lakások 65%-ában biztosítja a fûtéshez<br />
és fõzéshez szükséges energiát. A telefonhálózat kiépítésével a lakosság 70%-a veheti<br />
igénybe ezt a szolgáltatást. A községben a belterületi utak 80%-a szilárd burkolattal van<br />
ellátva, az önkormányzat a folyamatos karbantartás mellett a még hiányzó utcákban is<br />
fontosnak tartja a szilárd burkolattal történõ útépítést. A község lélekszáma az elmúlt három<br />
és fél évtizedben jelentõsen csökkent: az 1960-ban még 1073 lelket számláló falu lakóinak<br />
száma napjainkra 596 fõre apadt.<br />
A községben tett gyakori látogatásaim eredményeként nemcsak ismereteket, hanem<br />
barátokat is szereztem. Köszönöm mindazoknak a munkáját, aki hozzájárultak a könyv megírásához,<br />
elkészítéséhez.<br />
<strong>Puskás</strong> <strong>Béla</strong>
Change language