Puskás Béla - Szentgáloskér

hogy az eddigi csekély fizetése azzal arányban soha nem állott”. 1944. augusztus 25-én a
bíró fizetését 600 pengõben állapították meg, ami már nemcsak a megnövekedett munka
miatt történt, hanem a háborús terhek miatt bekövetkezõ infláció miatt is. 9
1944-ben már élelmiszersegélyeket kellett osztani a lakosságnak. 1944. április 5-én a
kormány a hadmûveleti területekre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokat adott
ki. Ez a rendelet a katonai közigazgatás bevezetésének feltételeit is meghatározta. Erre akkor
került sor, ha a polgári közigazgatás a településen megszûnt. Szentgáloskéren a polgári
közigazgatás folyamatosan a helyén maradt.
A község vezetése a háború utolsó hónapjaiban rendkívül nehéz helyzetbe került. A
német csapatok átvonulását követõen bizonytalanság, félelem uralkodott. 1944. december
2-án érkeztek meg a szovjet csapatok elõõrsei. A harcoló alakulatokat követõ ellátó és kiszolgáló
csapatok tartósan rendezkedtek be a faluban.
Két kormányrendeletet adtak ki a régi közigazgatás újjászervezésérõl. Ezzel egy idõben
eltörölték azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek a háborús években az önkormányzatokat
érintették.
Az elsõ hetek bizonytalansága, reménykedõ várakozása után megpezsdült a község
közélete. Sorra alakultak a különbözõ pártok és egyéb szervezõdések.
Koalíciós alapon alakultak meg a nemzeti bizottságok a községekben, valamint a járási
és a megyeszékhelyeken. Mivel az önkormányzati testületek nem mûködtek, ezek a
bizottságok államigazgatási feladatokat is elláttak. A közigazgatási feladatok ideiglenes ellátása
érdekében adta ki a kormány a 14/1945 (I. 14.) ME-rendeletet annak érdekében, hogy
a közigazgatási szervek meg tudják kezdeni mûködésüket. A nemzeti bizottságoknak közvetlen
beleszólásuk volt az önkormányzati szervek összetételébe, a kinevezésekbe, a mûködési
feltételek megteremtésébe. Szentgáloskéren a Nemzeti Bizottság 1945. április 10-én
alakult meg. Az alábbi személyek voltak a tagjai: Harsányi József, Magyar József, Czentgráf
K. Adolf, Derger Ferenc. Póttagok: Suszter József, Takács Pál, Apáti Ferenc, Zsalakó István.
A bizottság 1949-ig folytatta tevékenységét.
A pártszervezések kiélezték a községben a politikai és esetenként a személyes ellentéteket.
A földosztás, a házhelyek kiparcellázása tovább mélyítette az ellentéteket a magángazdák
és az egykori cselédek között.
Az elsõ szabad választás megmozgatta a település politikai életét. A kisközségben is
megalakult a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt és a Parasztpárt. A
Szociáldemokrata Párt a szavazatok 20,5%-át kapta. 10
Ebben az idõszakban a közigazgatás szerepe, feladata is jelentõsen megváltozott, átalakult.
A közigazgatás mellett helyi önkormányzati szervként mûködött a nemzeti bizottság,
amelyben minden helyi párt képviseltette magát. A nemzeti bizottságok megszûnése
után a Défosz kapott jelentõs szerepet; ebbe már csak a kommunista párt képviselõi kerülhettek
be. Az új képviselõ-testület alakuló ülésére 1945. június 21-én került sor. A képviselõ-testület
tagjait az 1020/1945. BM-rendelet alapján a pártok választották meg. Tagjai voltak:
Farkas József, Dergencz Ferenc, Koletár János, v. Szomjas József, Horváth István,
Dezsõ József, Czentgráf Adolf, Petrovics József, Takács Pál, Plel Mihály, Tóth Ferenc,
Horváth József, Herman József, Szávai Péter, Rosemberg János, Kovács János, Somogyi
Ferenc. A választásról szóló tájékoztatást és a határozatokat Csonka Károly segédjegyzõ
ismertette. A testület a korábban lemondott Farkas Józsefet megerõsítette bírói tisztében. 11
1945. szeptember 26-án ismét átalakult a képviselõ-testület, mert az országgyûlési
választásokat követõen a községekben is a pártok arányszámának megfelelõen kellett a
képviselõk számát megállapítani. Ennek alapján a Független Kisgazdapárt 6 rendes és 2
38