Puskás Béla - Szentgáloskér

legvagyonosabbak mindenfajta választás nélkül jutottak be a falu önkormányzati testületébe.
Az elnök továbbra is a bíró volt, a községi elöljáróság tagja a helyettes bíró, a körjegyzõ,
két esküdt, valamint a közgyám. 4
A törvény hatályba lépését követõen, 1872-ben szervezték meg a körjegyzõségeket.
Ekkor Szentgáloskér az igali körjegyzõséghez tartozott. Ezekben az években a községi bírók
rendszeresen számot adtak a gazdálkodás helyzetérõl. Az 1875-ös számadásból tudjuk,
hogy a község bevétele 700 forint volt, a kiadás 690 forint, a maradvány 10 forint. 1900-ban
a bevétel 3559 korona, a kiadás 3493 korona, a maradvány 66 korona. 5 A közigazgatási
rendszer átszervezése során, 1897. március 15-tõl Szentgáloskért a mernyei anyakönyvi
kerülethez csatolták. 1907. január 1-jén, a körjegyzõségek átszervezésével egy idõben
Szentgáloskér az igali anyakönyvi kerülethez került. Ez a közigazgatási rendszer 1950-ig
maradt fent. Somogy vármegye közigazgatási beosztása szerint Szentgáloskér az igali járáshoz
tartozott 33 másik községgel együtt. Az országgyûlési képviselõ-választás szempontjából
a község a szili választókerület része volt. 6
Az elsõ világháborút, majd a forradalmakat követõen újjászervezték a megye közigazgatását.
Ebben meghatározó szerepet vállalt Svastics Nándor szentgáloskéri földbirtokos,
aki megyei kormánybiztosként kemény kézzel kezdett hozzá a rendcsináláshoz. Mint
az Új-Somogy 1928. március 30-i számában olvasható: „a megye agrártársadalmának és
törzsökös, régi jó táblabírócsaládjának jeles és nagy értékû leszármazottja, akinek kiváló
érzéke volt a rendcsinálás és jogfolytonosság terén a történelmi tradíciók érvényesítéséhez”.
7
Az 1925-ös közigazgatási felmérés Szentgáloskér közoktatási helyzetét a következõképpen
írta le: a községben római katolikus elemi népiskola mûködött, két tanteremmel és
két tanítóval, más jellegû oktatási intézmény nem volt (óvoda, középiskola, szakiskola), az
iskola ügyeivel az iskolaszék foglalkozott.
1930-ban az évi adóalap 12 575 P 13 f. Az 1931. évre a közönség hozzájárulása címén
fizetendõ összeget a képviselõ-testület 3719 pengõben állapította meg.
Éveken keresztül húzódó gondot jelentett egy új községháza megépítése. Községháza
céljára egy kocsmaépületet alakítottak át, amely azt megelõzõen bikaistálló volt. Az épület
állaga oly mértékben leromlott, hogy az már alig volt alkalmas a községházi feladatok ellátására.
1940-ben arról döntött a képviselõ-testület, hogy a következõ évi költségvetésbõl
7780 pengõt községház építésére fordít. Az 1941. május 29-én megtartott testületi ülésen a
községház építése ügyében a következõ határozatot hozták: „A mai idõben nagyon veszélyes
építkezéshez kezdeni, mert az építkezéshez szükséges anyagok nagy részét nem lehet
megkapni. A rendelkezésre álló pénz sem lenne elég, ezért kölcsönt kellene felvenni, így az
építkezést a testület megfelelõ idõkre halasztja, a meglévõ pénzt pedig a jelenleg kapható
építõanyagok megvásárlására fordítja.” A testület megállapította, hogy a volt óvodaépület
sürgõsen felújításra szorul. Az épületet ezentúl községház céljára fogják használni. A munkák
elvégzésével Orbán Mihály magyaratádi kõmûvest bízták meg. 8
A második világháborús események átrendezték a képviselõ-testület feladatait és összetételét.
A megtárgyalt napirendekbõl az elsõ idõben még nem érzõdött a háborús helyzet, a
közvetlen érintettség. A községi közigazgatás a hadviselést támogatta, hatósági úton végrehajtotta
azokat az intézkedéseket, amelyek a háborús érdekeket szolgálták. A Farkas József
bíró által vezetett képviselõ-testület (vitéz Szomjas József, Gelencsér Ferenc, Suszter József,
Kovács János, Somogyi Ferenc, Dergecz Ferenc) Halmai József körjegyzõ elõterjesztése
alapján évi 300 koronára emeli a bíró tiszteletdíját. Az indoklás szerint „a rendkívüli
idõkre való tekintettel oly nagy mértékben igénybe van véve közigazgatási teendõkkel,
37