Puskás Béla - Szentgáloskér
Share Embed Flag
Download ePaper

Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér

szentgalosker.hu
from szentgalosker.hu More from this publisher
17.01.2013 Views

Mária Terézia 1767ben kiadott országos urbáriuma alapján a községek a jegyzõt földesúri beavatkozás nélkül, szabadon választhatták és elbocsáthatták. Ez fontos lépés volt a falu korlátozott önkormányzatának megteremtése felé. A jegyzõt és az esküdteket a falu lakói mindenfajta bemutatkozás nélkül, szabadon választották meg. A bíró a képviselõk segítségével, falugyûlések tartásával intézte a közösség belsõ ügyeit. Harsányi Pál 1848– 49-es bíró számadásában a község valamennyi adózó polgára fel van sorolva. (1. számú melléklet.) A 19. század közepén, a császári közigazgatás kiépítése után sürgetõ feladatként jelentkezett a községek helyzetének rendezése, a jegyzõségek felállítása, a tanítói és jegyzõi munka szétválasztása. A felkészült közigazgatási szakemberek hiánya, valamint a lakosság ellenállása miatt ez az átalakulás nagyon lassan haladt. A jegyzõségek kialakításánál ügyeltek arra, hogy a közigazgatási területükhöz tartozó községek létszáma mintegy 4000 fõt tegyen ki. 1858-ban Szentgáloskér, Magyaratád, Patalom és Somodor közös jegyzõséget alkotott. Viza János 1871-ig látta el a községek jegyzõi feladatait. Szentgáloskér lakosai már korábban jelezték, hogy elégedetlenek a jegyzõ tevékenységével. A magyaratádi körjegyzõi állásra meghirdetett pályázatra három pályázó közül a községek képviselõi nagy többséggel Varga Ferenc toponári segédjegyzõt választották meg. Szentgáloskér község részérõl a választáson jelen voltak: Harsányi Ferenc bíró, Somogyi Ferenc, Somogyi József, Takács József, Pozsár Vendel elöljárók, Svastics István birtokos. A község képviselõi csak részben szavaztak az új jegyzõre, mert már korábban kezdeményezték az alispánnál, hogy Szentgáloskér községet csatolják az igali körjegyzõséghez. A községet a kérésnek megfelelõen 1871. november 15-én az igali körjegyzõséghez csatolták, amely ellen a magyaratádi körjegyzõség községeinek bírái tiltakoztak. A szentgáloskéri képviselõk egy részének szavazata a jegyzõválasztáson késõbb súlyos jogi problémát vetett fel, amelyet a Patalomban székelõ alispánnak kellett megoldani. 3 Somogy megye településhálózata a 19. század elején Az 1870. évi törvényhatósági törvény osztrák mintára vezette be hazánkban is a virilizmus intézményét. Ez azt jelentette, hogy képviselõ-testület egyik felét a falu lakói választották, a másik fele pedig a legtöbb adót fizetõk (a virilisták) közül került ki. Tehát a 36

legvagyonosabbak mindenfajta választás nélkül jutottak be a falu önkormányzati testületébe. Az elnök továbbra is a bíró volt, a községi elöljáróság tagja a helyettes bíró, a körjegyzõ, két esküdt, valamint a közgyám. 4 A törvény hatályba lépését követõen, 1872-ben szervezték meg a körjegyzõségeket. Ekkor Szentgáloskér az igali körjegyzõséghez tartozott. Ezekben az években a községi bírók rendszeresen számot adtak a gazdálkodás helyzetérõl. Az 1875-ös számadásból tudjuk, hogy a község bevétele 700 forint volt, a kiadás 690 forint, a maradvány 10 forint. 1900-ban a bevétel 3559 korona, a kiadás 3493 korona, a maradvány 66 korona. 5 A közigazgatási rendszer átszervezése során, 1897. március 15-tõl Szentgáloskért a mernyei anyakönyvi kerülethez csatolták. 1907. január 1-jén, a körjegyzõségek átszervezésével egy idõben Szentgáloskér az igali anyakönyvi kerülethez került. Ez a közigazgatási rendszer 1950-ig maradt fent. Somogy vármegye közigazgatási beosztása szerint Szentgáloskér az igali járáshoz tartozott 33 másik községgel együtt. Az országgyûlési képviselõ-választás szempontjából a község a szili választókerület része volt. 6 Az elsõ világháborút, majd a forradalmakat követõen újjászervezték a megye közigazgatását. Ebben meghatározó szerepet vállalt Svastics Nándor szentgáloskéri földbirtokos, aki megyei kormánybiztosként kemény kézzel kezdett hozzá a rendcsináláshoz. Mint az Új-Somogy 1928. március 30-i számában olvasható: „a megye agrártársadalmának és törzsökös, régi jó táblabírócsaládjának jeles és nagy értékû leszármazottja, akinek kiváló érzéke volt a rendcsinálás és jogfolytonosság terén a történelmi tradíciók érvényesítéséhez”. 7 Az 1925-ös közigazgatási felmérés Szentgáloskér közoktatási helyzetét a következõképpen írta le: a községben római katolikus elemi népiskola mûködött, két tanteremmel és két tanítóval, más jellegû oktatási intézmény nem volt (óvoda, középiskola, szakiskola), az iskola ügyeivel az iskolaszék foglalkozott. 1930-ban az évi adóalap 12 575 P 13 f. Az 1931. évre a közönség hozzájárulása címén fizetendõ összeget a képviselõ-testület 3719 pengõben állapította meg. Éveken keresztül húzódó gondot jelentett egy új községháza megépítése. Községháza céljára egy kocsmaépületet alakítottak át, amely azt megelõzõen bikaistálló volt. Az épület állaga oly mértékben leromlott, hogy az már alig volt alkalmas a községházi feladatok ellátására. 1940-ben arról döntött a képviselõ-testület, hogy a következõ évi költségvetésbõl 7780 pengõt községház építésére fordít. Az 1941. május 29-én megtartott testületi ülésen a községház építése ügyében a következõ határozatot hozták: „A mai idõben nagyon veszélyes építkezéshez kezdeni, mert az építkezéshez szükséges anyagok nagy részét nem lehet megkapni. A rendelkezésre álló pénz sem lenne elég, ezért kölcsönt kellene felvenni, így az építkezést a testület megfelelõ idõkre halasztja, a meglévõ pénzt pedig a jelenleg kapható építõanyagok megvásárlására fordítja.” A testület megállapította, hogy a volt óvodaépület sürgõsen felújításra szorul. Az épületet ezentúl községház céljára fogják használni. A munkák elvégzésével Orbán Mihály magyaratádi kõmûvest bízták meg. 8 A második világháborús események átrendezték a képviselõ-testület feladatait és összetételét. A megtárgyalt napirendekbõl az elsõ idõben még nem érzõdött a háborús helyzet, a közvetlen érintettség. A községi közigazgatás a hadviselést támogatta, hatósági úton végrehajtotta azokat az intézkedéseket, amelyek a háborús érdekeket szolgálták. A Farkas József bíró által vezetett képviselõ-testület (vitéz Szomjas József, Gelencsér Ferenc, Suszter József, Kovács János, Somogyi Ferenc, Dergecz Ferenc) Halmai József körjegyzõ elõterjesztése alapján évi 300 koronára emeli a bíró tiszteletdíját. Az indoklás szerint „a rendkívüli idõkre való tekintettel oly nagy mértékben igénybe van véve közigazgatási teendõkkel, 37

Mária Terézia 1767ben<br />

kiadott országos urbáriuma<br />

alapján a községek a<br />

jegyzõt földesúri beavatkozás<br />

nélkül, szabadon választhatták<br />

és elbocsáthatták.<br />

Ez fontos lépés volt a<br />

falu korlátozott önkormányzatának<br />

megteremtése<br />

felé. A jegyzõt és az esküdteket<br />

a falu lakói mindenfajta<br />

bemutatkozás nélkül, szabadon<br />

választották meg. A<br />

bíró a képviselõk segítségével,<br />

falugyûlések tartásával<br />

intézte a közösség belsõ<br />

ügyeit. Harsányi Pál 1848–<br />

49-es bíró számadásában a<br />

község valamennyi adózó<br />

polgára fel van sorolva. (1.<br />

számú melléklet.)<br />

A 19. század közepén,<br />

a császári közigazgatás kiépítése<br />

után sürgetõ feladatként<br />

jelentkezett a községek<br />

helyzetének rendezése, a<br />

jegyzõségek felállítása, a tanítói<br />

és jegyzõi munka szétválasztása. A felkészült közigazgatási szakemberek hiánya, valamint<br />

a lakosság ellenállása miatt ez az átalakulás nagyon lassan haladt. A jegyzõségek<br />

kialakításánál ügyeltek arra, hogy a közigazgatási területükhöz tartozó községek létszáma<br />

mintegy 4000 fõt tegyen ki.<br />

1858-ban <strong>Szentgáloskér</strong>, Magyaratád, Patalom és Somodor közös jegyzõséget alkotott.<br />

Viza János 1871-ig látta el a községek jegyzõi feladatait. <strong>Szentgáloskér</strong> lakosai már<br />

korábban jelezték, hogy elégedetlenek a jegyzõ tevékenységével. A magyaratádi körjegyzõi<br />

állásra meghirdetett pályázatra három pályázó közül a községek képviselõi nagy többséggel<br />

Varga Ferenc toponári segédjegyzõt választották meg. <strong>Szentgáloskér</strong> község részérõl<br />

a választáson jelen voltak: Harsányi Ferenc bíró, Somogyi Ferenc, Somogyi József,<br />

Takács József, Pozsár Vendel elöljárók, Svastics István birtokos. A község képviselõi csak<br />

részben szavaztak az új jegyzõre, mert már korábban kezdeményezték az alispánnál, hogy<br />

<strong>Szentgáloskér</strong> községet csatolják az igali körjegyzõséghez. A községet a kérésnek megfelelõen<br />

1871. november 15-én az igali körjegyzõséghez csatolták, amely ellen a magyaratádi<br />

körjegyzõség községeinek bírái tiltakoztak. A szentgáloskéri képviselõk egy részének szavazata<br />

a jegyzõválasztáson késõbb súlyos jogi problémát vetett fel, amelyet a Patalomban<br />

székelõ alispánnak kellett megoldani. 3<br />

Somogy megye településhálózata a 19. század elején<br />

Az 1870. évi törvényhatósági törvény osztrák mintára vezette be hazánkban is a<br />

virilizmus intézményét. Ez azt jelentette, hogy képviselõ-testület egyik felét a falu lakói<br />

választották, a másik fele pedig a legtöbb adót fizetõk (a virilisták) közül került ki. Tehát a<br />

36

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!