Puskás Béla - Szentgáloskér

munkál, tavaszi vetésre ugyanannyija van, legtöbbször terméketlen földek jutnak neki, és
ezért az õszi termésbõl 6 pozsonyi mérõt, a tavasziból, mely alá szintén a község munkálja
meg a szántóföldet, 6 pozsonyi mérõt kap, azonkívül, ha az uradalomnak szolgáltatási kötelezettsége
mellett kap a mester 1 holdat, az õszi 1 holdat a tavaszi vetés számára, ezeknek
megszántását nem nehezményezi a község, sõt az õszi vetésbõl származó termést lekaszálni
és beszállítani, a tavaszit pedig hazavinni készek. Kenderföld gyanánt 1 földdarabot kap,
3/4 pozsonyi mérõt, hasonlóképpen káposztásföldül az uradalomtól, ezt is a község szántja
meg. Rétje 4 kaszányi van, melyet a kériek kaszálnak, a kántortanítótól összegyûjtött szénát
behordják, amely az Igalba vezetõ út mellett van, keletrõl és nyugatról határolják a jobbágyok
szántóföldjei, északról Kováts József szántóföldje, terem 4 kocsi szénát, a terület,
melyen fekszik, Kikiri tónak neveztetik. Párbér címén minden egyes házaspártól 1/2 pozs.
mérõt, készpénzben 10 Ft-ot kap, stólából a temetés után 7 kr-t, cselédektõl, idegenektõl 30
kr-t, még nem gyónóktól 24 kr-t, az énekes mise alatt éneklésért 13 kr-t, ezen jövedelmeket
kapja mint mester és jegyzõ. Mindezek felsorolva láthatók a szentgáloskéri kántortanító
jövödelmeinek 10. szám alatt csatolt összeírásában, melybõl kitûnik, hogy jövedelme 29 Ft
18 kr. Segédtanító nincs.
A szentgáloskéri iskolalátogató gyermekek: ezen községben az iskolalátogató gyermekek
7 évtõl 12-ig vannak 45-en, kik közül nyáron egy sem, télen 4-5 látogatja az iskolát,
leginkább az iskolaépület hiánya miatt….
…Halottvivõ csak 1 van, Vass József, kötelessége a sírokat elõkészíteni, a halottak
testeit odavinni, amit az uradalmi cselédeknek, ha felnõttek, 1 Ft-ért, ha kicsinyek, 30 kr-ért
tesz meg, a jobbágyoknak pedig ingyen, meg 2 Ft-ot adnak neki az adóból, és szabad az
összes közszolgáltatásoktól.
Ezen egyházban a bába Németh Anna, katolikus, keresztelni tud, esküt tett, erkölcsi
viselkedése jó.
A többi fiókközségekben templomszolgák nincsenek, még azokban sem, hol templom
vagy kápolna van, hanem Szentgáloskéren a kántortanító, Somodorban egy az urasági
hajdúk közül. Felsõbogáton az uradalmi cselédek egyike végzi a templomszolga dolgát.
Kér és Polány fiókegyházban harangozó hivatalból a kántortanító, jutalmazásukat a harangozásért
a kántortanítói jövedelmük tartalmazza. A többi fiókegyházakban biztos harangozó
nincs, bár az ecsenyi katolikusoknak 40 fontnyi harangjuk van. Mocsoládon, Aszalón,
Magyaregresen a harangok a nem katolikusok imaházaiban vannak. Biztos halottvivõk a
többi egyházakban nincsenek, hanem a jó barátok és szomszédok nyújtanak halál esetén
egymásnak segítséget. Télen a községek pásztorait fogadják meg a sírok ásására.
Bábák nincsenek bizonyosak, tanultak és megeskettek a többi fiókközségekben, legalábbis
katolikusok nincsenek, csak Polányban van újabban felfogadva Vinkler Éva, esküt
tett és tanult, szükség esetén keresztelni tud, a gyermekágyas szülõk a nem katolikus bábákhoz
fordulnak, akik (a pusztában pedig több idõsebb asszony, azok szükség esetén szívesen
bábáskodnak), ha szükség nem forog fenn, akkor a szomszéd faluból hívnak katolikus bábát...”
5
Szentgáloskér 1945-ig a mernyei plébánia filiája volt. 1944-ben a harcok elõl menekült
Szentgáloskérre Somogyfajszról Elek Béla édesanyjával együtt. 1944. szeptember 5én
szentelte pappá Mindszenty József püspök.
A lakosság ösztönzésére a falu vezetõi kérvényezték a veszprémi püspöknél, hogy
Elek Bélát nevezzék ki plébánosnak Szentgáloskérre. Elek Béla lelkészi tevékenységével
sokat tett a falu hitéletének erõsítése érdekében. 1944–1946 között a pedagógushiány miatt
31