Puskás Béla - Szentgáloskér

haza Kaposvárra, az útja 1945. február 14-tõl február 22-ig tartott. Ebben az idõszakban
szedték össze Kaposváron és az egész országban az oroszok az összes munkaképes (katonaköteles)
férfit „málenkij robot”-ra. Ezt mindenképpen el akarta kerülni, ezért
Szentgáloskérre ment, Lapapusztára Kriszbacher Józsefhez, akinek a felesége, Jentetics
Juliska a nagynénje volt a férjemnek. Az egyik alkalommal, amikor a szántóföldön dolgoztak
a rokonaival, észlelték, hogy egy ejtõernyõs ereszkedik lefelé. A helybéli földmûvesek
agyon akarták verni a – mint késõbb kiderült: amerikai – katonát. Fodor László mint katonaviselt
személy a szerencsétlenül járt ejtõernyõs védelmére kelt, és a genfi egyezményre
hivatkozva követelte, hogy a hatóságnak adják át az ejtõernyõst. A hatóság emberei ki is
jöttek a szántóföldre, és elkísérték az amerikai katonát, akinek további sorsáról nincs tudomásunk.
(Somogy megyében 1945. március 30-án értek véget a harcok.)
242
Galambos József
Lapapusztán születtem 1940-ben. Általános iskoláimat Lapapusztán (alsó tagozat) és
Szentgáloskéren végeztem. A szüleim is Lapapusztán éltek, akik Sándorpusztára költöztek,
de késõbb visszajöttek. A falu története mindig érdekelt.
13 éves koromban már az állami gazdaságban – Szentgáloskéren – mint vízhordó
dolgoztam. A következõ években is minden nyáron dolgoztam. A családnak is volt saját
földje, ahol szintén dolgoztunk. Közben férjhez ment az idõsebbik nõvérem. Volt váltás
földünk is, amit Szûcs Ferenctõl vettünk, így 20 hold saját földünk lett.
14 éves koromban az erdészethez kerültem, és mint erdõmunkás dolgoztam. 18 éves
koromban elhelyezkedtem a kaposvári cukorgyárban. Jól kerestem, meg voltak velem elégedve,
ezért minden szezonra felvettek kézi rakodónak. Innen vonultam be katonának, a
karhatalomnál szolgáltam 27 hónapig.
Leszerelésem után nem sikerült mindjárt elhelyezkedni, a barátommal együtt egy évig
az 1960-ban megalakult tsz-ben dolgoztam. 1964-ben vettem át a lapapusztai boltot. A korábbi
boltos elment Somodorba, engem pedig egyszerûen kijelöltek, pedig elõször nem is
akartam elvállalni. Nem voltam kocsmába járó, nem dohányoztam, az árakat is nehéz volt
nekem megszokni. Italméréssel, tejfelvásárlással is foglalkoztam, majd késõbb tojásátvétellel
és gyümölcsfelvásárlással is. A bolt a kastélyban volt kialakítva. 1966-ban lebontották
a kastélyt, ezért a bolt átkerült az iskolába.
Közben Szentgáloskéren lebetegedett a boltos, hívtak, hogy vegyem át helyette a boltot.
Végül mindkét boltot én vezettem; itthon volt az édesanyám, a papírmunkát itt látta el.
Azzal a feltétellel vettem át a két bolt vezetését, hogy három hónapig kell csak
Szentgáloskéren dolgoznom. Mint késõbb kiderült, ebbõl negyven év lett.
Dr. Hild József felesége
A férjem, dr. Hild József 1935. január 23-án született Csikóstõttõsön.
Földmûvescsaládból származott, iskoláit Tabon, Kaposváron, majd Budapesten végezte.
1958. március 19-én került Szentgáloskérre mint állatorvos. 1959. szeptember 12-én kötöttünk
házasságot, házasságunkból egy leánygyermek született. A férjem fiatalon bekapcsolódott
a falu életébe. 1967-ben tanácstaggá választották, 1968–1989-ig MSZMP-tag volt.
1975-ben megválasztották a falu párttitkárának. Tagja volt a Hazafias Népfront Somogy
megyei bizottságának is.
1984-ben kiváló társadalmi munkáért kitüntetõ jelvényt kapott. Tagja volt a Somogyért
Egyesületnek. Mint körzeti állatorvos dolgozott, de ellátta a tsz állatállományát is.