Puskás Béla - Szentgáloskér

fontos forrása a plébánia évkönyve, a Historia domus. Az egyházközség plébánosa ebbe a
könyvbe írja be mindazokat az eseményeket, adatokat, amelyek a hívekkel és az egyházközösséggel
történtek. Az írás meghatározó szempontja az õszinteség és az adatszerû hûség.
Egy 1789-ben készült összeírásból tudjuk, hogy a plébános Vígfalvay Gergely volt.
Szentgáloskér a mernyei plébánia filiája, lakói kizárólag magyar anyanyelvûek.
Az utókor – és tegyük hozzá: a kutató – számára igen becsesek a plébános egyéni
megjegyzései, észrevételei a világi és az országos eseményekkel, valamint a hívek lelkületével
kapcsolatban. Sajnos ez a fontos dokumentum Szentgáloskér esetében nem került elõ,
ezért a kutató elsõsorban a visszaemlékezésekre kényszerül hagyatkozni. A kutatómunka
során elõkerült a mernyei plébánia 1815. évi kánoni látogatásának jegyzõkönyve. Most
ebbõl közlünk részleteket.
„...A mernyei plébániaegyháznak egyházi látogatása 1815. évben május 15-én elvégeztetett
ugyanazon Kurbély õrnagy stb. által, Lenkovits János fõesperes stb. mint fentebb
jelenlétében, törvényes bizonyosság gyanánt Somogyi Ferenc, a jeles Somogy vármegye
helyettes szolgabírájának, Mernye anyaegyház kegyurasága részérõl Bolla Antal teljhatalmú
jószágkormányzónak és Kacskovics Mihály ügyésznek, Somodor fiókegyház részérõl
Neubaer János urodalmi tiszttartójának, geszti fiókegyház részérõl Tevely Antal és József
közbirtokosoknak, Mernye község részérõl Dants István bírónak, Kováts József, Tsendes
Mihály, Sütõ József, Gábor Ferenc, Szekeres János, Raniss Pál és egyéb elöljáróknak, geszti
fiókegyház részérõl Rajner Ádám bírónak, Osztopán János, Hosszú Ferenc, Kiss Márton
és egyéb elöljáróknak, Polány fiókegyház részérõl Takáts János, Mártony Imre, Péter István,
Visnyei Mátyás, Szentgáloskérbõl Farkas János bírónak, Takács István, Erdélyi János,
Beke József és a helység egyéb elöljáróinak jelenlétében...
A mernyei anyaegyházban egész évben az istentiszteletre az elsõ harangszó 9-kor
adatik, a második 1/2 10 kor, harmadik 10-kor, utána negyedóráig a nép összesereglése
váratik, mindez régi szokás szerint történik a messze fekvõ fiókközségek és az anyahelységhez
való nehéz juthatásuk miatt, 1/4 11-kor kezdõdik a szentbeszéd, utána énekes mise,
ez a rend van vasár- és ünnepnapokon. Délután elsõ harangszó van 1/2 2-kor 2 beharangozás
és a katekizmus oktatása, mely folytatólagosan van egész évben, azon megjegyzéssel,
hogy a katekizmus sora adventban és nagyböjtben megszakíttatik, ezen idõszakban évenként
a bûnbánat szentségérõl és az oltári szentségrõl van oktatás. A katekézis után litánia
van, a plébános által. Az istentiszteletek ezen rendje soha nem zavartatik meg. A húsvéti
gyónáson és áldozáson kívül ezen plébánia hívei a gyónáshoz és áldozáshoz járulnak. Karácsony
ünnepén, szeplõtelen fogantatástól Jézus neve ünnepéig s naponként vannak, akik
kiengesztelõdnek, továbbá pünkösdi ünnepeken, a Boldog Szûz ünnepein, az anyaegyház
vagy a fiókegyház védszentjének ünnepén és végül az oltáriszentség imádásakor. A gyónásokat
a plébános a templomban hallgatja, birétummal, karingben és stólával.
A legméltóságosabb oltáriszentség mindennap a hívek imádására ki van téve
ciboriumban Szentháromság litániáin, a mise után, mely alatt az angyali olvasót imádkozzák,
a monstranciában pedig minden újhold vasárnapján az ünnepélyes szentmise alatt, a
szentségimádás alkalmával, nagypénteken, nagyszombaton a szentsírnál, úrnapkor és nyolcada
alatt naponta a szentmise alatt. Az oltáriszentség megújíttatik minden hónapban, nedves
télen kéthetente. Az istentisztelet összes szertartásai a római és az egyházmegyei rituálé
elõírása szerint tartatnak. Az oltáriszentség imádása ezen anyaegyházban április 30-án reggel
6 órától május 2-án 6 óráig, õsszel október 20-án reggel 6 órától október 21. reggel 6
óráig tartatik. A következõ módon tartatik: Az oltáriszentség kitétetik reggel 6 órakor szentmi-
26