17.01.2013 Views

Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Az egyház története<br />

A magyar katolikus egyházszervezet jogi alapkõletétele, a magyar egyházszervezet felállítása<br />

a Szilveszter pápa által aláírt alapító oklevél kiállításával 1001 áprilisában, húsvét ünnepén<br />

Ravennában történt. Miután István 1003-ban leverte az erdélyi Gyula, 1008-ban pedig<br />

Ajtony lázadását, elhárult minden akadály az országos egyházszervezet kialakítása elõtt.<br />

A magyar püspökségek újjászervezésére és kialakítására 1009-ben került sor, amelynek<br />

során megállapították az egyházmegyék határait is. Ezzel egy idõben nagy ütemben<br />

folyt a monostorok és apátságok létrehozása és a templomépítés is. A katolikus egyházban<br />

a vallási élet meghatározó színtere az egyházközség, amely a plébános vezetése alatt áll. A<br />

híveknek nincs beleszólásuk ennek az egyház-igazgatási alapegységnek az ügyeibe. Központjában<br />

a plébániatemplom áll, amely mellett a gyakran több falut magában foglaló parókiának<br />

lehetnek ún. „filia” 1 templomai is. Plébánia alapításához a területileg illetékes püspöknek<br />

van joga.<br />

A szilárd plébánia- és templomhálózat kiépülését követõen a vallási élet központja a<br />

szentmise lett. A meghallgatásról szigorú törvények gondoskodtak, a mulasztókat és a vasárnapi<br />

munkaszünet megszegõit szigorúan büntették. A falusi emberek élete a templom<br />

körül csoportosult: ott volt a keresztkút,<br />

a temetõ, a kápolna, az iskola, a<br />

községháza. A magasba emelkedõ torony<br />

folyamatosan jelezte, hogy a vallás<br />

fölötte áll minden földi érdeknek. 2<br />

Az egyházi törvénykönyv 216. kánona<br />

a plébánia fogalmát a következõképpen<br />

határozza meg: „Minden egyes<br />

egyházmegye osztassék fel egymástól<br />

elkülönített területi részekre; minden<br />

résznek saját temploma legyen meghatározott<br />

néppel, s élére a lelkek gondozására,<br />

mint saját pásztorát, külön vezetõt<br />

kell állítani.” 3<br />

A korai középkorban hasonló folyamatok<br />

játszódtak le <strong>Szentgáloskér</strong><br />

elõdtelepülésén is. <strong>Szentgáloskér</strong> neve<br />

Keér alakban már szerepel az 1332—<br />

37-es tizedjegyzékben is. Középkori<br />

templomának romjai a 18. században<br />

még láthatóak voltak a jelenlegi falu<br />

határától nyugatra. A község területét<br />

újra betelepítõ lakosok 1738–39-ben<br />

építették a ma is álló barokk templomot.<br />

4 Az egyházi történetírásnak igen A római katolikus templom<br />

25

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!