Puskás Béla - Szentgáloskér

késõ õszig, de az idénymunka nem elég. Állandó munkahelyre pedig esély sincsen, mert
Kaposváron azt kérdezi meg a munkáltató legelõször, hogy honnan jött a jelentkezõ. Ha
kiderül, hogy Szentgáloskérrõl, akkor nem veszik föl, mert a bérletet nem fizetik ki. A
falukép viszont nagyon sokat szépült az utóbbi tíz évben. A kastélyt is felújították, s végre
lehet látni, hogy van gazdája az épületnek. Van még pár út, amit meg lehetne javítani, de az
is meglesz.
Egerszegi Ferenc polgármester: – Sajnos még vannak sáros utcáink is, ezért a legfontosabb
az úthálózatnak a rendbetétele. Reménykedünk abban, hogy a szegényes költségvetést
pályázati támogatással erõsítve lehetõvé válik a portalanított utak és járdák
megépítése. A közlekedés így még nem kielégítõ, s ennek leginkább a fiatalok érzik a
hátrányát. Csak akkor várható el a faluhoz kötõdés, ha az út- és közmûfeltételeket is
megteremtjük. Biztató, hogy 2005-re elkészülhet a szennyvízberuházás, de ez a lakosságra
is nagy terhet ró. Sok a szerény anyagi körülmények között élõ lakos, ezt csak jó hitellel
lehet megoldani.
Horváth Jánosné gyámügyi elõadó: – Elsõsorban a munkahelyek hiányoznak a településrõl.
Azt hiszem, hogy ez a település is a nagyvárostól való távolság miatt szenved sok
mindenben hátrányt. Keveseknek adatik meg az elhelyezkedés lehetõsége a megyeszékhelyen,
különösen az alacsony iskolai végzettségûek körében. Itt is elég sok az olyan ember,
aki nem tud elhelyezkedni, és számukra csak a szociális segélyek nyújtanak szerény megélhetési
lehetõséget. Sok minden kellene még a településen; hiányzik még a csatornázás, és
jobb utakra is szükség lenne.
Szarka Zoltán alpolgármester: – A Lapapuszta településrész felé vezetõ út felét tavaly
már elkészítettük, de az idén meg kellene építeni a másik felét is. Csaknem 70 ember mindennapi
élete válna könnyebbé, ha jó úton tudnának bejárni a településre, és jobb lenne a
buszközlekedés is. Emellett igazán jó lenne, ha a falu néhány nagy becsben tartott emlékmûvét,
mûemlék jellegû épületét is fel tudnánk újítani. Sajnos, mindegyik beruházáshoz
több millió forintra volna szükség, s ez a közeljövõben nem áll a rendelkezésünkre. Ezenkívül
a fenntartás anyagi terheivel is számolni kell, ez megterheli a költségvetést.
222
Takács Zoltán
Uniós út a kéri határban
(Somogyi Hírlap, 2002. június 29.)
Az egykori termelõszövetkezetbõl alakult Agrária Rt. ma a térség legnagyobb mezõgazdasági
vállalkozása; 84 családnak ad munkát, s termelésbõl származó bevétele meghaladja
a félmilliárd forintot. Pásztohy András elnök-vezérigazgató büszke rá, hogy remek a
kapcsolatuk a térség intézményeivel és önkormányzataival is. A környezõ falvak legnagyobb
adófizetõ cégének rendszeres támogatása megmutatkozik a községek fejlesztésében
is.
– A siker alapja, hogy mindenben igyekszünk megfelelni a minõségi követelményeknek
a legkorszerûbb technológiai elõírások betartásával. Elsõsorban élelmiszer-ipari és takarmány-alapanyagot
termesztünk: kalászosokat, cukorrépát, napraforgót, takarmánygabonát
és -kukoricát, s jelentõs a tejtermelésünk. Nálunk olyan munkavállalók dolgoznak, akik
magukénak vallják a vállalkozást; a szövetkezet tagjai voltak, s többségük ma is részvényes.
A nagyüzemi tevékenység mellett az Agrária Rt. megteremtette a vetõmag-elõállítás
lehetõségét is. A munkavállalók a saját területükön állítják elõ az alapanyagot.