Puskás Béla - Szentgáloskér
Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér
JEGYZETEK 1 Régi magyar költõk tára. II. Szerk. Szilády Áron. Budapest, 1980. 72. 2 Káldy-Nagy Gyula: Harácsszedõk és ráják. 75. 3 Mérey Klára, T.: A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke. Budapest, 1967. 534. 4 Magyarország hadtörténete. I. Szerk. Borus József. Budapest, 1984. 210–217. 5 Források Somogy megye hódoltságkori történetének tanításához. II. rész. Összeáll. Tóth Péter. Kaposvár. (Iskola és levéltár, 28.) 6 Thury József: Török történetírók. II. Budapest, 1896. 151. 7 Takács Sándor: Rajzok a török világból. I–II. Budapest, 1915–1917. II. 233. 8 Közli Tóth Ferenc: A helvetzia vallástételt tartó túl a dunai… superintendentiában élt superintendensek vagy református püspökök élete. Gyõr, 1808. 29–32. 9 Vincze Gábor: A magyar református imádság. Budapest, 1931. 186. 10 Földváry Antal: A református egyház és a török uralom. Budapest, 1940. 35. 11 A magyar református egyház története. Budapest, 1949. 105. 24 Magyar végváriak török rabokat hajtanak
Az egyház története A magyar katolikus egyházszervezet jogi alapkõletétele, a magyar egyházszervezet felállítása a Szilveszter pápa által aláírt alapító oklevél kiállításával 1001 áprilisában, húsvét ünnepén Ravennában történt. Miután István 1003-ban leverte az erdélyi Gyula, 1008-ban pedig Ajtony lázadását, elhárult minden akadály az országos egyházszervezet kialakítása elõtt. A magyar püspökségek újjászervezésére és kialakítására 1009-ben került sor, amelynek során megállapították az egyházmegyék határait is. Ezzel egy idõben nagy ütemben folyt a monostorok és apátságok létrehozása és a templomépítés is. A katolikus egyházban a vallási élet meghatározó színtere az egyházközség, amely a plébános vezetése alatt áll. A híveknek nincs beleszólásuk ennek az egyház-igazgatási alapegységnek az ügyeibe. Központjában a plébániatemplom áll, amely mellett a gyakran több falut magában foglaló parókiának lehetnek ún. „filia” 1 templomai is. Plébánia alapításához a területileg illetékes püspöknek van joga. A szilárd plébánia- és templomhálózat kiépülését követõen a vallási élet központja a szentmise lett. A meghallgatásról szigorú törvények gondoskodtak, a mulasztókat és a vasárnapi munkaszünet megszegõit szigorúan büntették. A falusi emberek élete a templom körül csoportosult: ott volt a keresztkút, a temetõ, a kápolna, az iskola, a községháza. A magasba emelkedõ torony folyamatosan jelezte, hogy a vallás fölötte áll minden földi érdeknek. 2 Az egyházi törvénykönyv 216. kánona a plébánia fogalmát a következõképpen határozza meg: „Minden egyes egyházmegye osztassék fel egymástól elkülönített területi részekre; minden résznek saját temploma legyen meghatározott néppel, s élére a lelkek gondozására, mint saját pásztorát, külön vezetõt kell állítani.” 3 A korai középkorban hasonló folyamatok játszódtak le Szentgáloskér elõdtelepülésén is. Szentgáloskér neve Keér alakban már szerepel az 1332— 37-es tizedjegyzékben is. Középkori templomának romjai a 18. században még láthatóak voltak a jelenlegi falu határától nyugatra. A község területét újra betelepítõ lakosok 1738–39-ben építették a ma is álló barokk templomot. 4 Az egyházi történetírásnak igen A római katolikus templom 25
- Page 1 and 2: Puskás Béla SZENTGÁLOSKÉR Közs
- Page 3 and 4: Tisztelt olvasók, Kedves Szentgál
- Page 5 and 6: Szentgáloskér története a tör
- Page 7 and 8: küzdelmek során tudatosan egy kat
- Page 9 and 10: A hatalmaskodásokból az egyházia
- Page 11 and 12: legelõ) fedezték fel. Lapapusztá
- Page 13 and 14: IRODALOMJEGYZÉK AOM = Nagy Imre -
- Page 15 and 16: A török portyázások fenyegetté
- Page 17 and 18: mint a hadsereg ellátását szolg
- Page 19 and 20: A török uralom megszilárdulása
- Page 21: javakat (ha idejében nem mentetté
- Page 25 and 26: sével. Az ünnepélyes szentmise 1
- Page 27 and 28: leket kibékíteni nem tudná, a Sz
- Page 29 and 30: munkál, tavaszi vetésre ugyananny
- Page 31 and 32: ebben az évben ismét filia lett,
- Page 33 and 34: Közigazgatás és közélet Az ál
- Page 35 and 36: legvagyonosabbak mindenfajta válas
- Page 37 and 38: pót- (rendes tagok: Takács János
- Page 39 and 40: építése. 1953. január 17-én a
- Page 41 and 42: Rendszerváltás Szentgáloskéren
- Page 43 and 44: A megyecímer átadása 1999-ben (d
- Page 45 and 46: A körjegyzõség dr. Bálint Ildik
- Page 47 and 48: 1920-21: Csima István 1922-25: Sus
- Page 49 and 50: 2002 JEGYZETEK Egerszegi Ferenc pol
- Page 51 and 52: A lakosság létszámának alakulá
- Page 53 and 54: A valóságos helyzet megállapít
- Page 55 and 56: Népmozgalmi adatok (1901-1968) 6
- Page 57 and 58: A 7 éves és idõsebb népesség a
- Page 59 and 60: majorságokban - pusztákon - szolg
- Page 61 and 62: lángoltak fel az aratósztrájkok.
- Page 63 and 64: János, Durczi Sándor, Ellaner Fer
- Page 65 and 66: A körjegyzõ jelentése a szentgá
- Page 67 and 68: községben 2 cséplõgép, 2 trakt
- Page 69 and 70: 12 Simonffy Emil: Somogy megye mez
- Page 71 and 72: állás és a szervezés nehézség
JEGYZETEK<br />
1 Régi magyar költõk tára. II. Szerk. Szilády Áron. Budapest, 1980. 72.<br />
2 Káldy-Nagy Gyula: Harácsszedõk és ráják. 75.<br />
3 Mérey Klára, T.: A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke. Budapest,<br />
1967. 534.<br />
4 Magyarország hadtörténete. I. Szerk. Borus József. Budapest, 1984. 210–217.<br />
5 Források Somogy megye hódoltságkori történetének tanításához. II. rész. Összeáll. Tóth<br />
Péter. Kaposvár. (Iskola és levéltár, 28.)<br />
6 Thury József: Török történetírók. II. Budapest, 1896. 151.<br />
7 Takács Sándor: Rajzok a török világból. I–II. Budapest, 1915–1917. II. 233.<br />
8 Közli Tóth Ferenc: A helvetzia vallástételt tartó túl a dunai… superintendentiában élt<br />
superintendensek vagy református püspökök élete. Gyõr, 1808. 29–32.<br />
9 Vincze Gábor: A magyar református imádság. Budapest, 1931. 186.<br />
10 Földváry Antal: A református egyház és a török uralom. Budapest, 1940. 35.<br />
11 A magyar református egyház története. Budapest, 1949. 105.<br />
24<br />
Magyar végváriak török rabokat hajtanak
Change language