Puskás Béla - Szentgáloskér

lephelyi átvételhez, s ezt a költséget is nekem kell vállalni. A megyében nincs érdeklõdõ,
nem lehet babot eladni. Orosházára visszük, de már kaposvári üzletben is találkoztam a
saját csomagolt babommal, csak az ára volt egészen más. Közvetlenül nem tudok nagy
áruházaknak eladni; ahhoz túl kis vállalkozó vagyok, nem állnak szóba velem. A dollár
világpiaci ára, sajnos, kedvezõtlenül változott, emiatt olcsó a bab. Tavaly 200 forint volt
kilója, az idén csak 170-et ígértek érte. Az a zavaró, hogy a vetõmagot, mûtrágyát, növényvédõ
szert a régi dollárárfolyamon vettem.
Hársházi Péter egyelõre még Kaposváron lakik, de a tervei szerint már nem sokáig.
– Lassan elkészül a házam, hamarosan ideköltözöm – mondta. – Gyönyörû a környék,
csend van és nyugalom. A munkám és a környezet köt ide. Így, ebben a sorrendben.
Szarka Ágnes
Gondos gazdák
(Somogyi Hírlap, 2001. szeptember 4.)
A település irányítója és fejlesztõje az önkormányzat. A polgármester: Egerszegi Ferenc.
Az alpolgármester: Szarka László Zoltán. A képviselõ-testület tagjai: Egerszegi
Sándorné, Defner Zoltán Fülöp, Harsányi László, Pataki Ferenc, Szabó Péter és Szûcs László.
Szentgáloskér
Nevét – Keer – elõször 1321-ben említi oklevél. 1420-ban a Kéri család birtoka. A 16.
században elpusztult, majd a török kiûzése után újjáépült a falu: 1773-ban már mintegy 300
lakosa volt. Népiskoláját 1770-ben alapította a katolikus egyház. Az 1900-as évek elejétõl a
Mezõgazdasági Ipari Rt.-nek volt itt bérgazdasága. Jelentõs esemény volt az 1905-ben lezajlott
aratósztrájk. A település lakossága 1925-ben már 1239-re duzzadt. A megmûvelt
több mint ötezer hektárnyi termõterület egyharmada az Esterházy-féle hitbizományé volt. A
30-as években fõként cukorrépát termesztettek. A község 1990-ben nyerte vissza önállóságát.
A házak 90 százalékában van vezetékes ivóvíz, a gázvezetékre a lakások 65 százalékát
kapcsolták rá. A falu lélekszáma az utóbbi három évtizedben drasztikusan csökkent, 1990ben
637 lakosa volt. Azóta ez a folyamat megállt, s a korösszetétel sem ad aggodalomra
okot. A község az iskolán és óvodán kívül mûvelõdési otthont, könyvtárt és mozit tart fenn.
Szarka Ágnes
Hetven állandó olvasó
(Somogyi Hírlap, 2001. szeptember 4.)
Szabó Lászlóné vezeti az óvodát, a mûvelõdési házat és a könyvtárt.
– A felújított könyvtár tavaly februárban készült el; mintegy négymillió forintot költött
rá az önkormányzat. 1200 kötet várja az olvasókat, és beindítottuk a számítógépes
teleházat is. A megyei könyvtárral szerzõdtünk: évente 250 ezer forintot adunk könyvekre,
s õk töltik fel a polcokat. A könyvtárba fõként az iskolások járnak, az olvasás mellett gyöngyöt
is fûzhetnek, rajzolhatnak, képeskönyvet nézegethetnek. Szervezünk ének-, rajz- és
olvasóversenyeket is. Azért, hogy idejüket ne a tévé, videó töltse ki, hanem szeressék meg
a betût is. Úgy tapasztaltam: nehézkesen olvasnak a gyerekek. Az idõsebbek is egyre gyakrabban
jönnek, fõként a szórakoztató irodalmat keresik. Mintegy hetvenen járnak rendszeresen,
fõként telente. Nyáron nem olvasnak, akkor a munka foglalja le minden idejüket.
217