Puskás Béla - Szentgáloskér

a falu, 1773-ban 299-en lakták. A többségében földmûvelésbõl élõ lakosság létszáma 1925ben
már 1239-re emelkedett. Jelentõs birtoka volt a Kacskovics és a Svastics családnak,
valamint a Kaposvári Cukorgyár akkori igazgatójának, Kladnigg Alajosnak. Az ötvenes
évektõl állami gazdaság, majd cukorgyári célgazdaság mûködött a faluban, melyet 1960
után a helyi tsz vett tulajdonba. 1970-tõl húsz éven át Igalhoz, majd Mernyéhez tartozott a
település, s a rendszerváltás után lett újra önálló. A lakosság száma a hatvanas évektõl
1990-ig csaknem harmadával csökkent, jelenleg kismértékben emelkedik. A község 235
lakóháza kilenc utcába települt. Óvodáját és részben osztott általános iskoláját az önkormányzat
mûködteti, a felsõ tagozatos diákok Mernyére járnak iskolába. A betegellátást a
mernyei háziorvos látja el a faluban. A munkanélküliek aránya 5% körül mozog. Legtöbben
a mezõgazdaságban dolgoznak, kis létszámban Kaposvár ipari és szolgáltatóüzemeiben
helyezkednek el. Az Agrária 3000 ha-on gazdálkodva több mint 100 fõt foglalkoztat, mellyel
a térség legnagyobb mezõgazdasági vállalkozása. A szövetkezet – a hagyományos növénytermesztés
és állattenyésztés mellett – 150 ha-on 44 bedolgozó család részvételével megszervezte
a vetõmag-elõállítást. A településhez tartozó Lapapuszta aktív munkaerõinek nagy
részét a helyi Szivárvány Völgye Kft. alkalmazza. Az 1992-tõl mûködõ vállalkozás telepén
120 westernlovat gondoznak és készítenek fel nemzetközi versenyekre. A pusztán lakók
életkörülményein jelentõsen javítana a bekötõút építése, amelynek egyelõre csak egy 1200
m-es szakasza készült el 2001-ben. A község intézményei között említendõ a könyvtár, a
mûvelõdési otthon, a mozi, valamint a futballmérkõzéseknek helyet adó sportpálya. A lakosság
96%-a katolikus vallású.
210
Varga Károly fafaragó Szent István-szobrának avatása Kadarkúton 2000-ben