Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér

szentgalosker.hu
from szentgalosker.hu More from this publisher
17.01.2013 Views

043/2, 043/3b (megosztva), 043/5 (megosztva), 043/6, 049b, 053, 054/5, 075b, 076, 089b, 099/9, 099/17, 099/18, 0109a (megosztva), 0120/6b, 0120/6c, 0129b, 0132b, 0132d, 0135 (megosztva), 0164/2b, 164/8, 0184a (megosztva), 0191/3, 0194a, 0203b, 0208/4, 0212 (megosztva), 0213b, 0213c, 0217, 0218/1 190 A meglévõ gazdasági erdõk rendeltetése turisztikaivá változtatandó az alábbi területeken: 080, 082 (megosztva), 084/1b Fasorok telepítése és pótlása indokolt az alábbi helyrajzi számú területek mentén: 012/6, 012/12, 012/14, 018, 029, 048, 0108, 0119, 0125, 0127, 0128 (árok), 0130, 0134, 0154, 0183, 0196 3.5. Gyepek A völgyek réti talajtípusain rétek-legelõk, szántók foglalnak helyet. A területen lévõ gyepterületek – melyek területi kiterjedése elenyészõ (kb. 4%) – megtartása hosszú távon is szükséges. A gyepterületeken nem jelentõs a térségre egyébként oly jellemzõ intenzív önerdõsülés, a gyepeken inkább elszórva találhatóak szép, védelemre érdemes facsoportok. 3.6. Vízfolyások, vízfelületek A település területén keresztül É–D-i irányban húzódó bevágódott árkok, vízfolyások a tájszerkezet jelentõs elemei. A tájkarakter a vizek által alig befolyásolt, de a fafajösszetétel ezen vizek által mégis gazdagabb. Természetesen a vízfolyások a fauna kialakulására és megtartására is hatással vannak. Jó karban tartásukról gondoskodni kell. Fenntartásuk során biztosítani kell természetközeli kialakításukat, a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását. 3.7. Belterületi zöld felületek A község belterülete zöld felületi szempontból részben ellátott. Az észak–déli irányban húzódó település belterületi útjai közepesen fásítottak. A település közterületeire egységes arculatterv készítése javasolt. Az utak burkolattal történõ ellátása, valamint a falu központi részét jelentõ mûvelõdési ház, polgármesteri hivatal, könyvtár, tervezett közpark, valamint környezetük területére kertépítészeti tervet kell készíttetni, mely egységes zöld felületi kialakítást eredményez. A településarculat megõrzése és javítása érdekében szükséges a hagyományos gyümölcsfasorok, õshonos kultúrfafajok alkalmazása (alma, körte, eperfa, hárs stb.). A cserjesávok, sövények ültetésénél kerülni kell a városi növények ültetését (díszalmák, tûztövis, lonc, japán rózsa, madárcseresznye, vöröslevelû borbolyák stb.). A történeti településrészen meg kell õrizni és a hagyományoknak megfelelõen helyreállítani, fejleszteni a településarculatot, a hagyományokat tiszteletben tartó, a „városias” környezetektõl markánsan eltérõ környezetalakítás szükséges. Megfontolandó, hogy a település belterületén ne létesüljön 6 cm-nél magasabban kiemelt szegélyû gyalogos felület (járda) és közlekedési zöld sáv.

4. KÖRNYEZETVÉDELEM 4.1. Talaj- és vízvédelem A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület. A település a 49/2001.(IV. 3.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján nem nitrátérzékeny területen fekszik. A településen potenciális talaj- és talajvízszennyezést okozó tevékenység – az Agrária Mg. Rt. mûködõ állattartó telepe, valamint a lapapusztai lovasfarm kivételével – jelenleg nincs, és a jövõben sem engedélyezhetõ. Az állattartó telepen kivételes gondossággal kell kezelni a keletkezett mezõgazdasági hulladékokat, hogy az a környezetre semminemû káros hatással ne legyen. Az igazgatási területen sérülékeny vízbázis védendõ területe nincs. A belterület közvetlen környezetében a szántók a lakótelkekig, illetve vízfolyásokig, árkokig húzódnak, ezzel porszennyezést és az élõ vízbe talajbemosódással vízszennyezést okoznak. A lakótelkek és árkok védelme érdekében véderdõ, illetve védõfásítás telepítése szükséges. A településen jelenleg a talajt és talajvizet szennyezõ forrásként az egyedi szikkasztókból elszivárgó szennyvizek említhetõk. Az elhasznált víz a környezet egyik alapvetõ szennyezõ eleme, amelynek megfelelõ elhelyezése kiemelten fontos feladat. Az elszennyezõdés folyamatának felgyorsulását okozza a településen a vezetékes ivóvíz és a földgáz bevezetése következtében megnövekedõ elszikkasztott szennyvízmennyiség, melyben a megnövekedett mosószerfogyasztás miatt magasabb a nitrogén- és foszfortartalom. Ezek a szennyezõ anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentõsen szennyezve. A szennyvízcsatorna-hálózat mielõbbi kiépítése fontos feladat. Ha megépül a szennyvízcsatorna-hálózat, akkor minden ingatlant kötelezni kell a közcsatorna-hálózatra való rácsatlakozásra és az egyedi szikkasztók felszámolására. A szennyvízelvezetés megvalósulásáig – új építés esetén – a szennyvizet vízzáróan szigetelt zárt tárolóban kell elhelyezni. A csapadékvíz-elvezetés a községben jelenleg egy-, illetve kétoldali nyílt árokrendszerrel megoldott. 4.2. Levegõ A településen jelentõs levegõszennyezést okozó tevékenység – az Agrária Mg. Rt. mezõgazdasági termelõ- és állattartó tevékenységén kívül – nem mûködik. A mezõgazdasági major a belterülettõl északnyugatra helyezkedik el, a lakóterületektõl magasabban, így az állattartásból származó bûzhatás a települést közvetlenül éri. A majoron belüli állattartási, szennyvízkezelési technológia korszerûsítésre szorul, a trágyatárolást a major területén kívül, a lakóterületektõl távolabb javasolt megoldani. A mezõgazdasági major még nem rendelkezik védõterülettel. A szerkezeti terv a mezõgazdasági központ belterülettel és a Szentgáloskér–Mernye közötti úttal határos szakaszán átmeneti övezetként kereskedelmi szolgáltató-gazdasági területövezetet tervez, amely magában foglalja az Agrária Mg. Rt. központját is. A település területén csak olyan tevékenység végezhetõ, amely a levegõ minõségvédelmével kapcsolatos országos elõírásokat kielégíti. Szentgáloskér községre a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet értelmében az általános és ökológiailag sérülékeny területekre érvényes levegõtisztaság-védelmi elõírások vonatkoznak. A település „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérõl” megje- 191

043/2, 043/3b (megosztva), 043/5 (megosztva), 043/6, 049b, 053, 054/5, 075b, 076, 089b,<br />

099/9, 099/17, 099/18, 0109a (megosztva), 0120/6b, 0120/6c, 0129b, 0132b, 0132d, 0135<br />

(megosztva), 0164/2b, 164/8, 0184a (megosztva), 0191/3, 0194a, 0203b, 0208/4, 0212 (megosztva),<br />

0213b, 0213c, 0217, 0218/1<br />

190<br />

A meglévõ gazdasági erdõk rendeltetése turisztikaivá változtatandó az alábbi területeken:<br />

080, 082 (megosztva), 084/1b<br />

Fasorok telepítése és pótlása indokolt az alábbi helyrajzi számú területek mentén:<br />

012/6, 012/12, 012/14, 018, 029, 048, 0108, 0119, 0125, 0127, 0128 (árok), 0130,<br />

0134, 0154, 0183, 0196<br />

3.5. Gyepek<br />

A völgyek réti talajtípusain rétek-legelõk, szántók foglalnak helyet. A területen lévõ<br />

gyepterületek – melyek területi kiterjedése elenyészõ (kb. 4%) – megtartása hosszú távon is<br />

szükséges.<br />

A gyepterületeken nem jelentõs a térségre egyébként oly jellemzõ intenzív önerdõsülés,<br />

a gyepeken inkább elszórva találhatóak szép, védelemre érdemes facsoportok.<br />

3.6. Vízfolyások, vízfelületek<br />

A település területén keresztül É–D-i irányban húzódó bevágódott árkok, vízfolyások<br />

a tájszerkezet jelentõs elemei. A tájkarakter a vizek által alig befolyásolt, de a fafajösszetétel<br />

ezen vizek által mégis gazdagabb. Természetesen a vízfolyások a fauna kialakulására és<br />

megtartására is hatással vannak. Jó karban tartásukról gondoskodni kell. Fenntartásuk során<br />

biztosítani kell természetközeli kialakításukat, a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását.<br />

3.7. Belterületi zöld felületek<br />

A község belterülete zöld felületi szempontból részben ellátott. Az észak–déli irányban<br />

húzódó település belterületi útjai közepesen fásítottak.<br />

A település közterületeire egységes arculatterv készítése javasolt. Az utak burkolattal<br />

történõ ellátása, valamint a falu központi részét jelentõ mûvelõdési ház, polgármesteri hivatal,<br />

könyvtár, tervezett közpark, valamint környezetük területére kertépítészeti tervet kell<br />

készíttetni, mely egységes zöld felületi kialakítást eredményez.<br />

A településarculat megõrzése és javítása érdekében szükséges a hagyományos gyümölcsfasorok,<br />

õshonos kultúrfafajok alkalmazása (alma, körte, eperfa, hárs stb.). A cserjesávok,<br />

sövények ültetésénél kerülni kell a városi növények ültetését (díszalmák, tûztövis,<br />

lonc, japán rózsa, madárcseresznye, vöröslevelû borbolyák stb.).<br />

A történeti településrészen meg kell õrizni és a hagyományoknak megfelelõen helyreállítani,<br />

fejleszteni a településarculatot, a hagyományokat tiszteletben tartó, a „városias”<br />

környezetektõl markánsan eltérõ környezetalakítás szükséges.<br />

Megfontolandó, hogy a település belterületén ne létesüljön 6 cm-nél magasabban kiemelt<br />

szegélyû gyalogos felület (járda) és közlekedési zöld sáv.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!