Puskás Béla - Szentgáloskér
Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér
043/2, 043/3b (megosztva), 043/5 (megosztva), 043/6, 049b, 053, 054/5, 075b, 076, 089b, 099/9, 099/17, 099/18, 0109a (megosztva), 0120/6b, 0120/6c, 0129b, 0132b, 0132d, 0135 (megosztva), 0164/2b, 164/8, 0184a (megosztva), 0191/3, 0194a, 0203b, 0208/4, 0212 (megosztva), 0213b, 0213c, 0217, 0218/1 190 A meglévõ gazdasági erdõk rendeltetése turisztikaivá változtatandó az alábbi területeken: 080, 082 (megosztva), 084/1b Fasorok telepítése és pótlása indokolt az alábbi helyrajzi számú területek mentén: 012/6, 012/12, 012/14, 018, 029, 048, 0108, 0119, 0125, 0127, 0128 (árok), 0130, 0134, 0154, 0183, 0196 3.5. Gyepek A völgyek réti talajtípusain rétek-legelõk, szántók foglalnak helyet. A területen lévõ gyepterületek – melyek területi kiterjedése elenyészõ (kb. 4%) – megtartása hosszú távon is szükséges. A gyepterületeken nem jelentõs a térségre egyébként oly jellemzõ intenzív önerdõsülés, a gyepeken inkább elszórva találhatóak szép, védelemre érdemes facsoportok. 3.6. Vízfolyások, vízfelületek A település területén keresztül É–D-i irányban húzódó bevágódott árkok, vízfolyások a tájszerkezet jelentõs elemei. A tájkarakter a vizek által alig befolyásolt, de a fafajösszetétel ezen vizek által mégis gazdagabb. Természetesen a vízfolyások a fauna kialakulására és megtartására is hatással vannak. Jó karban tartásukról gondoskodni kell. Fenntartásuk során biztosítani kell természetközeli kialakításukat, a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását. 3.7. Belterületi zöld felületek A község belterülete zöld felületi szempontból részben ellátott. Az észak–déli irányban húzódó település belterületi útjai közepesen fásítottak. A település közterületeire egységes arculatterv készítése javasolt. Az utak burkolattal történõ ellátása, valamint a falu központi részét jelentõ mûvelõdési ház, polgármesteri hivatal, könyvtár, tervezett közpark, valamint környezetük területére kertépítészeti tervet kell készíttetni, mely egységes zöld felületi kialakítást eredményez. A településarculat megõrzése és javítása érdekében szükséges a hagyományos gyümölcsfasorok, õshonos kultúrfafajok alkalmazása (alma, körte, eperfa, hárs stb.). A cserjesávok, sövények ültetésénél kerülni kell a városi növények ültetését (díszalmák, tûztövis, lonc, japán rózsa, madárcseresznye, vöröslevelû borbolyák stb.). A történeti településrészen meg kell õrizni és a hagyományoknak megfelelõen helyreállítani, fejleszteni a településarculatot, a hagyományokat tiszteletben tartó, a „városias” környezetektõl markánsan eltérõ környezetalakítás szükséges. Megfontolandó, hogy a település belterületén ne létesüljön 6 cm-nél magasabban kiemelt szegélyû gyalogos felület (járda) és közlekedési zöld sáv.
4. KÖRNYEZETVÉDELEM 4.1. Talaj- és vízvédelem A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület. A település a 49/2001.(IV. 3.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján nem nitrátérzékeny területen fekszik. A településen potenciális talaj- és talajvízszennyezést okozó tevékenység – az Agrária Mg. Rt. mûködõ állattartó telepe, valamint a lapapusztai lovasfarm kivételével – jelenleg nincs, és a jövõben sem engedélyezhetõ. Az állattartó telepen kivételes gondossággal kell kezelni a keletkezett mezõgazdasági hulladékokat, hogy az a környezetre semminemû káros hatással ne legyen. Az igazgatási területen sérülékeny vízbázis védendõ területe nincs. A belterület közvetlen környezetében a szántók a lakótelkekig, illetve vízfolyásokig, árkokig húzódnak, ezzel porszennyezést és az élõ vízbe talajbemosódással vízszennyezést okoznak. A lakótelkek és árkok védelme érdekében véderdõ, illetve védõfásítás telepítése szükséges. A településen jelenleg a talajt és talajvizet szennyezõ forrásként az egyedi szikkasztókból elszivárgó szennyvizek említhetõk. Az elhasznált víz a környezet egyik alapvetõ szennyezõ eleme, amelynek megfelelõ elhelyezése kiemelten fontos feladat. Az elszennyezõdés folyamatának felgyorsulását okozza a településen a vezetékes ivóvíz és a földgáz bevezetése következtében megnövekedõ elszikkasztott szennyvízmennyiség, melyben a megnövekedett mosószerfogyasztás miatt magasabb a nitrogén- és foszfortartalom. Ezek a szennyezõ anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentõsen szennyezve. A szennyvízcsatorna-hálózat mielõbbi kiépítése fontos feladat. Ha megépül a szennyvízcsatorna-hálózat, akkor minden ingatlant kötelezni kell a közcsatorna-hálózatra való rácsatlakozásra és az egyedi szikkasztók felszámolására. A szennyvízelvezetés megvalósulásáig – új építés esetén – a szennyvizet vízzáróan szigetelt zárt tárolóban kell elhelyezni. A csapadékvíz-elvezetés a községben jelenleg egy-, illetve kétoldali nyílt árokrendszerrel megoldott. 4.2. Levegõ A településen jelentõs levegõszennyezést okozó tevékenység – az Agrária Mg. Rt. mezõgazdasági termelõ- és állattartó tevékenységén kívül – nem mûködik. A mezõgazdasági major a belterülettõl északnyugatra helyezkedik el, a lakóterületektõl magasabban, így az állattartásból származó bûzhatás a települést közvetlenül éri. A majoron belüli állattartási, szennyvízkezelési technológia korszerûsítésre szorul, a trágyatárolást a major területén kívül, a lakóterületektõl távolabb javasolt megoldani. A mezõgazdasági major még nem rendelkezik védõterülettel. A szerkezeti terv a mezõgazdasági központ belterülettel és a Szentgáloskér–Mernye közötti úttal határos szakaszán átmeneti övezetként kereskedelmi szolgáltató-gazdasági területövezetet tervez, amely magában foglalja az Agrária Mg. Rt. központját is. A település területén csak olyan tevékenység végezhetõ, amely a levegõ minõségvédelmével kapcsolatos országos elõírásokat kielégíti. Szentgáloskér községre a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet értelmében az általános és ökológiailag sérülékeny területekre érvényes levegõtisztaság-védelmi elõírások vonatkoznak. A település „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérõl” megje- 191
- Page 137 and 138: Somogy vármegye járásai, a közs
- Page 139 and 140: MAGYARORSZÁG KÖZSÉGHATÁROS ALAP
- Page 141 and 142: MAGYAR JÓZSEF SZENTGÁLOSKÉRI LAK
- Page 143 and 144: Bejelentésre kötelezett fontosabb
- Page 145 and 146: lembe is vesszük, akkor is 200 isk
- Page 147 and 148: sok a kötelesség teljesítését.
- Page 149 and 150: K. Kerf allyai d P. Kertallya-föld
- Page 151 and 152: már nem emlékszik a névadás ind
- Page 153 and 154: A SOMOGYI KONVENT II. ULÁSZLÓ-KOR
- Page 155 and 156: Az 1839-es táblás iskolajegyzéke
- Page 157 and 158: Népszaporodás (1970-1979) Lakó-
- Page 159 and 160: Nem rokon személlyel - Rokon és n
- Page 161 and 162: Dobai András SOMOGY MEGYE AZ ELSÕ
- Page 163 and 164: Somogyban a következõ típusokat
- Page 165 and 166: Kiss Lajos FÖLDRAJZI NEVEK ETIMOL
- Page 167 and 168: szágból, Olaszországból és Cse
- Page 169 and 170: Kanyar József HARMINC NEMZEDÉK VA
- Page 171 and 172: Kanyar József HARMINC NEMZEDÉK VA
- Page 173 and 174: tum olvasása arról is meggyõzhet
- Page 175 and 176: Szántó László AZ 1956-OS FORRAD
- Page 177 and 178: SZENTGÁLOSKÉR 7465 Ady Endre u. 1
- Page 179 and 180: Településfejlettségi mutatók: L
- Page 181 and 182: összességében nagyon gazdag kép
- Page 183 and 184: Puszták h. Diósi puszta - eredet
- Page 185 and 186: - a lapapusztai temetõ területe;
- Page 187: 3.4. Erdõk, fasorok, fás bozótok
- Page 191 and 192: nek biztosítására a Szentgálosk
- Page 193 and 194: endeltetését megváltoztatni, val
- Page 195 and 196: II. FEJEZET Településszerkezet, t
- Page 197 and 198: (5) A kereskedelmi, szolgáltató g
- Page 199 and 200: (4) A közlekedési és közmûter
- Page 201 and 202: (4) Az igazgatási területen - tel
- Page 203 and 204: (2) A tervezési területen kialaku
- Page 205 and 206: 7 „A légszennyezettségi határ
- Page 207 and 208: Kaposvári Egyházmegye névtára S
- Page 209 and 210: Szentgáloskér a sajtó tükrében
- Page 211 and 212: évek során. Történelmi nagyjain
- Page 213 and 214: Szarka Ágnes Kopjafák az országn
- Page 215 and 216: lephelyi átvételhez, s ezt a köl
- Page 217 and 218: európai lótelepet. Lapapusztán j
- Page 219 and 220: dezvénybõl, s rendszeresen segít
- Page 221 and 222: - Az rt. szolgáltatása a szakmai
- Page 223 and 224: van. A legnagyobb foglalkoztató, a
- Page 225 and 226: Miserend Buczkó József plébános
- Page 227 and 228: szeljük s elharmadoljuk. Ha a tés
- Page 229 and 230: tudom: jólesik nekik, hogy valaki
- Page 231 and 232: Szakály Andrea Szentgáloskéri h
- Page 233 and 234: ni - mondja Gál Józsefné. - Ráa
- Page 235 and 236: Kívül-belül megújult a régi ra
- Page 237 and 238: ejönnek és elviszik. „Nem adom
043/2, 043/3b (megosztva), 043/5 (megosztva), 043/6, 049b, 053, 054/5, 075b, 076, 089b,<br />
099/9, 099/17, 099/18, 0109a (megosztva), 0120/6b, 0120/6c, 0129b, 0132b, 0132d, 0135<br />
(megosztva), 0164/2b, 164/8, 0184a (megosztva), 0191/3, 0194a, 0203b, 0208/4, 0212 (megosztva),<br />
0213b, 0213c, 0217, 0218/1<br />
190<br />
A meglévõ gazdasági erdõk rendeltetése turisztikaivá változtatandó az alábbi területeken:<br />
080, 082 (megosztva), 084/1b<br />
Fasorok telepítése és pótlása indokolt az alábbi helyrajzi számú területek mentén:<br />
012/6, 012/12, 012/14, 018, 029, 048, 0108, 0119, 0125, 0127, 0128 (árok), 0130,<br />
0134, 0154, 0183, 0196<br />
3.5. Gyepek<br />
A völgyek réti talajtípusain rétek-legelõk, szántók foglalnak helyet. A területen lévõ<br />
gyepterületek – melyek területi kiterjedése elenyészõ (kb. 4%) – megtartása hosszú távon is<br />
szükséges.<br />
A gyepterületeken nem jelentõs a térségre egyébként oly jellemzõ intenzív önerdõsülés,<br />
a gyepeken inkább elszórva találhatóak szép, védelemre érdemes facsoportok.<br />
3.6. Vízfolyások, vízfelületek<br />
A település területén keresztül É–D-i irányban húzódó bevágódott árkok, vízfolyások<br />
a tájszerkezet jelentõs elemei. A tájkarakter a vizek által alig befolyásolt, de a fafajösszetétel<br />
ezen vizek által mégis gazdagabb. Természetesen a vízfolyások a fauna kialakulására és<br />
megtartására is hatással vannak. Jó karban tartásukról gondoskodni kell. Fenntartásuk során<br />
biztosítani kell természetközeli kialakításukat, a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását.<br />
3.7. Belterületi zöld felületek<br />
A község belterülete zöld felületi szempontból részben ellátott. Az észak–déli irányban<br />
húzódó település belterületi útjai közepesen fásítottak.<br />
A település közterületeire egységes arculatterv készítése javasolt. Az utak burkolattal<br />
történõ ellátása, valamint a falu központi részét jelentõ mûvelõdési ház, polgármesteri hivatal,<br />
könyvtár, tervezett közpark, valamint környezetük területére kertépítészeti tervet kell<br />
készíttetni, mely egységes zöld felületi kialakítást eredményez.<br />
A településarculat megõrzése és javítása érdekében szükséges a hagyományos gyümölcsfasorok,<br />
õshonos kultúrfafajok alkalmazása (alma, körte, eperfa, hárs stb.). A cserjesávok,<br />
sövények ültetésénél kerülni kell a városi növények ültetését (díszalmák, tûztövis,<br />
lonc, japán rózsa, madárcseresznye, vöröslevelû borbolyák stb.).<br />
A történeti településrészen meg kell õrizni és a hagyományoknak megfelelõen helyreállítani,<br />
fejleszteni a településarculatot, a hagyományokat tiszteletben tartó, a „városias”<br />
környezetektõl markánsan eltérõ környezetalakítás szükséges.<br />
Megfontolandó, hogy a település belterületén ne létesüljön 6 cm-nél magasabban kiemelt<br />
szegélyû gyalogos felület (járda) és közlekedési zöld sáv.