Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kõzettér (lösz, homokliszt stb.) a völgytalpnál magasabb helyszíneken, valamint a dombhátakon<br />
ismeretes, hiszen a belterületi közlekedési utak rézsûiben, falaiban is megmutatkozik.<br />
A völgytalpon a helyi feltöltések mellett a lejtõlemosások során keletkezett hordalékok<br />
(iszap, agyag stb.) találhatók. Az eltérõ morfológiai helyzetû képzõdménycsoportok nem<br />
azonos alapozási lehetõségekkel bírnak, továbbá az építmények alatti altalaj állapotát befolyásoló<br />
építéshidrológiai adottságok is nagyban különbözõek.<br />
A jelenlegi épített környezet alatti teherbíró altalajt alkotó eolikus és a szárazföldifolyóvízi<br />
kifejlõdésû rétegsorozatok lejtõs területeken nemcsak fokozottan erózióérzékenyek,<br />
hanem meredekebb lejtõkön, nyitott állapotú falakban és bevágásokban felszínmozgások<br />
kialakulására is hajlamosak. A nem megváltoztatható kõzettér mérnökgeológiai adottságai<br />
alapján minden építési területen (jelenlegi terület, új építési terület) biztosítani kell az eróziómentes<br />
felszíni vízelvezetést. Az építési célú bevágások vagy töltések létesítésekor tekintetbe<br />
kell venni a természetes hatásokra vagy mesterséges beavatkozásokra egyaránt<br />
aktivizálódó felszínmozgásos hajlamot. A település egész közigazgatási területe potenciálisan<br />
felszínmozgásra hajlamos.<br />
A tervezett területhasznosítás a természeti adottságokhoz igazodik, figyelemmel a tájba<br />
illesztésre és a hosszú távon fenntartható tájszerkezet megõrzésére. A tájváltozás vizsgálata<br />
során jellegzetesnek mondható a belterülettõl a közigazgatási határig nyúló szántó<br />
mûvelési ágú területek elhelyezkedése, helyenként árkokkal, kisebb rét-legelõ, helyenként<br />
erdõterületekkel tagolva.<br />
A tájrendezés a veszélyeztetett tájelemek megtartását célozza – a völgyekben befásodott<br />
partú vízfolyások, árkok védelmével, a szántóterületek tagolását adó fasoros, bozótos<br />
útszegélyek megõrzésével, ill. létrehozásával. Elérendõ cél az erdõtagok egységes erdõtömbbé<br />
szervezésére. Fokozott figyelmet kell fordítani a település „tájba illesztésére”.<br />
188<br />
3.2. Mezõgazdasági területek<br />
A falu határát nagy kiterjedésû lapos szántóterületek uralják, az É–D-i irányban húzódó<br />
árok melletti rét, gyep mûvelési ágú területek, valamint a külterületi utak mentén befásodott,<br />
illetve kiterjedt erdõterületek kivételével. A település területén a szántóföldi mezõgazdaság<br />
hosszú távú fennmaradásával, meghatározó jelenlétével számolunk, mivel a település<br />
területe értékes gabonatermõ terület. A szántóterületek kismértékû csökkentése tervezett<br />
az erdõsítések révén.<br />
A szántók tábláin hiányosak a tagoló fasorok, zöld sávok.<br />
A mezõgazdasági területeken törekedni kell a termõhelyi adottságokhoz igazodó földhasználatra,<br />
a komplex szemléletû környezet- és tájgazdálkodásra, a környezetkímélõ gazdálkodási<br />
módok alkalmazására.<br />
Az intenzív mezõgazdasági mûvelésnél a termelési kockázat minimumra szorításával,<br />
a megfelelõ, környezetre nem ártalmas agrotechnikai-talajmûvelési eljárásokat alkalmazva<br />
gondot kell fordítani a biotóp hálózat elemeire (mezõvédõ erdõsávok, cserjesorok,<br />
vízfolyások melletti terület kialakítására) és az erózió elleni védelemre.<br />
A mezõgazdasági területek övezeti tagozódását a településszerkezeti terv és a külterület-szabályozási<br />
terv tartalmazza.<br />
3.3. Kertek, szõlõk, gyümölcsösök<br />
A település északkeleti oldalán található néhány parcellányi szõlõ-gyümölcsös<br />
területfelhasználású kertterület. A kertterület kiterjedése nem jelentékeny, bõvítése hosszú<br />
távon nem tervezett.
Change language