Puskás Béla - Szentgáloskér

– a lapapusztai temetõ területe;
– a meglévõ sportpálya területe;
– a Szivárvány Völgye Kft. lapapusztai lovasfarmterülete, mely a jövõben idegenforgalmi
fogadóhelyként tervezett.
Beépítésre nem szánt területek:
– a „közlekedési és közmûterületek” fejlesztendõk oly módon, hogy a közcélú létesítmények
parkolóigényének egy része e területen kielégíthetõ legyen, illetve a fejlesztési
célok között szereplõ közmû- és hírközlési hálózat a területen elhelyezhetõ legyen.
– a „zöld területek” – meglévõ és új zöld területek kialakítása és fejlesztése indokolt a
falu központi részén.
– az „erdõterületek” arányának növelése és övezeti tagolása – gazdasági, védelmi és
turisztikai rendeltetésû erdõkre – szükséges a meglévõ erdõfoltok területi növelésével, illetve
a „Somogy megye területrendezési terve” programja által javasolt területek erdõsítésével,
valamint belterületen a Kossuth L. u. menti, árkok által tagolt mély fekvésû területrészen.
– a „mezõgazdasági területek” nagysága a tervezett területfelhasználás szerint hosszú
távon csökken;
– a „vízgazdálkodási terület” kategóriába sorolandó:
– a vízellátás területigényes létesítményének (vízmûkutak, víztározó) területe;
– a folyó- és állóvizek medre és parti sávja;
A tervezett területfelhasználás a belterületben növekedést a lapapusztai területrész
becsatolásán kívül nem eredményez.
3. TÁJRENDEZÉS
3.1. Tájszerkezet
Szentgáloskér Kaposvártól 26 km-re északkeletre, a Mernye–Ráksi összekötõ mellékút
mentén fekvõ település.
Településszerkezeti érdekessége, hogy a falutól északra elhelyezkedõ külterületi
lakotthelyként nyilvántartott lapapusztai településrész ellátottság és infrastruktúra szempontjából
a központi falurésszel azonos infrastrukturális szinten mûködik, a lakosság 10%a
Lapapusztán él.
A község a Dél-Külsõ-Somogy kistájhoz tartozik. Intenzív hasznosítású mezõgazdasági
térség.
Éghajlatára a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlat, domborzatára a tágas,
lapos völgyek, löszfedte alacsony dombok jellemzõek.
Szentgáloskér település közigazgatási területén a Somogyi-dombságra jellemezõ laza
üledékek alkotják a földtani felépítést, hiszen a község belterülete a tájegységbe bevágódott
völgyek egyesülésének környezetében alakult ki. Az intenzív eróziós tevékenység a jelentõs
vastagságú pleisztocén kõzetliszt (lösz) megbontásával történt, és a kiszélesedõ völgytalp
mellett az enyhébb lejtésû völgyoldal, valamint az alacsony dombhátak kedvezõ lehetõségeket
biztosítottak az épített környezet létrehozásához.
A lakóterület fokozatos kiépülése során több helyen megbontásra került a völgyoldal,
és részlegesen feltöltésre került a völgytalp, így a jelenlegi épített környezet alatt természetes
keletkezésû és mesterségesen kialakított kõzettér egyaránt megtalálható. A természetes
187