Puskás Béla - Szentgáloskér

Puszták
h. Diósi puszta – eredetét egy ott létezõ Diófa-kertrõl veszi, de csak állítólag
i. Örsi puszta, 1383 történeti elnevezése ismeretlen
k. Lapai puszta 1384
Kelt Szt. Gálos Kéren April 5 én 864
Hayden jegyzõ
1379 Római katolikus.
1380 A település elsõ okleveles említése 1321-bõl származik (Keer). (Csánki, 619.)
1381 A helység templomának védõszentjérõl, Szent Gálról kapta a nevét. A név utótagja
törzsnévi eredetû, és a Kér törzsbeliek megtelepedését jelöli. (Várkonyi, 27., 50.)
1382 Kihúzva: földek.
1383 Rácörspuszta 1229-ben Örs alakban fordul elõ a fehérvári káptalan birtokai között.
(Somogy vármegye, 156.)
1384 A Rátót nemzetség 1283. évi osztálya alkalmával említik elõször (Laapa). (Somogy
vármegye, 156.)
SZENTGÁLOSKÉR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS
1. ELÕZMÉNYEK
Szentgáloskér község jelenleg hatályos rendezési tervét (Szentgáloskér Összevont
Rendezési Terve) 1992-ben a Somogy Megyei Önkormányzatok Területrendezési Társulása
készítette el. A tervet a képviselõ-testület az 5/1993. (III. 12.) számú rendeletével hagyta
jóvá.
Az azóta eltelt idõszak – társadalmi-gazdasági – változásai, valamint az új jogszabályok
– az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
és végrehajtási rendeletei – szükségszerûvé tették a község új településrendezési tervének
elkészíttetését. A tervezésre a Virányi Építész Stúdió Bt. kapott megbízást.
2002 augusztusában elkészült Szentgáloskér község Településfejlesztési Koncepciója,
melyet a képviselõ-testület 45/2002. (VIII. 15.) számú határozatával elfogadott. A koncepció
meghatározta a legfontosabb célokat és feladatokat, a település fejlesztési irányait.
A településrendezési terv – az adottságok mellett – a megyei területrendezési terv
programjában, a településfejlesztési koncepcióban és az érdekelt államigazgatási szervek
elõzetes véleményében leírtakat veszi figyelembe és tekinti kiindulási alapnak.
2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS
A Dél-Külsõ-Somogy kistájhoz tartozó település életében a mezõgazdaság mint megélhetési
forrás mindig jelentõs szerepet töltött be. Az intenzív belterjes gazdálkodást folytató
település közigazgatási területének mintegy 77%-át szántóföldek uralják. A falu körül a
közigazgatási határig húzódó lapos, helyenként lankás szántóterületek mezõgazdasági mûvelésre
kiválóan alkalmasak.
185