Puskás Béla - Szentgáloskér

SZENTGÁLOSKÉR
7465 Ady Endre u. 1.
Ellátja a mernyei plébánia
F i l i a: LAPAPUSZTA
MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVEI, 14.
SOMOGY MEGYE KÉZIKÖNYVE
SZÜV–CEBA Kiadó, 1998
SZENTGÁLOSKÉR
Lakosság száma: 667 fõ
Belterülete: 125 ha
Külterülete: 2600 ha
Az önkormányzat címe: 7465 Szentgáloskér, Kossuth L. u. 1. Tel.: 82/457-002
Polgármester: dr. Hild József
Jegyzõ: Gazdóf Angéla
Kaposvártól 26 kilométerre északra fekszik, változatos tájú, jellegzetesen somogyi
lankákon, a Ráksi–Mernye összekötõ út mentén. Fõútvonalra csatlakozása Ráksiban (Kaposvár–Szántód
között), illetve Mernyén (Kaposvár–Balatonlelle között). Legközelebbi
vasútállomása Mernyén, illetve Somodoron van, a Kaposvár–Siófok vonalon. Kedvezõ
buszjárat köti össze mind a nagyobb községekkel – Mernye, Igal –, mind a megyeszékhellyel.
A falu 1321-ben fordult elõ elsõ ízben oklevélben, Keer néven. 1421-ben a Kéri család
birtokolta. A 16. században elpusztult, majd a török uralom megszûnése után újjáépült:
1773-ban már 299 lakost tartottak nyilván. Népiskoláját 1770-ben alapította a katolikus
egyház. Ebben az idõben a községhez tartozott Lapapuszta, mely a középkorban még faluként
szerepelt, és a század elejétõl 1962-ig népiskolát, majd általános iskolát is mûködtetett.
Az 1900-as évek elejétõl a Mezõgazdasági Ipari Rt.-nek volt itt bérgazdasága. Megemlítendõ
helytörténeti esemény az 1905 júniusában lezajlott aratósztrájk.
A 20. század elején használt községi pecséten ekevas, csoroszlya és búzakalász látható.
1925-ben 1239-re duzzadt a település lakossága, amely összesen 5158 hektár területet
mûvelt. Ennek több mint egyharmada a herceg Esterházy-féle hitbizományi birtokhoz tartozott.
Az 1930-as években Kladnigg Alajosnak, a Kaposvári Cukorgyár igazgatójának volt itt
nagyobb birtoka, melyen elsõsorban cukorrépát termesztett. Jelentõsebb földtulajdonnal rendelkezett
még a Svastics és a Kacskovics család. A háború után, 1950–51-ben Szentgáloskéri
Állami Gazdaságként, majd 1960-ig a Kaposvári Cukorgyár Célgazdasága részeként mûködött
a gazdaság. Ekkor a helyi tsz vette mûvelésbe, késõbb tulajdonába is a területet.
A település 1990-ben nyerte vissza 1970-ben elvesztett önállóságát. (Addig Igallal,
majd Mernyével alkotott közös tanácsot, társközségi szerepkörben.)
Kilenc utcát képezõ 235 lakóházából kettõ önkormányzati tulajdonban van. A lakóépületek
90%-a vezetékes ivóvízzel van ellátva, a gázvezetékre a lakások 65%-át kapcsolták
rá. A telefonszolgáltatást a családok 27%-a veszi igénybe. A belterületi utaknak 80%-a
179