Puskás Béla - Szentgáloskér

A határozatot a fõszolgabírák a községi jegyzõkhöz továbbították tudomásulvétel, alkalmazkodás
és jelentéstétel végett.
Forrás: Csurgói járás fõszolgabírói iratai, 3275/1901. sz. Kzg. elõadó iratai, 1900. V.
17. (Mérõi Kundler kocsmák) Kzg. elõadó iratai, 16/189. sz. (Somodori „telepítvényesek”)
174
Kanyar József
HARMINC NEMZEDÉK VALLOMÁSA SOMOGYRÓL
Történelmi olvasókönyv
Kaposvár, 1989
210.
1904
Aratási szerzõdés a mernyei uradalomban
A viszonylag alacsony cselédlétszámmal dolgoztató uradalomban általános gyakorlattá
vált – természetszerûleg országosan is – a nagy idénymunkák idején, hogy szerzõdéssel
kisegítõ munkásokat alkalmazzanak. A századfordulón a speciális munkafajták (földmunka,
téglavetés, erdõirtás stb.) mellett a szerzõdéses aratási rendszer volt a legjelentõsebb.
A munkaközvetítõk hasznát is jelentékenyen növelõ szerzõdések, amelyeket a községi
jegyzõ segédletével kötöttek az uradalmak a vállalkozókkal, rendszerint a szerzõdésben
megjelölt gabonaterületek learatására és betakarítására vonatkoztak elsõrenden, a fizetõ bérek
feltüntetésével. Már a korábbi években is, ez idõ tájt azonban még inkább növelték az effajta
szerzõdésekben az aratómunkásoknak az aratás melletti egyéb munkakötelezettségeit is,
amelyeknek az elvégzése ráadásmunkát, többször ingyenes szolgálatot jelentett részükre
vagy éppenséggel minimálisan alacsony bérezését az elvégzett munkának. E tipikusnak
mondható szerzõdést érdemes összevetni ugyanezen uradalom harmincas éveinek aratási
és sommásszerzõdésével, amely még tovább növelte a munkavállalók terhére a szerzõdéses
kötelezettségeket.
Kanyar József
HARMINC NEMZEDÉK VALLOMÁSA SOMOGYRÓL
Történelmi olvasókönyv
Kaposvár, 1989
290.
1930. március 2.
Ecseny és Szentgáloskér törpebirtokosai hiába kérnek Lapapusztán kishaszonbérletet
A Mezõgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) a földmívelésügyi miniszterhez kérvényezõ
törpebirtokosoknak nem volt hajlandó kishaszonbérletet adni. Az alábbi dokumen-