Puskás Béla - Szentgáloskér

Kiss Lajos
FÖLDRAJZI NEVEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA
Akadémiai Kiadó
Budapest, 1988
Szentgáloskér ’helység Somogy megyében Igaltól délnyugatra’ [1773: Sz. Galos-
Kér: Lexloc. 203, de 1. 1321: Keer: Csánki 2: 619 is]. A Kér hn. az ómagyar Kér törzsnévbõl
keletkezett. Kér törzsbeliek települését jelöli. A megkülönböztetõ szerepû Szentgálos- a
falu templomának védõszentjére, Szent Gálra utal. (Csánki 2: 619; Melich: SzIJsz. 1/2: 77,
MNy. 10: 199; MVV. Somogy vm. 156; Nagy: Turul 28: 23; Kniezsa: SztIstván-Eml. 2:
459; Kristó–Makk–Szegfû: A HistSzeg. 44: 619.)
Kanyar József
HARMINC NEMZEDÉK VALLOMÁSA SOMOGYRÓL
Történelmi olvasókönyv
Kaposvár, 1989
Somogyság az õskortól a római birodalom bukásáig
(I. e. õskõkortól – i. u. V. század elejéig)
4. Somogyság õskora
Régészeink 20 000 esztendõ messzeségébõl tudják nyomon követni azt az embert, aki
elsõként telepedett le a Balatontól a Dráváig terjedõ, erdõvel és vízzel borított Somogyság
hajdani területére. Elõször az õsi kultúrák emlékeivel és tárgyaival foglalkozó régészek
ásatásainak a nyomdokain tapogatózunk vissza e korszakba a néma kútfõk: a régészeti leletek
segítségével, a középkortól kezdve pedig az írásos emlékeket és okleveleket forgatjuk át
a somogyi történelmi olvasókönyv elsõ lapjain.
Megyénk csaknem minden községének a határában van régészeti lelõhely. Múzeumunk
1964. évi adattára 173 községet tart nyilván régészeti lelõhelyként a megyében, amelybõl
155 község leletei és adatai már hitelesítettek, mindössze csak 18 község leletei és
adatai várnak még a szaktudomány hiteles döntéseire. A nyilvántartás szerint megyénk területén
66 kõkori, 26 rézkori, 43 bronzkori, 47 vaskori, 55 római kori, 29 népvándorlás kori
és 93 középkori lelõhely található.
A kiásott archeológiai leletek arról beszélnek, hogy az egymást váltó történelmi korszakok
évezredeiben sokfajta ember fordult meg e tájon. Elõször a Kapos völgyébe vándorolt
be délrõl a Mecsek felõl jövõ ember, legrégibb településeit is e völgyben hozta létre. A
betelepülés másik útja a Koppány mente volt – miután mindkét folyó: a Kapos és a Koppány
is jóval nagyobb medrû volt az õskorban, mint ma – az északra fekvõ somogyvári
õsteleppel, amelynek határát akkor még a Balaton hullámozta. Innen a Zselic, a Mons Ferreus,
a „Vashegy” hátán érték el a Drávát az õslakók.
167