Puskás Béla - Szentgáloskér

164
Várkonyi Imre
SOMOGY MEGYE HELYSÉGNEVEINEK RENDSZERE
Somogyi almanach, 41. szám
Kaposvár, 1984
3. A törzsi vagy népnevekbõl származó helységnevek
A helynevek harmadik nagy csoportját azok a nevek alkotják, melyeket vagy elsõ
lakóinak törzsi hovatartozásáról, nemzetiségérõl kapott a település, vagy a magyarság közé
elszórtan késõbb betelepültek, betelepítettek népnevérõl. Megyénk területét a honfoglalás
utáni években a magyarok szállták meg, de nem egy törzsbeliek. Az északkeleti, a Balatonhoz
közelebb esõ területre például a Bulcsú törzshöz tartozó népek települtek, melynek
nemzetségneve Lád vagy Vérbulcsú volt, a déli területeket a Botond törzsbeliek, az északkeleti
részt pedig a fejedelem törzséhez tartozó népek szállták meg. A törzs szálláshelyén
lakó azonos törzsbeliek lakóhelyét nem jelölték meg, mert ennek nem lett volna értelme,
hiszen a területen minden faluban azonos törzsbeliek laktak. A történelem folyamán azonban
már – lényegében a Koppány-lázadást követõen – szándékos áttelepítések és a jobb
megélhetést keresõ önkéntes áttelepülések is történtek. Ezek a különbözõ magyar törzsek
között is lehetségesek voltak, de nem magyar települések is létrejöttek. Ezek a más törzsbeliek
vagy más néphez tartozók részben az elpusztult eredeti lakosság helyén, részben addig
mûveletlen területeken foglaltak szállást a terület urának engedélyével és szolgálatára kötelezetten.
Ezeket a területeken idegen népek településeit a XIV. századtól már meg kellett
jelölni a könnyebb tájékozódás érdekében. Így pl. a csehek, a tótok, a horvátok, a németek
települését keresték, vagy a Bulcsú (Lád) törzs szálláshelyén a megyeriket, mogyeriakat
vagy a Fajsz nemzetségbõl települteket. Ezért a törzsnevekbõl alakult helységnevek, csakúgy,
mint a történelem folyamán betelepült idegen népek nevébõl származó falunevek, szétszórtan
fordulnak elõ. A somogyi helynevek ma is híven õrzik településtörténeti emlékeiket.
A törzs- vagy népnevekbõl alakult helynevek keletkezését Kniezsa a XII–XIII. századra
teszi. Mások (Makkai László, Mezõ András, Németh Péter stb.) szerint már a X.
században keletkeztek ilyen nevek, különösen a törzsnévi eredetûek.
Kristó szerint ez a névadási mód nem is zárult le a XIII. századdal, hanem ez a folyamait
a XV. század végéig tartott (pl. Csehi falu Somogyban a XIV. században kapta nevét,
mert akkor telepítettek ide cseheket). Köztudott, hogy idegen népelemek, nem magyar törzsek
(pl. besenyõk, kabarok) már a honfoglaló magyarokkal költöztek be az új hazába.
Nekik külön – általában a fejedelem által kijelölt helyen, leginkább harci feladatot megszabva
– településhelyük volt, sokszor a település neve is árulkodik errõl. Persze az sem
kizárt, különösen a XIII. század után keletkezett nevek esetében, hogy a népnév élõbb
személynévvé vált, s ebbõl keletkezett a földrajzi név, mint ahogy Bárczi is megállapítja
(Kristó, 60).
Az elnevezés történhetett puszta (tehát toldalék nélküli) népnévvel vagy pedig a népnévhez
képzõ vagy utótag (pl. -telep) hozzáadásával.