Puskás Béla - Szentgáloskér

A török császár Dervis bégnek adta Kaposvárt és környékét. A bég felszólította Somogy
népét, hogy Kanizsától innen a Balatonig hódoljon meg neki. Ez valószínûleg meg is
történt, mert a királyi adószedõk jelentésükben azt írták, hogy egy falu kivételével egész
Somogy török megszállás alatt van.
1556-ban Ferdinánd király a török támadások hatására végre rászánta magát egy nagyobb
sereg kiállítására. A 15 ezer fõs királyi sereg Nádasdy Tamás fõkapitány vezetésével
sorra vette vissza a török által elõzõleg elfoglalt várakat. Ez a hadjárat rengeteg kárt okozott
a megyének. Mindkét fél pusztította a lakosságot, hogy a másik ne jusson élelemhez. A
taktika lényege az volt, hogy felülmúlni pusztításban, erõszakban a másik felet, hogy a
parasztság lehetõleg ne adózzon az ellenfélnek, és ezáltal annak életlehetõsége, ellenállása
csökkenjen. Ezek az évek hozták Somogy falvaira a legnagyobb pusztítást. Az anarchikus
állapotokat kihasználva a nemesek és kapitányok, a belföldi és idegen zsoldosok a büntetlenség
tudatában rettenetes bûnöket követtek el a lakosság ellen. A rablások, fosztogatások,
kínzások, gyújtogatások, gyilkosságok napirenden voltak. Virágzó, országos viszonylatban
jelentõs települések váltak teljesen pusztává, vagy jobb esetben jelentéktelen településsé
degradálódtak, hogy soha ne nyerjék vissza korábbi szerepüket környezetük gazdasági életében.
Feltételezésünk szerint Szentgáloskér pusztulása, fokozatos elnéptelenedése ebben
az idõben kezdõdött el.
18
Török közigazgatási hálózat Magyarországon a 17. század második felében
A királyi csapatok sikere azonban nem volt tartós. 1557-ben a török nagyobb ellenállás
nélkül újra elfoglalta Somogyot.
Az „uradalmas Somogy” kialakulása is összefügg a török hódoltsággal. A kis- és középbirtokos
nemesek elmenekültek a megyébõl a török elõl, így elvesztették kapcsolataikat
– gyakran irataikat is – somogyi birtokaikkal.
A meghódított területek a török állam tulajdonába kerültek, és a közigazgatás, vala-