Puskás Béla - Szentgáloskér

lembe is vesszük, akkor is 200 iskolakötelessel számolhatnánk az elsõ esztendõben, 180nal
a másodikban és 140-nel a harmadik esztendõben. Ha az 1771, 1772 és 1774-ben iskolába
járt összes tanulót (60, 56, 50) elsõ osztályosnak vennénk a vizsgált esztendõkben, az
elsõ esztendõs tanköteleseknek akkor is csak 30, 34 és 28%-a járt volna az iskolába.
Az összeírások észrevétel rovataiban egyértelmûen a szülõi tudatlanság számlájára
írták a tanulók távolmaradását az iskolától. Nemcsak a régi szokások szerint – tették szóvá
az alsokiak – vonták el a szülõk a gyermekeket az iskolától, „most is a tudatlanság homályos
fellege vagyon a szülõi szemeken”. Ezt írták lényegében a berkiek is, akiknek a gyermekei
azért nem jártak az iskolába, „mivel az atyák nem adják be” azokat. De megdöbbentõ
a balatonberényi állapotokról készült észrevétel is, mely szerint azonnal megváltoznék az
iskola funkciója, ha a lakosság nem nevelné gyermekeit az állatok módjára („…si incola
filios suos instruci curarent et instar pocerum non educarent”). A balatonújlakiakról is ilyesfajta
észrevétel íródott, hogy a tanulók száma azonnal megszaporodnék az iskolában, ha a
lakosság nem durvaságra nevelné a gyermekeit, hanem az iskolalátogatásra.
A helység neve A tanító neve Vallása A tanulók száma A tantárgyak Hány éve Mióta Észrevételek
nevei tanít van iskola és
javaslatok
1770 1773 1789 1770 1773 1789 1773 1773 1770 Nincs approbálva.
Szentgáloskér Fejér István Fejér István Fejér István R. k. – 12 40-bõl Írás Régóta Nincs iskolaépület,
4 Olvasás Kellene!
Hittan
DOKUMENTUMOK SOMOGY MEGYE
MUNKÁSMOZGALMÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL,
1870–1918
MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Propaganda és Mûvelõdési Osztálya
Kaposvár, [1971]
III.
Somogy megye munkás- és parasztmozgalmainak története,
1904–1906
...A sztrájk – minden hatósági intézkedés ellenére – tovább terjedt. Június 6-án az igali
járás egyik pusztáján, Lapapusztán, a Mezõgazdasági Ipar Rt. bérgazdaságában 48 ecsenyi
arató lépett sztrájkba. A munkások megtagadták a szerzõdésben elõírt 100 hold takarmány
betakarítását. Követelték, hogy a szerzõdés ingyenmunkára kötelezõ pontjait töröljék, illetve
a munka elvégzéséért napszámbért kértek. Az uradalom ragaszkodott a szerzõdéshez, és
a hatóság beavatkozását kérte. A szolgabíró az 1898-as „rabszolgatörvény” paragrafusai
alapján a sztrájkoló munkásokat „alaptalan eljárásukért” 30-30 napi elzárásra ítélte. A szolgabíró
jelentése szerint az aratókat a közelben dolgozó vasútépítõ munkások „bujtották
fel”, azok beszélték rá õket, hogy „ingyen ne dolgozzanak”. A mezõgazdasági munkások
bérharca a hatóságok gyors intézkedése ellenére egyre nagyobb területekre terjedt ki. A
Somogyi Hírlap június 8-án arról számolt be, hogy kilenc községben tört ki „általános munkássztrájk”.
Június közepén a Lengyeltóti járásban szinte minden pusztán, a Kaposvári, Igali és
Tabi járásnak nagy részében, a Marcali járás uradalmaiban és nagyobb gazdaságaiban szünetelt
a munka.
147