Puskás Béla - Szentgáloskér

Puskás Béla - Szentgáloskér Puskás Béla - Szentgáloskér

szentgalosker.hu
from szentgalosker.hu More from this publisher
17.01.2013 Views

140 VI. Vallás- és közoktatásügy Elemi népiskolák és óvodák Szentgáloskér. R. k. Magyar László, Pintér Gyõzõ. – Kült. Lapapuszta. R. k. Vuits István. – R. k. óvoda. Raszjárné Winkler M. MAGYARORSZÁG HELYSÉGNÉVTÁRA 1937 SZERKESZTI ÉS KIADJA: A MAGYAR KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BUDAPEST SZENTGÁLOSKÉR (170) kk., kj, Igal, Somogy vm., igali j.; 5.159 k. h., ház 188, £ 1.197, M. – Püig. és tsz. Kaposvár, ah., jb., közj., csõ. és iptest. Igal, korv. és áorv. Mernye. – 1 rk. re. kóvó, 2 rk. el. m, 1 rk. ált. tkép., l rk. gazd. tkép. – V. á. Mernye 6 km, *, Eh. Mernye, Kaposvár - «o» Siófok, Mernye , 483, u. t. Mernye, postaig. P. )-( Borzáspuszta, Dióspuszta, Kisdióspuszta, Lapapuszta, Hukimajor, Rácörs, Vilonyamajor, Vörösakol. Szeghalmy Gyula DUNÁNTÚLI VÁRMEGYÉK Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala Budapest, 1939 Szentgáloskér. Kisközség az Igali járásban. Területe 5159 kat. hold. Lakosainak száma 1197, akik magyar anyanyelvûek, és közülük 1124 kat., 41 ref., 27 ág. ev., 4 gör. kat., 1 izr. vallású. Lakóházainak száma 188. Iskolái: 2 r. kat. elemi népiskola, 1 r. kat. ált. továbbképzõ, és 1 r. kat. gazdasági továbbképzõ. Keer 1321-ben és 1332-ben mint egyházas hely említtetik elsõ ízben okleveleinkben. 1440-ben Gwnyaker, Gwnyafykér nemesi nevekben fordul elõ, amikor az Atádi Kériek bírták. A XV-ik század második felében Pusztakér, a Kandal család birtokában. A török hódoltság alatt, 1600 táján elpusztult. A XVII. század elején már ismét megült hely, lakosai r. kat. vallású magyarok voltak. Földesurai ekkor a Vrancsics, Vajda és Svastics, a XIX. század második felében a herceg Esterházy, Bogyay, Kacskovics családok voltak.

MAGYARORSZÁG KÖZSÉGHATÁROS ALAPTÉRKÉPE JELKULCSA ÉS KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Összeállította: az Országos Rendõri Bejelentõ Hivatal Budapest, 1948 I. rész Községek felsorolása közigazgatási beosztás szerint (vármegye, járás, körjegyzõség) 3. Igali járás Állami anyakönyvi Az állami anyakönyvi kerület- Egyházi anyakönyv kerület száma hez tartozó községek megnevezése jelzése Megjegyzés 17 302 Szentgáloskér II. rész Községek számsorrendben (lélekszám-megjelöléssel) A község sorszáma A község neve Lélekszáma 17 330 Szentgáloskér 1166 Schematismus ALMAE DIOECESIS WESPRIMIENSIS A S. TEPHANO PROTOGREGE CIRCA ANNUM 1000 FUNDATAE PRO ANNO DOMINI 1949 (Katolikus egyház) SZENTGÁLOSKÉR. Curatia, anno 1945 erecta, matriculae adhuc in Mernye. Curatus: Adalbertus Elek. Numerus animarum* Cath. Helv. Aug. Alii Jud. In Matre: .................................... ......... 113 17 18 – – Magyaratád (8 km): +R .... . 658 378 17 – 3 Pusztasomodor (4-5 km): + .. 270 12 – – – 2059 407 35 – 3 141

140<br />

VI. Vallás- és közoktatásügy<br />

Elemi népiskolák és óvodák<br />

<strong>Szentgáloskér</strong>. R. k. Magyar László, Pintér Gyõzõ. – Kült. Lapapuszta. R. k. Vuits<br />

István. – R. k. óvoda. Raszjárné Winkler M.<br />

MAGYARORSZÁG HELYSÉGNÉVTÁRA<br />

1937<br />

SZERKESZTI ÉS KIADJA:<br />

A MAGYAR KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL<br />

BUDAPEST<br />

SZENTGÁLOSKÉR (170) kk., kj, Igal, Somogy vm., igali j.; 5.159 k. h., ház 188, £<br />

1.197, M. – Püig. és tsz. Kaposvár, ah., jb., közj., csõ. és iptest. Igal, korv. és áorv. Mernye.<br />

– 1 rk. re. kóvó, 2 rk. el. m, 1 rk. ált. tkép., l rk. gazd. tkép. – V. á. Mernye 6 km, *, Eh.<br />

Mernye, Kaposvár - «o» Siófok, Mernye , 483, u. t. Mernye, postaig. P.<br />

)-( Borzáspuszta, Dióspuszta, Kisdióspuszta, Lapapuszta, Hukimajor, Rácörs,<br />

Vilonyamajor, Vörösakol.<br />

Szeghalmy Gyula<br />

DUNÁNTÚLI VÁRMEGYÉK<br />

Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala<br />

Budapest, 1939<br />

<strong>Szentgáloskér</strong>. Kisközség az Igali járásban. Területe 5159 kat. hold. Lakosainak száma<br />

1197, akik magyar anyanyelvûek, és közülük 1124 kat., 41 ref., 27 ág. ev., 4 gör. kat., 1<br />

izr. vallású. Lakóházainak száma 188. Iskolái: 2 r. kat. elemi népiskola, 1 r. kat. ált. továbbképzõ,<br />

és 1 r. kat. gazdasági továbbképzõ.<br />

Keer 1321-ben és 1332-ben mint egyházas hely említtetik elsõ ízben okleveleinkben.<br />

1440-ben Gwnyaker, Gwnyafykér nemesi nevekben fordul elõ, amikor az Atádi Kériek<br />

bírták. A XV-ik század második felében Pusztakér, a Kandal család birtokában. A török<br />

hódoltság alatt, 1600 táján elpusztult. A XVII. század elején már ismét megült hely, lakosai<br />

r. kat. vallású magyarok voltak. Földesurai ekkor a Vrancsics, Vajda és Svastics, a XIX.<br />

század második felében a herceg Esterházy, Bogyay, Kacskovics családok voltak.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!