Puskás Béla - Szentgáloskér

legelõ) fedezték fel. Lapapusztáról 1900–1901-ben Újvári Imre 7 db érmet adott át a múzeumnak,
amelyek feltehetõen a középkori faluból kerültek elõ. 34 A Szentgáloskértõl 3 km-re
északkeletre fekvõ Lapapuszta területén 1950-ben Sági Károly helyszínelés során azonosította
a lelõhelyet. A sertéslegelõn, egy nagyobb völgy északi részén, a gémeskút környékén
a sertések gödröket ástak ki, melyekben emberi csontok és téglák hevertek. A gödrökben
ekkor még a templom nyugati falának nyomait is észlelni lehetett. A helybeliek elmondása
alapján szántás során a völgy egész terjedelmében téglatörmeléket, vakolatdarabokat lehet
találni. 35 A nép a területet Tatártemetõként tartja számon. 36
Középkori település volt Örs falu is – jelenlegi alakjában Rácörspuszta, amely a mai
Szentgáloskér keleti határában feküdt. Már korábban említettük az Örs településnév kapcsolatát
a katonai segédnépekkel, így gyanítható, hogy e település történetének kezdetei is
visszanyúlnak a honfoglalás koráig. Szentgáloskérhez hasonlóan Örs is templommal bírt; a
pápai tizedjegyzék szerint a somogyi fõesperesség alá tartozó egyházának papja, Péter 1333–
34-ben 40-40, 1335-ben 30 kis dénár tizedet fizetett. 37 1487-ben plébánosát Simonnak hívták.
38 A falut az oklevelek 1502-ben Somodor, Két Kér és Atád határában említik. 39 1524
májusában, Somodor birtok szomszédosainak összehívásakor Örsi Moor Mihály, Benedek
és Keresztúri Benedek örsi jobbágyokkal találkozunk. Az összehívás Somodor birtok zálogba
vétele miatt történt, ám Ellyevölgyi János iktatásának Szerdahelyi Imreffy Mihály
ellentmondott. 40 1535-ben Enyingi Török Bálint Somogy megye tizedeit bérli, ekkor a felsorolásban
már Rácörs formában szerepel a település. 1724-ben ugyancsak Mernye filiája
volt, s a Belsõörs nevû területen a falu korábbi templomának romjai még látszottak, melyet
talán a kéri határhoz tartozó Örspusztán azonosíthatunk. 41
Szentgyörgy településrõl csak kevés okleveles adatot ismerünk – valahol Mernye és
Somodor vidékén, feltehetõen a mai szentgáloskéri határban feküdt –; elnevezése miatt
ugyancsak templomos település lehetett. A falu nevét a templom védõszentjének nevébõl
képezték. Egyházát egyetlen ízben, 1433. július 7-én, egy búcsúengedély-kérelem kapcsán
említették. Ekkor Zimánnyal és Szentmiklóssal együtt a falu patrónusai különféle jogokért
– hordozható oltár, relikviák vitele, vizitációs jog, bûnbocsánat halál esetére – folyamodtak.
42 A település neve 1487-ben is elõfordul a forrásokban. 43
Táton falu ugyancsak Szentgáloskér határában feküdt. Bár elsõ okleveles említése már
1275-bõl való – ekkor a zselicszentjakabi apátság népei lakták (populi abbatis monasterii S.
Jacobi de Selyz de villa Thathum) –, mégis úgy tûnik, hogy nem rendelkezett külön templommal
a középkor folyamán. 1395-ben Dada és Táton határának elválasztását írták le. 44 1388ban,
1405-ben és 1417-ben a Zichy család birtokolta, bár ez utóbbi esetben a határain belül
fekvõ Csákányfölde birtokot a nyúl-szigeti apácák tulajdonában találjuk (poss. Chakanfeulde
intra metas possessionis Thathon). 45 1426-tól ismét a szentjakabi apátságé volt.
A fentiek alapján igazolódni látszik, hogy Szentgáloskér középkori története, sok somogyi
sorstársáéval egyetemben, nem volt problémamentes. A falu – a korábban határában
lévõ többi településsel együtt – sokszor esett hatalmaskodások áldozatául, pusztult el és
települt újjá. Mivel közvetlen környezetében több fontosabb, központi funkciót betöltõ települést
találunk – Igal, Mernye, Somodor mezõvárosok, Igal és Dada ferences és johannita
kolostorral rendelkezõ települések –, a falu korai alapítása ellenére sem tudott kellõ befolyásra
szert tenni, sõt a piaci, kereskedelmi központok lakosságot elvonó hatása miatt gyakorta
a pusztásodás réme fenyegette. A nyúl-szigeti apácák birtoktestének közelsége, nemkülönben
az Uzdi család területszerzõ politikája szintén kedvezõtlenül befolyásolta a falu
mindennapi életét, és sok viszály forrásává vált.
13