17.01.2013 Views

Vasárnapi Ujság 1900. 47. évf. 30. sz. julius - EPA

Vasárnapi Ujság 1900. 47. évf. 30. sz. julius - EPA

Vasárnapi Ujság 1900. 47. évf. 30. sz. julius - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

498<br />

BÁRÓ JÓSIKA MIKLÓS IFJUKORI ARCZKÉPE.<br />

anyját egy<strong>sz</strong>er Biarritzban meglátogatta. Ez<br />

időtől fogva Drága as<strong>sz</strong>ony gyakrabban haza<br />

járt Belgrádba, majd megválván állásától, végleg<br />

haza is költözött, nyílt házat tartott s a<br />

legelőkelőbb társaság gyülekező helyévé tette<br />

<strong>sz</strong>alonját.<br />

Általános vélemény róla, hogy művelt, megnyerő<br />

és feltűnően <strong>sz</strong>ép nő, a kit legfeljebb 30<br />

évesnek lehetne tartani.<br />

Termete sugár s a királynál csak kevéssel<br />

alacsonyabb. Fiatalos arcza kissé halovány,<br />

<strong>sz</strong>emei feketék, ragyogók. Kitűnően be<strong>sz</strong>él<br />

angolul, francziáúl, németül, művé<strong>sz</strong>iesen zongorázik<br />

s ismerősei egé<strong>sz</strong> elragadtatással be<strong>sz</strong>élnek<br />

termé<strong>sz</strong>etes, megnyerő modoráról.<br />

Egyébként egé<strong>sz</strong>en vagyontalan; utóbb udvarhölgyi<br />

nyugdíjából élt fényesen berendezett<br />

nyolcz <strong>sz</strong>obás lakásán. Kelengyét is királyi<br />

jegyese rendelt <strong>sz</strong>ámára.<br />

Van két bájos, <strong>sz</strong>őke fiatalabb nővére is,<br />

kiket Drága as<strong>sz</strong>ony nagy gonddal neveltetett.<br />

Meg kell még említeni, hogy a Lunyevics<br />

név a jobb hangzásúak közé tartozik Szerbiában,<br />

a mennyiben az egyik Lunyevics a <strong>sz</strong>erb<br />

flzabadságháborúban épen a mostani uralkodóház<br />

őse, Obrenovics Milos mellett kiváló <strong>sz</strong>erepet<br />

vitt.<br />

KÉPEK SZABOLCSVÁRMEGYÉBŐL.<br />

Szabolcs mindig mintaképe volt a magyar<br />

nemes «úri» vármegyéknek, otthona a független,<br />

<strong>sz</strong>abad gondolkozásnak, a vendég<strong>sz</strong>eretetnek,<br />

hol a régi jó magyar <strong>sz</strong>okások is ré<strong>sz</strong>ben<br />

máig fenmaradtak és tovább élnek. Már csak<br />

ezért is különösebb érdeklődéssel vehetjük<br />

kézbe a «Szabolcs vármegye* czím alatt közelebb<br />

megjelent terjedelmes munkát, mely a<br />

megyének kimerítő képét tárja az olvasó elé.<br />

S ez a kép annál igazabb és közvetlenebb, mert<br />

a nagy ismertető könyv a megye fiainak műve,<br />

kik <strong>sz</strong>ülőföldjüket, lakóhelyüket alaposan ismerik<br />

8 a mit megírtak, azt nemcsak gonddal,<br />

hanem igaz <strong>sz</strong>eretettel is irták meg. Az 574<br />

oldalas, nagy alakú dí<strong>sz</strong>esen kiállított munka<br />

egyik kötete a dr. Borov<strong>sz</strong>ky Samu <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésébenmegjelenő<br />

«Magyaror<strong>sz</strong>ág vármegyéi és városai<br />

» czímű nagy encziklopedikua vállalatnak:<br />

melynek kiadóhivatalánál (Budapest, Almásytér<br />

2. <strong>sz</strong>.) csinos kötésben 12 koronáért rendelhető<br />

meg.<br />

Az érdemes munkát igen sok és sikerűit<br />

illu<strong>sz</strong>tráczió élénkíti, melyek közül mi is bemutatunk<br />

néhányat.<br />

Kezdjük a vármegye <strong>sz</strong>ékhelyével, Nyíregyházával,<br />

melyről különösen <strong>sz</strong>ámos kép van a<br />

könyvben.<br />

A régi Nyíregyháza a háborús idők miatt teljesen<br />

elpu<strong>sz</strong>tult s a mostani tulajdonkép csak<br />

1753-ban kezdett felépülni, midőn Károlyi<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

BENCZÚR GYULA SZÜLŐHÁZA NYÍREGYHÁZÁN. (EGYKOR VÁROSHÁZA.)<br />

SZABOLCS VÁRMEGYÉBŐL.<br />

Ferencz gróf a pu<strong>sz</strong>ta helyek betelepítését felföldi<br />

tótokkal megkezdte. S alig másfél <strong>sz</strong>ázad<br />

alatt, ime, mily virágzó s erőteljesen fejlődő<br />

nagy város állott elő a lakatlan, homokos, mo»<br />

csaras sivatagon.<br />

Több <strong>sz</strong>ép épülettel dicsekedhetik már Nyíregyháza,<br />

melyek közül legkiválóbb a vármegyeháza.<br />

E sikerűit épület Alpár Ignácz terve<br />

<strong>sz</strong>erint 1892-ben ké<strong>sz</strong>ült el s 200,000 forintnál<br />

többe került. Itt van elhelyezve a megyei múzeum<br />

is, mely a vidéki ilynemű intézetek közt<br />

igen előkelő helyet foglal el.<br />

A város ódon épületei közül feltűnő sajátságos<br />

kettős fedelével a régi városháza, mely<br />

aztán később magántulajdonná lett s ebben<br />

<strong>sz</strong>ületett jeles festőművé<strong>sz</strong>ünk, Benczúr Gyula.<br />

Közöl a könyv <strong>sz</strong>ámos képet a nyíregyházi<br />

és környékebeli tanyai és népéletből is, melyek<br />

közül megragadják figyelmünket az úgynevezett<br />

«bokortanyák*, ezek a csinos, rendes, épületekkel,<br />

fákkal borított gazdasági udvarok, tükrei<br />

a jóllétnek, munkának, <strong>sz</strong>orgalomnak. Sajátságosak<br />

a táligások is, a kik kétkerekű kocsiféle<br />

elébe egy lovat fogva, teljesítenek holmi<br />

apróbb fuvarozásokat és sok tekintetben a fiakkert<br />

meg komfortáblit helyettesítik a Nyir fővárosában<br />

és környékén.<br />

Nem mes<strong>sz</strong>e fek<strong>sz</strong>ik Nyíregyházától éj<strong>sz</strong>ak<br />

felé Baj és Kótaj; ezek közt van a Törik<strong>sz</strong>akad<br />

csárda, a melynek neve a Jókai «Egy<br />

magyar nábob» regénye révén or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte<br />

ismeretes lett. S majd midőn a haladó kor egymásután<br />

elsepregeti a föld <strong>sz</strong>ínéről a csárdákat,<br />

a régi romantika emez ócska fé<strong>sz</strong>keit, a Törik<strong>sz</strong>akad<br />

emlékezete akkor is fenmarad.<br />

A vármegye nyugoti ré<strong>sz</strong>én, nem mes<strong>sz</strong>e a<br />

Hajdúságtól találjuk Szent-Mihály községét,<br />

mely hajdan a Báthoriak birtokaihoz tartozott,<br />

de 1620-ban elpu<strong>sz</strong>tulván, akkori földesura,<br />

Lónyay Zsigmond építette fel újra, ki <strong>sz</strong>abad<br />

hajdúkat telepített bele. Ezután Bethlen Gábort<br />

és később II. Rákóczy Ferenczet találjuk a<br />

földesurak közt, majd a gróf Csáky, végre<br />

pedig a Dessewffy családot, mely máig is birtokos<br />

a községben. Igen <strong>sz</strong>ép régi kastélya és<br />

parkja van itt gróf Dessewffy Aurélnak, mely a<br />

XIX. <strong>sz</strong>ázad első felében gyűlőhelye volt az<br />

irói és művé<strong>sz</strong>i köröknek s Döbrentey és Kazinczy<br />

is gyakori vendégei voltak.<br />

Nyíregyházától délkeleti irányban haladva,<br />

egymásután érjük többek közt Napkori, mely<br />

község már a tizennegyedik <strong>sz</strong>ázad elején<br />

fennállott. Elébb a Kállayak, majd a Czudarok<br />

voltak birtokosai, később báró Jósika Miklósnak<br />

is volt itt birtoka. A községben két<br />

<strong>sz</strong>ép úrilak van, az egyik egy Kállay-féle ősi<br />

kúria, a másik Czukor Vilmos háza, melyben<br />

egykor báró Jósika Miklós lakott, kinek egy<br />

ifjúkori olajfestésű arczképe most is megvan a<br />

kúriában.<br />

:',!). SZÁM. Í'.IOO. Í7. ÉVFOLYAM.<br />

AZ EMBERI ÉLET TARTAMA.<br />

A zsoltárok könyve <strong>sz</strong>erint az ember élete<br />

nem tart tovább hét<strong>sz</strong>er tíz e<strong>sz</strong>tendőnél. A tények<br />

azonban ennek ellene mondanak s nem<br />

egy példa van az ellenkezőre. Hires példája a<br />

magas életkornak egy angol hölgy, a kivel a<br />

későbbi III. Rikhárd király Gloucester herczeg<br />

korában tánezolt s a ki ismerte Sir Walter<br />

Raleigbt 1589-ben, a mikor is 124 éves volt, de<br />

azután még 1603-ban is élt.<br />

Az ilyen igen nagy életkor hírét mindig bizonyos<br />

kétkedéssel fogadjuk, hátha nem is igaz ?<br />

Buffon, a híres franczia tudós azt tartotta, hogy<br />

az ember elélhet <strong>sz</strong>áz e<strong>sz</strong>tendeig ie, hacsak<br />

valami véletlen ok nem idézi elő a halálát.<br />

A véletlen ok nemcsak valami baleset lehet,<br />

hanem mindenféle olyan baj, melyet az ember<br />

saját Hibájából <strong>sz</strong>erez magának. Buffon <strong>sz</strong>ánuV<br />

tása azon az arányon alap<strong>sz</strong>ik, mely az állatoknál<br />

életük tartama és a közt az idő közt van, a<br />

míg nőnek. A kutya például két év alatt nő fel<br />

teljesen, s mintegy öt<strong>sz</strong>ör-hat<strong>sz</strong>or annyi ideig<br />

él. A ló négy éves korában van teljesen kifejlődve<br />

s hu<strong>sz</strong>onöt-hu<strong>sz</strong>onhat évig él. Már most,<br />

mondja Buffon, ha fölte<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük, hogy az ember<br />

tizennégy éves koráig fejlődik, mért ne élhetne<br />

hat<strong>sz</strong>or-hét<strong>sz</strong>er annyi ideig, vagyis kilenczven,<br />

<strong>sz</strong>áz évet. Hogy az emberek általában nem <strong>sz</strong>oktak<br />

ily magas életkort érni, annak oka, hogy<br />

nem élnek mindig úgy, a hogy élniök kellene.<br />

Csakhogy Buffon <strong>sz</strong>ámítása e<strong>sz</strong>ményi <strong>sz</strong>ámítás<br />

s nem ve<strong>sz</strong>i tekintetbe az emberi élet vi<strong>sz</strong>onyait.<br />

Mert hány embernek van módjában életét úgy<br />

rendezni be, hogy soha semmit se kelljen cselekednie<br />

olyat, a mi ártalmára lehet. Á kenyérkereset<br />

gondja közepett nem igen jér rá az ember<br />

megválogatni, hogy ez vagy az a munka,<br />

avagy életmód egé<strong>sz</strong>ségére válik-e s nem rövidíti-e<br />

meg az életét.<br />

Szabók, pékek, bányá<strong>sz</strong>ok, varrónők,/ mind<br />

oly mesterséget űznek, a mely árt az egé<strong>sz</strong>ségnek<br />

s idő előtt felemé<strong>sz</strong>ti életerejüket. A leg<strong>sz</strong>erencsétlenebb<br />

helyzetben a kö<strong>sz</strong>örűs műhelyek<br />

munkásai vannak. A híres sheffieldi kö<strong>sz</strong>örűsök,<br />

a kik a világ legkitűnőbb késeit, ollóit,<br />

borotváit ké<strong>sz</strong>ítik, mint a stati<strong>sz</strong>tikai megfigyelések<br />

bizonyítják, mind igen rövid életűek. Átlagos<br />

életkorukat így állapították meg angol orvosok<br />

: a villaké<strong>sz</strong>ítőké 29 év, a borotvagyártóké<br />

31 év, az ollócsinálóké 35 év. Legtovább még a<br />

fűré<strong>sz</strong>ek és ka<strong>sz</strong>ák ké<strong>sz</strong>ítői élnek: 38 évig.<br />

Majdnem mind tüdővé<strong>sz</strong>ben halnak meg; a vasnak<br />

s az aczélnak apró pora rá<strong>sz</strong>áll a tüdejükre<br />

s képtelenné te<strong>sz</strong>i a tüdővé<strong>sz</strong>es fertőzés elleni<br />

ellenállásra.<br />

Nem valami sokáig <strong>sz</strong>oktak élni a kocsisok<br />

meg a rendőrök sem, bár mindig a <strong>sz</strong>abad levegőn<br />

vannak, mert a hos<strong>sz</strong>as tétlen álldogálás<br />

és ülés az utczán lanyhítja vérkeringésüket s<br />

aztán annál kevésbbé tudnak az időjárás vi<strong>sz</strong>ontagságainak<br />

ellenállni. Sokkal egé<strong>sz</strong>ségesebbek<br />

a kerté<strong>sz</strong>ek, földmívesek, pá<strong>sz</strong>torok, mert ezek-<br />

<strong>30.</strong> SZÁM. <strong>1900.</strong> <strong>47.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

nek foglalkozása a <strong>sz</strong>abad levegőn való sok<br />

mozgással jár.<br />

Rövid életűek a kéményseprők, a kiknek<br />

nagy ré<strong>sz</strong>ét rákbetegség ragadja el, melyet<br />

állítólag a bőrükre rakodott korom idéz elő.<br />

A pékeknek negyvenegy <strong>sz</strong>ázaléka pedig —<br />

dr. Guy angol orvos <strong>sz</strong>ámítása <strong>sz</strong>erint — tüdővé<strong>sz</strong>t<br />

kap, a mi egé<strong>sz</strong>ségtelen mesterségük<br />

következménye.<br />

Nevezetes, hogy az utczaseprés egé<strong>sz</strong>séges<br />

mesterség. Az említett orvos azt mondja róluk,<br />

hogy náluk egé<strong>sz</strong>ségesebb embereket még nem<br />

látott. A míg <strong>sz</strong>áz kőmíves között csak 36 akadt<br />

olyan, a ki még soha egy napig se volt kénytelen<br />

betegség miatt abbanhagyni a munkát, az<br />

utczaseprők 53 <strong>sz</strong>ázaléka örvendett ily állandó<br />

egé<strong>sz</strong>ségnek.<br />

Egy híres angol író ezekben állapítja meg a<br />

hos<strong>sz</strong>ú életkor föltételeit: sok testgyakorlat a<br />

<strong>sz</strong>abad levegőn, egé<strong>sz</strong>séges, mérsékelt táplálék<br />

és tartózkodás attól, hogy az ember élete meghos<strong>sz</strong>abbításának<br />

módján törje fejét. Általában<br />

a megfe<strong>sz</strong>ített <strong>sz</strong>ellemi munkát is az életet megrövidítő<br />

e<strong>sz</strong>köznek <strong>sz</strong>okták tekinteni. S ebben<br />

van is igazság, mert az ilyen életmód különösen<br />

az idegrend<strong>sz</strong>ert rontja meg s te<strong>sz</strong>i gyakran<br />

tönkre. Mégis, a <strong>sz</strong>ellemi munkával foglalkozók<br />

között gyakran találni bámulatos hos<strong>sz</strong>ú életűeket,<br />

különösen az uralkodók s a politikusok<br />

között. Fejedelmek között az egé<strong>sz</strong> történelem<br />

folyamán kevés példa van olyanra, a ki legalább<br />

egy fél <strong>sz</strong>ázadnál tovább ne élt volna, hacsak erő<strong>sz</strong>akos<br />

halált nem halt. így például az angol<br />

uralkodók átlagos életkora 53 év, a mi elég<br />

magas <strong>sz</strong>ám, ha tekintetbe ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük, hogy azok<br />

is bele vannak <strong>sz</strong>ámítva, a kik még gyermekkorukban<br />

és azok is, a kik erő<strong>sz</strong>akos útonmódon<br />

haltak meg. Bámulatosan magas az<br />

angol ari<strong>sz</strong>tokraczia átlagos életkora: batvanhét<br />

óv.<br />

Híresek voltak hos<strong>sz</strong>ú életükről a régi görög<br />

bölcsé<strong>sz</strong>ek, nyilván mert soha sem volt valami<br />

sok dolguk s a mellett, mint afféle bölcsek, igen<br />

mértékletesen éltek. De az államférfiak sem<br />

pana<strong>sz</strong>kodhatnak kora halálról, mint ezt a nagy<br />

kort ért politikusok sokasága tanúsítja. Csak a<br />

XIX. <strong>sz</strong>ázadból néhány példa: Kossuth Lajos,<br />

Gladstone, Beaconsfield lord, Palmerston, Brougham,<br />

Talleyrand, Metternich, Bismarck, mind<br />

mes<strong>sz</strong>e túlhaladtak az átlagos életkoron. A tudósok<br />

és írók közül hos<strong>sz</strong>ú életkorukról nevezetesek<br />

: Hobbes, Voltaire, Fontenelle, Goethe,<br />

Newton, Kepler, a két Humboldt, Chevreuil,<br />

nálunk pedig Brassai Sámuel; ezek mind idő-<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 499<br />

ÜHÉf<br />

sebbek voltak nyolczvan évesnél, mikor meghaltak.<br />

Csakhogy még nagyobb azoknak a tudósoknak,<br />

íróknak, költőknek <strong>sz</strong>áma, a kiket fiatal<br />

korukban ragadott el a megfe<strong>sz</strong>ített munka.<br />

A. papok közt igen sok a hos<strong>sz</strong>ú életű. Egy<br />

nagy életbiztosító társaság igazgatója megvallotta,<br />

hogy leg<strong>sz</strong>ívesebben a papokat fogadják<br />

el életbiztosításra. Átlagos életkoruk mégis csak<br />

egy évvel hos<strong>sz</strong>abb, mint az orvosoké, holott<br />

életük jóval nyugalmasabb. Az orvos valamivel<br />

tovább él, mint az ügyvéd, a ki e tekintetben<br />

körülbelül egy sorban áll a katonákkal és a tengeré<strong>sz</strong>ekkel<br />

, művé<strong>sz</strong>ekkel éskereskedőkkel. Ezeknek<br />

körülbelül 72 <strong>sz</strong>ázaléka ér ötven évesnél<br />

magasabb kort.<br />

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />

Vida Jeromos poétikája. Fordította, tanúlmánynyal<br />

és jegyzetekkel ellátta Várdai Béla. Budapest<br />

<strong>1900.</strong> Jeles fiatal tehetség munkája ez a kiváló<br />

irodalomtörténeti jártasságra s élénk e<strong>sz</strong>tétikai<br />

SZABOLCSVÁRMEGYÉBŐL. - - NYÍREGYHÁZA.<br />

•*!<br />

^ ^ ,'^<br />

i£*&<br />

A «TÖRIK-SZAKAD» CSÁRDA.<br />

érzékre valló tanulmány, mely Vida Márk Jeromos,<br />

a hírneves humanista költő három énekes tankölteményének<br />

alakhíí fordításához bevezetésül <strong>sz</strong>olgál.<br />

Horácztól Arany Jánosig több kiváló költő foglalkozott<br />

a költé<strong>sz</strong>et <strong>sz</strong>abályainak tankölteményben<br />

való előadásával, s ezek sorában a legcsodáltabbak,<br />

legünnepeltebbek egyike volt Vida, X. Leo pápa<br />

udvari költője, ki a humanista <strong>sz</strong>ellem hatása alatt,<br />

latin nyelven az Augustus korabeli költé<strong>sz</strong>etet<br />

akarta új életre ébre<strong>sz</strong>teni. Mintaképűi Vergiliust<br />

és Horatiust vála<strong>sz</strong>totta; de nagy a különbség a<br />

között a ezél között, a melyet Horatius és Vida<br />

Márk kitűzött. Horatius a hívatlan dúdolókat —<br />

a mint Arany nevezi a valódi költői tehetség nélkül<br />

verselők hadát — el akarta ria<strong>sz</strong>tani a Parnas<strong>sz</strong>ustól,<br />

mint a mi Aranyunk is tette «Vojtina levelei»vei,<br />

ellenben Yida Márk azokat a <strong>sz</strong>abályokat<br />

igyek<strong>sz</strong>ik elmondani, melyeket, mint a jó kézműves<br />

a maga mestersége fogását, minden valamire<br />

való ember megtanulhat. Mi más volna ez, mint a<br />

külső forma s a klas<strong>sz</strong>ikusok hű utánzása ?! A mi a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!