disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
eposzt befogadó jelenébe lépnek, mindannyiszor más-más módon. Mindezt az az<br />
emlékezetláncolat teszi lehetővé, melyet az eposz létrehoz, önmagát mint művet is<br />
bevonva eme láncolatba.<br />
Összefoglalva az eddigieket elmondhatjuk, hogy a homéroszi mitológiai<br />
világlátásban az élet világa nagyobb fokú realitással bír, mint az alvilág, s ezt az emberi<br />
létezés itteni és ottani formája bizonyítja. Másfelől azt is látjuk, hogy a továbbélés<br />
közege a költészetben található, így tulajdonképpen az eposz vált a homéroszi hősök<br />
igazi "túlvilágává". Sőt, még radikálisabban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a mitikus<br />
világ(látás) hordozójaként a költészet egyedülálló létértelmező szerephez jut, hiszen az,<br />
hogy miképpen léteznek az istenek s a világ dolgai, az éppúgy általa tudható, mint az,<br />
hogy mi marad fenn a halandó emberből a halála után. Nem egyszerűen művészetvallás<br />
áll tehát előttünk, hanem egy teljes "poétikus ontológia".<br />
A második állomás Platón barlanghasonlata. 288 Platón a hasonlatban a barlang<br />
börtönlakásából a felszínre vezető felmenetelt mutatja be, mely Szókratész értelmezése<br />
szerint a léleknek a látható világból a gondolat világába való felemelkedését jelképezi.<br />
A feljutó filozófus útja végén megpillantja a Napot, a Jó ideájának megfelelőjét. A<br />
gondolatmenet szerint a látható, érzéki világ csak halvány utánzata, árnyéka az igazán<br />
létező ideális világnak, mely érzékszervekkel, látással nem fogható fel, hanem csak<br />
gondolkodással, belátással. Az időnek alávetett, változó és sokszínű világ puszta<br />
lenyomatává válik az időtlenül és változatlanul létező érzékfelettinek, s a barlangból<br />
kijutó számára - kit mindazonáltal visszaküldenek majd oda - a rabság és a<br />
boldogtalanság helye. Ennek során a szöveg idézi a homéroszi alvilágleírás egy<br />
epizódját, Akhilleusz árnyának Odüsszeuszhoz intézett szavait (Od. XI, 489-490). 289<br />
Platón tehát tudatosan kapcsolódik Homéroszhoz, ám teljes mértékben megfordítja az<br />
ott található létértékelést! Ugyanis nála a barlang, vagyis érzéki világunk válik a révület<br />
világává, az a világ tehát, mely Homérosznál még az igazi, teljes értékű élet és jelenlét<br />
birodalma volt. Hádész-szerűvé változik életvilágunk, árnyak, utánzatok és képmások<br />
lakhelyévé, mellyel szemben az ideavilág, a noéton szférája - melyet néhol Platón<br />
288 Állam 514 a - 518 b. A Platón-szöveghely és a Neküia kapcsolatához ld. pl. Hannah Arendt: Múlt és<br />
jövő között (Osiris - Readers International, Budapest, 1995, 43. skk. o.)<br />
289 A szöveghely eltérő értelmezése Hegelnél: Esztétikai előadások II. (Akadémiai, Budapest, 1980, 100.<br />
skk. o.)<br />
94
Change language