disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
jellemez. 257 Ez az élettel teliség teszi a görög isteneket vonzóvá és ez a forrása játékos<br />
komolytalanságuknak is.<br />
Néhány megjegyzést hozzáfűzhetünk az eddigiekhez. Először is a görög istenek<br />
korántsem mutatnak olyan egyértelmű elhatároltságot, mint azt Schelling szövege<br />
sejteti. Az istenek igenis magukba foglalhatnak nemcsak egymást korlátozó, hanem akár<br />
egymást látszólag kizáró tulajdonságokat is. 258 Másrészt - evvel összefüggésben - az<br />
isteni hatókörök keresztezhetik, sőt részben át is fedhetik egymást. 259 Az istenek<br />
aspektusai és megjelenési formái továbbá nagyfokú változatosságot és változási<br />
képességet mutatnak, sőt, időnként egymásba is alakulnak, vagy például az egyik isten<br />
elhódíthat egy szférát egy másiktól egy adott helyen, egy adott korszakban. 260 A szöveg<br />
alapján a görög istenek nem-természeti oldalaival sem tudunk igazán számot vetni,<br />
pedig ezek az istenek nem egyszerűen csak kilépnek az eposz révén a természeti<br />
bálvány státuszából, hanem hatóköreik jó része a polisz, az oikosz, a nomosz, az ethosz<br />
és éthosz világához kötődik. 261 Schelling - a már ismertetett okokból - szintén figyelmen<br />
kívül hagyja az istenek kultikus mellékneveit (epiklészisz), melyek ugyanazon istent<br />
más-más funkciókban mutathatják. 262 Végül pedig, ha a Homéroszt követő kort és<br />
szerzőket tekintjük, szintén tovább bonyolódik a helyzet. 263 Amit Schelling a görög<br />
mitológiáról állít, az jószerével csak a homéroszi eposzokra áll - mint látjuk, arra is csak<br />
megkötésekkel -, és kisebb mértékben Hésziodosz költeményeire.<br />
257 PhK 220 ff. (98. skk. o.) Érdemes Schelling gondolatait Nietzsche szövegeivel egybevetni. Hadd<br />
utaljak itt az Isten halála gondolatára és az ebben rejlő istenképre. Filozófiájában a Sein helyébe állított<br />
Leben fogalma az örökké létező bibliai Istent élni és meghalni képes lénnyé teszi. Pontosabban<br />
fogalmazva a halál oka talán nagyrészt éppen ezen Isten létezőként s nem élőként való felfogása. Az antik<br />
istenek ezzel szemben halhatatlanul élők voltak, s hogy mégis eljött az istenek alkonya, az vagy annak<br />
köszönhető, hogy "halálra nevették magukat" bizonyos fülükbe jutott hír hallatán, vagy pedig annak, hogy<br />
elindultak a létezővé válás útján. Vagy ki tudja?<br />
258 Gondoljunk például Árész sebesülésére az Íliászban vagy Zeusz hatalmának és bölcsességének<br />
folytonos relativizálódására stb.<br />
259 Apollón például mint napisten Héliosszal, mint orvosisten Aszklépiosszal, mint jósisten Zeusszal<br />
társítható stb.<br />
260 Poszeidón például valószínűleg korábban nomád típusú istenség, ki a lovakhoz kötődik, később a<br />
tenger urává válik. Vagy utalhatunk az istenek hírnökének tisztségére, melyet az Íliászban Írisz, az<br />
Odüsszeiában Hermész visel stb.<br />
261 Ilyen funkciók a mesterségek, a költészet, a városalapítás, a házi tűzhely, a házasság, az eskü, a<br />
vendégbarátság, a követség, a jóslás stb. Szinte mindegyik nagyobb istenség hatalma kiterjedt ilyen<br />
viszonyokra is. Természetesen e viszonyokat azért nem szabad a phüszisz világától teljesen elszakítottnak<br />
elképzelnünk.<br />
262 Zeusz Meilikhiosz például alvilági isteneknek kijáró tiszteletben részesült.<br />
263 Elegendő itt Démétér és Dionüszosz jelentőségére vagy Zeusz alakjának fokozódó etikai<br />
átértelmezésére utalni.<br />
85
Change language