disszertáció - ELTE BTK disszertációk

(eleusziszi és orphikus misztériumok), keleti (egyiptomi, héber, föníciai stb.), római és
germán párhuzamait, ám a kereszténység kifejezetten nem kerül szóba. 210 Álláspontja
szerint a misztériumok nem egyszerűen magasabb fejlődési szintet képviselnek, hanem
tanításuk is magáról a fejlődésről szól. A Művészetfilozófiában még örök ideáknak
tekintett antik istenek ugyanis ezekben a tanokban maguk is egy fejlődési sort képeznek,
melynek felismerése és megtapasztalása képezi a misztérium lényegét. Ezáltal a vallás
fejlődésének és magasabb, beavatottságot igénylő szintjének megfeleltethető egy olyan
kibontakozás, mely az istenvilágon belül megy végbe. A Szamothrakén és környékén
tisztelt kabírok közül Axieros (Démétér-Ceres), Axiokersa (Perszephoné-Proserpina) és
Axiokersos (Hadész) - akit Schelling, Hérakleitosz nyomán, Dionüszosszal azonosít 211 -
olyan láncolatot képeznek, mely a természet mélyéből, a puszta lét utáni sóvárgásból,
hiányból (Ceres) 212 kiindulva a látható külső természet kezdetén és lényegén
(Proserpina) keresztül a szellemi világig, annak uráig (Dionüszosz) húzódik. 213 A világi
istenek olyan theurgikus-kozmikus erők, melyek által a világegész fennáll és ők így
együtt Héphaisztosz(ok)nak is neveztetnek. 214 A negyedik isten Kasmilos/Kadmilos
(Hermész), aki közvetít az előbbi három, vagyis a természet és a szellemi világ illetve a
világfeletti isten között, s egyúttal hirdetője, küldötte egy még eljövendő istennek. 215 A
világ felett álló, vele szemben szabad isten pedig a legmagasabb értelemben vett Zeusz,
a démiurgosz, a világ ura. 216
210 A Thébaiban illetve Szamothrakén, Lémnoszon, Imbroszon és másutt gyakorolt misztériumok
mitológiai hátteréről ld. Kerényi Károly: Görög mitológia (Gondolat, Budapest, 1977, 61. sk. o. ill. 199.
skk. o.), a kultuszhoz néhány forrás összegyűjtve: Hegyi D. (szerk.): Görög vallástörténeti chrestomathia
(Osiris, Budapest, 2003, 113. sk. o.) Creuzer és Schelling interpretációjához ld. pl. Kocziszky: Pán 76.
skk. o. és Gyenge Zoltán: Kierkegaard és a német idealizmus (Ictus, Szeged, 1996, 19. skk. o.)
211 B 15 (DK)
212 Démétér istennő és az eleusziszi misztériumok hasonló értelmezésére már utalás történik A
természetfilozófia viszonya általában a filozófiához c. írás záró soraiban. (i. m. S. 544 /216. sk. o./)
Másfelől a lét iránti éhség és vágy fogalma a Szabadságtanulmány, a Stuttgarti magánelőadások és a
Világkorszakok koncepciójából öröklődik.
213 I. m. S. 155 ff.
214 I. m. S. 166
215 I. m. S. 164
216
Az egész "kabírtan" összefoglalása: i. m. S. 167 ill. S. 174 Az írást Schelling a végül is be nem fejezett
Világkorszakok mellékletének szánta. Ugyanis ebben vázolta fel az istenben meglévő kettős mozzanat, a
természet és a szellem, a szükségszerűség és a szabadság potenciafokait, és az isteni lét kibontakozásának
három korszakát. A kabírtan kifejtése így felfogható a Szabadságtanulmányban (1809), a Stuttgarti
magánelőadásokban (1810) és a Világkorszakokban (1811) lévő filozófiai tanok vallástörténeti példákon
való szemléltetéseként. Ld. Stuttgarter Privatvorlesungen (in: Ausgewählte Schriften Bd. 4, Suhrkamp,
Frankfurt am Main, 1995, S. 33 ff.), ill. Die Weltalter. Erstes Buch. Die Vergangenheit (in: Ausgewählte
Schriften Bd. 4, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1995, S. 215 ff.) Ez utóbbi mű gondolatai mellesleg
74