disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
3. Mítoszfelfogás és műértelmezés<br />
Vizsgáljuk most meg, hogy az elmondottak miképpen hatnak ki a művészet<br />
értelmezésére. Mint említettük már az első alfejezetben is, a mitológia bevonása már<br />
önmagában is módosította a rendszer épületét, habár éppen a rendszer alapvető<br />
törekvései folytán volt rá szükség. A görög mitológia és az antik istenek speciális<br />
jellemvonásai egyúttal a művészet értelmezésére is kihatnak. Viszont tisztázásra vár<br />
még annak esztétikai jelentősége, ahogyan Schelling a mitológiát értelmezi.<br />
Alfejezetünk evvel kapcsolatos másik fő kérdése az, hogy a művészet világának<br />
megkonstruálása az abszolútum illetve a mitológia felől hagy-e helyet a műalkotás<br />
önnön világának, saját igazságérvényének.<br />
Kezdjük ez utóbbival. A konstrukció a következő sort tárja elénk: abszolútum –<br />
az istenek (ideák) világa és a mitológia – a művészet általában – művészeti ágak,<br />
műfajok – egyes műalkotások. Ontológiai vagy episztemológiai sorral állunk-e<br />
szemben? Úgy vélem, hogy Platón nyomdokain haladva a kettő megfeleltetésben van<br />
egymással, ám módosított formában. Ugyanis például a barlanghasonlattal szemben,<br />
ahol a létesülés és a megismerés útja ellentétes, itt - az abszolútumból való kiindulás<br />
folytán - a kettő azonos irányúvá válik. Vagyis Schelling a legfőbb létezőből indul ki,<br />
nem pedig a tükörképekből, így a megjelenési formák megismerése is az abszolútumból<br />
történik. Ez a módszer nem igazán enged teret az egyes sajátosságának, az empirikusan<br />
létező mű önálló létértelmet feltáró mivoltának. E tekintetben a művészettörténeti anyag<br />
puszta példatár, mely a szemléltetést szolgálja. Platonizmus és fordított platonizmus<br />
keveréke áll tehát előttünk, amennyiben a művészet a neki alapul szolgáló anyagból<br />
veszi ábrázolása tárgyát, de ez nem az érzéki dolog, hanem maga az abszolútum illetve<br />
ennek formái, az ideák. Tulajdonképpen megmarad a művészet mimetikussága, ám az<br />
érzéki helyett az érzékfeletti lesz az utánzás/ábrázolás (mimészisz) tárgya. Műalkotás és<br />
érzéki dolog ugyan "helyet cserélnek", hiszen az utóbbi lesz a képmás és az előbbi az<br />
ősmintakép, ám az maga is egy eredendőbb valóság képmásává válik. Épp ezért, habár<br />
Schellingnél a mitológia és a művészet nagyfokú igazságértékéről van szó, mégis a mű<br />
59
Change language