disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Giovanni Battista Piranesi: Kép a Pestoban lévő Juno-templom maradványairól (1770-1778, tusrajz, Amsterdam, Rijksmuseum) 4
Bevezetés "Nah ist Und schwer zu fassen der Gott." 1 "Erst jezt fängt die Antike an zu entstehen." 2 A dolgozatban Friedrich Wilhelm Joseph Schellingnek a görög művészet és mitológia kapcsolatáról kifejtett gondolatait szeretném elemezni. Az elemzések középpontjában Schelling Művészetfilozófiai előadásai állnak, ám az ebben lévő gondolatokat helyenként összevetjük az életmű más darabjaival éppúgy, mint a kortársak idevágó gondolataival. 1. Filozófiai és eszmetörténeti bevezető A bevezetésben a következők során először körvonalazzuk fejtegetéseink célkitűzéseit és felvázoljuk azokat a problémákat, melyeket a dolgozat tárgyalni kíván. Az elemzések középpontjában tehát a görög művészet és mitológia összefüggései állnak, ahogy azok a művészetfilozófiai-esztétikai előadásokban tárgyalásra kerülnek. Fontos kérdés számomra, hogy e gondolatok milyen relevanciával bírhatnak a művészet, illetve a mitológia mélyebb megértése tekintetében, vajon e szövegek mennyiben képesek jelenbeli létmegértésünknek valamiféle támpontot adni. Ha itt és most számunkra a görögség, mitológiájával és művészetével egyetemben, másképp jelenik meg, mint egykoron, jelentheti-e ez e gondolatok puszta eszmetörténeti adalékokká válását, alásüllyedését a gondolkodás elmúlt történetének tárházába, vagy épp ellenkezőleg, esetleg "tapasztalataink vezérfonalául" is szolgálhat? Ezen alapkérdések megválaszolása csak a szöveg rétegeinek gondos feltárása által sikerülhet, mely a Schellinget foglalkoztató problémák explikálását követeli meg. E problémák viszont olyan átfogó horizonton jelennek meg, mely magába foglalja egyrészt filozófiai alaptörekvéseit, másrészt a korszak görögséggel kapcsolatos szellemi 1 Hölderlin Patmos című költeményéből. 2 Novalis Über Goethe című írásából. 5
- Page 1 and 2: DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A GÖRÖG MI
- Page 3: 2. Az esztétikai perspektíva és
- Page 7 and 8: való rákérdezésről, úgy e gon
- Page 9 and 10: elvéről című írása 1802-ből,
- Page 11 and 12: applikációknak, avagy inkább ön
- Page 13 and 14: értelmezési módjait feltárva e
- Page 15 and 16: márpedig Schelling itt tulajdonké
- Page 17 and 18: istenalakok sajátos "teológiája"
- Page 19 and 20: fénynek és ellentétének, a söt
- Page 21 and 22: További probléma a görög művé
- Page 23 and 24: a misztikus költeményekben vagy a
- Page 25 and 26: Bertel Thorvaldsen: A három Gráci
- Page 27 and 28: kettő tudatos azonossága. 65 Mind
- Page 29 and 30: transzcendentális idealizmus műv
- Page 31 and 32: Mielőtt a rendszer alapelveit felk
- Page 33 and 34: A következő kérdés az abszolút
- Page 35 and 36: §). Isten idealitásának a realit
- Page 37 and 38: mégpedig úgy, ahogyan azok Istenb
- Page 39 and 40: a művészet. Így ír erről: "Min
- Page 41 and 42: endű ideális reflexiója van meg
- Page 43 and 44: helyével. 127 Mindezek a problém
- Page 45 and 46: Praxitelész: Knidoszi Aphrodité (
- Page 47 and 48: mitológiai szemlélete vagy inkáb
- Page 49 and 50: ennek antik görög formája és az
- Page 51 and 52: nyilvánvaló, hogy az antik istene
- Page 53 and 54: allegorikusban fordítva, a külön
Bevezetés<br />
"Nah ist<br />
Und schwer zu fassen der Gott." 1<br />
"Erst jezt fängt die Antike an zu entstehen." 2<br />
A dolgozatban Friedrich Wilhelm Joseph Schellingnek a görög művészet és<br />
mitológia kapcsolatáról kifejtett gondolatait szeretném elemezni. Az elemzések<br />
középpontjában Schelling Művészetfilozófiai előadásai állnak, ám az ebben lévő<br />
gondolatokat helyenként összevetjük az életmű más darabjaival éppúgy, mint a<br />
kortársak idevágó gondolataival.<br />
1. Filozófiai és eszmetörténeti bevezető<br />
A bevezetésben a következők során először körvonalazzuk fejtegetéseink<br />
célkitűzéseit és felvázoljuk azokat a problémákat, melyeket a dolgozat tárgyalni kíván.<br />
Az elemzések középpontjában tehát a görög művészet és mitológia összefüggései<br />
állnak, ahogy azok a művészetfilozófiai-esztétikai előadásokban tárgyalásra kerülnek.<br />
Fontos kérdés számomra, hogy e gondolatok milyen relevanciával bírhatnak a művészet,<br />
illetve a mitológia mélyebb megértése tekintetében, vajon e szövegek mennyiben<br />
képesek jelenbeli létmegértésünknek valamiféle támpontot adni. Ha itt és most<br />
számunkra a görögség, mitológiájával és művészetével egyetemben, másképp jelenik<br />
meg, mint egykoron, jelentheti-e ez e gondolatok puszta eszmetörténeti adalékokká<br />
válását, alásüllyedését a gondolkodás elmúlt történetének tárházába, vagy épp<br />
ellenkezőleg, esetleg "tapasztalataink vezérfonalául" is szolgálhat?<br />
Ezen alapkérdések megválaszolása csak a szöveg rétegeinek gondos feltárása<br />
által sikerülhet, mely a Schellinget foglalkoztató problémák explikálását követeli meg. E<br />
problémák viszont olyan átfogó horizonton jelennek meg, mely magába foglalja<br />
egyrészt filozófiai alaptörekvéseit, másrészt a korszak görögséggel kapcsolatos szellemi<br />
1 Hölderlin Patmos című költeményéből.<br />
2 Novalis Über Goethe című írásából.<br />
5