16.01.2013 Views

disszertáció - ELTE BTK disszertációk

disszertáció - ELTE BTK disszertációk

disszertáció - ELTE BTK disszertációk

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

megjelenítésének tartja, Dióné (lat. Diona) 132 leányának, és szembeállítja az égivel. A<br />

két Aphrodité megkülönböztetése egyébként valószínűleg Platón Lakomájára megy<br />

vissza, 133 azon keresztül pedig az istennő eltérő származtatására Homérosz 134 és<br />

Hésziodosz 135 esetében. Az ennek alapján kifejtett stíluselméletre még visszatérünk,<br />

most annyit jegyezhetünk meg, hogy sem az istennő két alakja, sem a szobormagyarázat<br />

- miszerint a valódi művészet a kifejezetten érzékit csak a tárgya, de nem a művészet<br />

okán ábrázolhatja - nem illeszkedik szervesen a bevezetésben és az első szakaszban<br />

mondottakhoz. Ugyanis az istennő kettős alakja éppúgy új megvilágításba helyezi a<br />

művészet és az ideák viszonyát, mint az ennek megfeleltetett kétféle grácia és a két<br />

stílustörténeti korszak. Vagyis ismét csak azt látjuk, hogy az egyes eset nem mindig<br />

rendelődik alá az általánosnak, hanem alkalmanként átírja azt. A konkrét mitologémák<br />

és műalkotások tehát a művészet általános értelmezését is új mederbe terelik. Mindez<br />

éppenséggel gazdagítja a schellingi művészetszemléletet, habár ő maga nem feltétlenül<br />

jelzi ezt. Ám azt felismerhetjük ezáltal, hogy az istenek s a műalkotások olyan<br />

individualitások, melyek "kibújnak" a séma alól, és új megközelítést követelnek ki.<br />

Schelling érdeme, hogy adott esetben teret engedett ennek, s mert új utakra lépni.<br />

132 Schelling tévesen Dianat említ.<br />

133 Ld. 180 c - 181 c. Itt Pauszaniasz a hésziodoszi Theogonia istennőjét Aphrodité Uraniának, a<br />

homéroszi Dióné-lányt Aphrodité Pandémosznak nevezi, és ennek megfelelően két Erószról beszél, az<br />

égiről és a közönségesről. Aphrodité Uraniát egyébként Athénen kívül Argoszban és Korinthoszban is<br />

tisztelték. Érdekes értelmezését adja a platóni szöveghelynek Plótinosz A Jóról vagy az Egyről c. írásában<br />

(Enn. VI. 9, 9. fej.). Szintén említést érdemel Vico interpretációja, aki a két Venus eltérő megjelenítését<br />

társadalom- és történelemfilozófiai aspektusból magyarázza. Ld. Giambattista Vico: Az új tudomány<br />

(Akadémiai, Budapest, 1979, 359. skk. o.)<br />

134 Íliász V. 370 skk.<br />

135 Istenek születése 189-206<br />

44

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!