disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk disszertáció - ELTE BTK disszertációk
szempontból is fontosak, hogy a szépséget összekapcsolják az antik istenek alakjával, s ebben a Művészetfilozófiával mutatnak rokonságot. Még egy pontot tisztáznunk kell, mégpedig a művészet és a filozófia megváltozott viszonyát. A Rendszerben a művészet volt a csúcspont, az abszolútum igazi szemléleti formája, s a filozófiának is őt kellett követnie. Az azonosságrendszerben a viszony megváltozik, a filozófia a művészet mellé lép, illetve bizonyos tekintetben elsőbbségre tesz szert vele szemben. 117 A Művészetfilozófiában ugyanis a művészet már csak egyik ábrázolásformája az abszolútumnak, vagyis érdekes módon Schelling éppen a művészet elmélyültebb filozófiai tárgyalásában adja fel a művészet abszolút kitüntetettségének gondolatát. 118 A filozófia felértékelődése pedig, mint láttuk, azt jelenti, hogy benne tudomány, erkölcs, vallás és művészet egységet alkotnak, vagyis szerepe hasonlóvá vált a transzcendentális rendszerben említett egyetemes poézis szerepével. 119 Az ahhoz való visszatérés feltétele ott az új mitológia létrejötte volt. Mivel itt, a Művészetfilozófiában a filozófiának a poézisbe való visszaolvadásának gondolata eltűnik, ezért természetesen az új mitológia szerepe is átértékelődik. Minderre a hatodik fejezetben visszatérünk. A zseni fogalmának megváltozása maga után vonja egyrészt a művészbe és a tényleges művészetbe vetett hit bizonyos mérvű csökkenését. Másrészt pedig, ezek tevékenységét tulajdonképpen most már csak a filozófia értheti meg, illetve irányíthatja az ősforráshoz. 120 Az Előadások az akadémiai stúdium módszeréről így szól erről: A művészet, "bár maga is teljesen abszolút, bár a realitásnak és az idealitásnak a tökéletes eggyéképződése, mégis úgy viszonyul a filozófiához, mint a realitás az idealitáshoz. [...] Ez az oka annak, hogy a művészet belső világába tudományosan semmiféle értelem nem hatolhat mélyebben, mint a filozófia értelme, sőt, a filozófus a művészet lényegében tisztábban képes látni, mint maga a művész. Amennyiben az ideális mindig a reális magasabb rendű reflexiója, annyiban a filozófusban szükségszerűen egy még magasabb 117 Bár, mint arra Peter Szondi utal, Schellingnél nincs szó a filozófia olyan mérvű előnyben részesítéséről, mint Hegelnél. Ld. Szondi i. m. S. 222 118 Vö. Bacsó Béla: A művészet és a lét gondolása. Schelling művészetfilozófiájáról (in: Határpontok, T- Twins - Lukács Archívum, Budapest, 1994, 44. o.) Ld. még ehhez Ernst Behler: Natur und Kunst in der frühromantischen Theorie des Schönen (in: Athenäum - Jahrbuch für Romantik 1992, Ferdinand Schöning, Paderborn - München - Wien - Zürich, S. 26 f.) 119 Vö. Vorlesungen über die Methode des akademischen Studiums id. kiadás S. 301 f. (858. o.) 120 Ld. PhK 188 f. (68. sk. o.) 40
endű ideális reflexiója van meg annak, ami a művészben reális." 121 Természetesen mindez nem jelenti az igazi művészet leértékelődését, mely mintaképe és képmása egyszerre a filozófiának. 4. Rendszer és kifejtés viszonya a művészetfilozófiában Miután felvázoltuk és összevetettük a két rendszer alapelveit és kulcsfogalmait a velük kortárs szövegek fényében, térjünk most rá a Művészetfilozófia belső konstrukciójának vizsgálatára. Fő kérdésünk az, hogy vajon milyen viszony áll fenn a rendszer alapjait lerakó első szakasz és a kifejtést elvégző többi közt. Tartalmilag nézve ez azt jelenti, hogy rá kell kérdeznünk az azonosságrendszer, illetve a mitológia és a művészet konkrétabb tárgyalása közti összefüggésre. Mint az eddigiekből is kiderült, Schelling művének alapja spekulatív filozófiai konstrukció, s elsősorban nem empirikus kutatás eredménye. Ennek megfelelően a művészet és a mitológia rendszerbeli helye mintegy előre adott, s a szerző a kifejtés során tölti meg valamelyest empirikus tartalommal. Fontos következményei vannak e módszernek, mint azt alább kifejtjük. Az első az, hogy bár a második szakasz szükségszerű összekötő kapocs a művészetet általánosan tárgyaló első szakasz és a művészetet különösségében bemutató harmadik és negyedik közt, 122 viszont a mitológiával foglalkozó rész csak sajátos perspektívaváltással illeszthető az általános filozófiaihoz. Ugyanis itt valami új történik, tudniillik a tényleges, az adott bevonása a rendszerbe, mégpedig konstrukciós elvvé emelve. Hiszen az antikvitás istenei, mitológiája és művészete, kereszténységgel való ellentéte bizonyos mértékben "adottság", "pozitivitás", és nem egyszerűen konstrukció eredménye. 123 Példának okáért a rendszerből következhetne akár a keleti mítoszok bevonása is, itt mégsem ez történik. Természetesen oka van annak, hogy Schelling miért a görög mitológiát választja a mitológia prototípusának, s ezáltal a költészet világának legmagasabb rendű ősképének. 124 Egyelőre azt állapítjuk meg, hogy a görögségnek az európai kultúra kialakulásában játszott kitüntetett szerepén túl következik mindez 121 I. m. S. 370 (902. o.) [A fordítást módosítottam - S. D.] 122 Ld. 28. § 123 Vö. Bacsó Béla: A művészet és a lét gondolása (id. kiadás 44. o.) 124 Ld. 30. §, PhK 220 (98. o.) 41
- Page 1 and 2: DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A GÖRÖG MI
- Page 3 and 4: 2. Az esztétikai perspektíva és
- Page 5 and 6: Bevezetés "Nah ist Und schwer zu f
- Page 7 and 8: való rákérdezésről, úgy e gon
- Page 9 and 10: elvéről című írása 1802-ből,
- Page 11 and 12: applikációknak, avagy inkább ön
- Page 13 and 14: értelmezési módjait feltárva e
- Page 15 and 16: márpedig Schelling itt tulajdonké
- Page 17 and 18: istenalakok sajátos "teológiája"
- Page 19 and 20: fénynek és ellentétének, a söt
- Page 21 and 22: További probléma a görög művé
- Page 23 and 24: a misztikus költeményekben vagy a
- Page 25 and 26: Bertel Thorvaldsen: A három Gráci
- Page 27 and 28: kettő tudatos azonossága. 65 Mind
- Page 29 and 30: transzcendentális idealizmus műv
- Page 31 and 32: Mielőtt a rendszer alapelveit felk
- Page 33 and 34: A következő kérdés az abszolút
- Page 35 and 36: §). Isten idealitásának a realit
- Page 37 and 38: mégpedig úgy, ahogyan azok Istenb
- Page 39: a művészet. Így ír erről: "Min
- Page 43 and 44: helyével. 127 Mindezek a problém
- Page 45 and 46: Praxitelész: Knidoszi Aphrodité (
- Page 47 and 48: mitológiai szemlélete vagy inkáb
- Page 49 and 50: ennek antik görög formája és az
- Page 51 and 52: nyilvánvaló, hogy az antik istene
- Page 53 and 54: allegorikusban fordítva, a külön
- Page 55 and 56: tulajdonképpen nem is a végtelen
- Page 57 and 58: Fenti kritikánkat árnyalhatja a s
- Page 59 and 60: 3. Mítoszfelfogás és műértelme
- Page 61 and 62: feleltethető meg az alkotás folya
- Page 63 and 64: utóbbiban a nyelv szimbólumként
- Page 65 and 66: ütközik, mint a mitológiáé. Ha
- Page 67 and 68: Exekiasz: Dionüszosz a tengeren (I
- Page 69 and 70: szükségszerűen és spontán term
- Page 71 and 72: tendenciáival egyaránt. 196 Winck
- Page 73 and 74: mitológiával, de ott még inkább
- Page 75 and 76: Mint látjuk, Schelling a görög m
- Page 77 and 78: föníciai Héraklész, melynek meg
- Page 79 and 80: mitológia filozófiája így nem b
- Page 81 and 82: tulajdonképpen a misztériumok sz
- Page 83 and 84: Odüsszeusz Teiresziasz árnyát k
- Page 85 and 86: jellemez. 257 Ez az élettel telis
- Page 87 and 88: szerepben. 269 A Moirák (Párkák)
- Page 89 and 90: és Dionüszosz - az a két jelent
endű ideális reflexiója van meg annak, ami a művészben reális." 121 Természetesen<br />
mindez nem jelenti az igazi művészet leértékelődését, mely mintaképe és képmása<br />
egyszerre a filozófiának.<br />
4. Rendszer és kifejtés viszonya a művészetfilozófiában<br />
Miután felvázoltuk és összevetettük a két rendszer alapelveit és kulcsfogalmait a<br />
velük kortárs szövegek fényében, térjünk most rá a Művészetfilozófia belső<br />
konstrukciójának vizsgálatára. Fő kérdésünk az, hogy vajon milyen viszony áll fenn a<br />
rendszer alapjait lerakó első szakasz és a kifejtést elvégző többi közt. Tartalmilag nézve<br />
ez azt jelenti, hogy rá kell kérdeznünk az azonosságrendszer, illetve a mitológia és a<br />
művészet konkrétabb tárgyalása közti összefüggésre. Mint az eddigiekből is kiderült,<br />
Schelling művének alapja spekulatív filozófiai konstrukció, s elsősorban nem empirikus<br />
kutatás eredménye. Ennek megfelelően a művészet és a mitológia rendszerbeli helye<br />
mintegy előre adott, s a szerző a kifejtés során tölti meg valamelyest empirikus<br />
tartalommal. Fontos következményei vannak e módszernek, mint azt alább kifejtjük.<br />
Az első az, hogy bár a második szakasz szükségszerű összekötő kapocs a<br />
művészetet általánosan tárgyaló első szakasz és a művészetet különösségében bemutató<br />
harmadik és negyedik közt, 122 viszont a mitológiával foglalkozó rész csak sajátos<br />
perspektívaváltással illeszthető az általános filozófiaihoz. Ugyanis itt valami új történik,<br />
tudniillik a tényleges, az adott bevonása a rendszerbe, mégpedig konstrukciós elvvé<br />
emelve. Hiszen az antikvitás istenei, mitológiája és művészete, kereszténységgel való<br />
ellentéte bizonyos mértékben "adottság", "pozitivitás", és nem egyszerűen konstrukció<br />
eredménye. 123 Példának okáért a rendszerből következhetne akár a keleti mítoszok<br />
bevonása is, itt mégsem ez történik. Természetesen oka van annak, hogy Schelling miért<br />
a görög mitológiát választja a mitológia prototípusának, s ezáltal a költészet világának<br />
legmagasabb rendű ősképének. 124 Egyelőre azt állapítjuk meg, hogy a görögségnek az<br />
európai kultúra kialakulásában játszott kitüntetett szerepén túl következik mindez<br />
121 I. m. S. 370 (902. o.) [A fordítást módosítottam - S. D.]<br />
122 Ld. 28. §<br />
123 Vö. Bacsó Béla: A művészet és a lét gondolása (id. kiadás 44. o.)<br />
124 Ld. 30. §, PhK 220 (98. o.)<br />
41
Change language