disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
§). Isten idealitásának a realitásba, azaz végtelenségének a végesbe való beleképződése<br />
a természet. Az ideális és reális mozzanatok egybeképződéseinek formáit Schelling<br />
potenciafokoknak nevezi. A természet a három potenciafokon mint anyag, fény és<br />
organizmus jelenik meg. Ez utóbbi az első kettő indifferenciája, de nem abszolút<br />
egysége, azonossága. Ez csak a minderre reflektáló észben (Vernunft) valósul meg, mely<br />
Isten tökéletes képmása a reális világban. Az ész nem tartozik sem a reális, sem az<br />
ideális világhoz kizárólagosan, hanem mintegy az idealitás pontja a realitásban. 100 Örök<br />
ideái a természeti organizmusok lelkeiként objektiválódnak. 101 E felismerések mentén a<br />
természetről szóló tan után az ideális világ tana (12-16. §) is kifejthető. Ez a világ Isten<br />
idealitása, mely felveszi magába a realitást, tehát a végtelen a végest. Az ideális világ<br />
három potenciafoka, vagyis három megjelenési formája a tudás (Wissen), a cselekvés<br />
(Handeln) és a művészet (Kunst), mely az előző kettő indifferenciája. 102 Isten tökéletes<br />
képmása az ideális világban, vagyis a potenciák azonossága a filozófia, azaz az ész<br />
abszolút tudománya. 103 A művészet, a filozófiához viszonyítva, szintén az abszolútum<br />
megjelenítése az ideális világban, ám reális, objektív módon, mivel a művészet az<br />
ősmintaképet a képmásban ábrázolja. Mint látható, Schelling a bevezetőben<br />
mondottakhoz képest itt némileg jobban kihangsúlyozza a filozófia<br />
magasabbrendűségét. Ugyanis az abszolútum mint olyan legtökéletesebb kifejeződése<br />
végül is nem a művészet, hanem a filozófia, mivel ennek közege a leginkább adekvát az<br />
istenség abszolút idealitásának kifejezése számára. A következő lépés az istenség három<br />
legfőbb ideájának bevezetése. Ezek az igazság, a jóság és a szépség, és ezen ideák<br />
rendre megfeleltethetőek a reális és ideális világ három potenciafokának. 104 Az<br />
eddigiekből következik, hogy a szépségnek a három idea közül kiemelt jelentősége van,<br />
mivel ez a másik kettő eggyé képződése. És amíg a tudomány ideája az igazság, az<br />
erényé a jóság és a művészeté a szépség, addig a filozófia tulajdonképpen mind magába<br />
foglalja ezeket, és egyúttal felettük áll.<br />
100 11. §, PhK 207-208 (86. o.). Vö. Fernere Darstellungen aus dem System der Philosophie (1802), III. §<br />
(in: Ausgewählte Schriften Bd. 2, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1995, S. 134)<br />
101 17. §<br />
102 13. §<br />
103 15. §<br />
104 16. §<br />
35
Change language