disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Mielőtt a rendszer alapelveit felkutatnánk, tekintsük át az előadások egészének<br />
vázát. A mű tematikus felépítése a következőképpen rekonstruálható: 82<br />
Bevezetés<br />
Általános rész<br />
Első szakasz: A művészet konstrukciója általánosságban<br />
I. Isten avagy az abszolútum tana (1-7. §)<br />
II. Az univerzum tana<br />
1. A reális világ (a természet) és az ész (8-11. §)<br />
2. Az ideális világ és a filozófia (12-16. §)<br />
III. A szépség és a művészet tana (17-24. §)<br />
Második szakasz: A művészet anyagának konstrukciója<br />
I. Ideatan (25-27. §)<br />
II. Az istenvilág külső konstrukciója - az istenek (28-33. §)<br />
III. Az istenvilág belső konstrukciója - a mitológia (34-61. §)<br />
Harmadik szakasz: A művészet különösségének avagy formájának konstrukciója<br />
I. A műalkotás elmélete (62-69. §)<br />
II. Az esztétikai idea átmenete a konkrét műalkotásba (70-75. §)<br />
Különös rész<br />
Negyedik szakasz: A művészet formáinak konstrukciója a reális és ideális sor<br />
szembeállításában<br />
I. A művészet világának reális oldala avagy a képzőművészet<br />
1. Zene (76-83. §)<br />
2. Festészet (84-103. §)<br />
3. Plasztika (104. §-tól)<br />
a. Építészet (107-118. §)<br />
b. Dombormű (119-121. §)<br />
c. Szobrászat (122-133. §)<br />
II. A művészet világának ideális oldala avagy a költészet (S. 458: 322. o.)<br />
1. Líra (S. 467: 331. o.)<br />
2. Epika (S. 473: 337. o.)<br />
3. Dráma (S. 515: 377. o.)<br />
E vázlatot szem előtt tartva először megvizsgáljuk az előadás átfogó<br />
koncepcióját, ahogyan azt Schelling a bevezetőben ismerteti. A szerző itt kifejti, hogy a<br />
művészet igazi tudománya, a művészet filozófiája - mely mindezidáig még nem lett<br />
megalkotva - az egyetlen filozófiai rendszer ismétlése a legmagasabb potenciafokon. 83<br />
Tehát nem a művészet történetét takarja, és nem is a művészetnek mint különös<br />
tárgynak az elméletét. A művészet filozófiájának feladata a művészetben lévő reálist, az<br />
objektívet bemutatni az ideálisban, a szubjektívben, vagyis a filozófiában. 84 Az<br />
82 Mindehhez M. Frank kiadása és H. C. Robinson jegyzetei (Jénai esztétika) mellett felhasználtam -<br />
módosítva - Jochem Hennigfeld: Mythos und Poesie. Interpretationen zu Schellings "Philosophie der<br />
Kunst" und "Philosophie der Mythologie" c. művében található felosztást is (Anton Hain, Meisenheim am<br />
Glan, 1973.). Hennigfeld írására egyébként is támaszkodtam a schellingi előadások feldolgozása során.<br />
83 PhK 191 (71. o.)<br />
84 PhK 192 (71-72. o.)<br />
31