disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Annyit mindenesetre már most megállapíthatunk, hogy Schelling gondolatmenete művészettörténeti és művészetelmélet-történeti szempontból is különféle felfogások elegyítése. A Rendszer művészetfilozófiai része magába foglal legalább még egy negyedik elemet is, méghozzá az egyetemes poézis és a hozzá kapcsolódó új mitológia programjának romantikus gondolatát. Schelling kifejti, hogy a filozófia és a tudományok végső célja az egyetemes poézisben való feloldódás, vagyis önmaguk elkülönültségének megszüntetése. 80 Ugyanis csak a művészetben és a poézisben válhat általános érvényűvé, objektívvé az a szemlélet, mely a filozófusban szubjektíven, és benne is csak a filozofálás közben található meg. E visszatéréshez szükséges egy új mitológia, hiszen a mitológia képezi az átmenetet, a közbülső tagot a poézis és a filozófia közt. E mitológiának egyrészt egyetemesnek kell lennie, vagyis az egész emberi nem alkotásának, másrészt magába kell foglalnia a filozófia s a tudományok felismeréseit is. 81 E felfogás szerint a zseni művészete mintegy megelőlegezi e jövendőbeli állapotot, az egyes művek pedig a majdani mindent átfogó egésznek a darabjai. Ez viszont azt is jelenti, hogy az egyes mű egyszerre egy zárt egész, önálló világgal és ugyanakkor egy tágabb összefüggés része. Ez kihathat időbeli létére is. Hiszen egyfelől minden műalkotás saját korában jön létre és tesz szert történeti létezésre, másfelől tulajdonképpen az igazi mű a jövő része is, már születésekor hozzátartozik egy másik világkorszakhoz. Kérdés persze, hogy a műalkotás ilyesfajta idealitásában rejlik-e valami tartalmi vonatkozás vagy sem. A transzcendentális idealizmus rendszere a művészet rendszerbeli helyét adja meg és kimondja szemléletmódjának kitüntetettségét, ám a művészet "anyagáról" nem beszél, miként konkrét művekről sem. Mindezekről a Művészetfilozófiában olvashatunk. 2. A művészetfilozófiai rendszer 80 S. 696 ff. (403. skk. o.). Vö. Hinrich Knittermeyer: Schelling und die romantische Schule (Ernst Reinhardt, München, 1929, S. 232 f.) A szerző utal a filozófia és a poézis egysége kapcsán Novalis hasonló elképzeléseire is. (i. m. S. 246 ff.) 81 Itt újra utalhatunk a Rendszerprogramra, mely az új mitológiát az ész mitológiájának (Mythologie der Vernunft) nevezi, mitológia és filozófia kölcsönös áthatását követelve. Ld. i. m. S. 236 (812. o.) 30
Mielőtt a rendszer alapelveit felkutatnánk, tekintsük át az előadások egészének vázát. A mű tematikus felépítése a következőképpen rekonstruálható: 82 Bevezetés Általános rész Első szakasz: A művészet konstrukciója általánosságban I. Isten avagy az abszolútum tana (1-7. §) II. Az univerzum tana 1. A reális világ (a természet) és az ész (8-11. §) 2. Az ideális világ és a filozófia (12-16. §) III. A szépség és a művészet tana (17-24. §) Második szakasz: A művészet anyagának konstrukciója I. Ideatan (25-27. §) II. Az istenvilág külső konstrukciója - az istenek (28-33. §) III. Az istenvilág belső konstrukciója - a mitológia (34-61. §) Harmadik szakasz: A művészet különösségének avagy formájának konstrukciója I. A műalkotás elmélete (62-69. §) II. Az esztétikai idea átmenete a konkrét műalkotásba (70-75. §) Különös rész Negyedik szakasz: A művészet formáinak konstrukciója a reális és ideális sor szembeállításában I. A művészet világának reális oldala avagy a képzőművészet 1. Zene (76-83. §) 2. Festészet (84-103. §) 3. Plasztika (104. §-tól) a. Építészet (107-118. §) b. Dombormű (119-121. §) c. Szobrászat (122-133. §) II. A művészet világának ideális oldala avagy a költészet (S. 458: 322. o.) 1. Líra (S. 467: 331. o.) 2. Epika (S. 473: 337. o.) 3. Dráma (S. 515: 377. o.) E vázlatot szem előtt tartva először megvizsgáljuk az előadás átfogó koncepcióját, ahogyan azt Schelling a bevezetőben ismerteti. A szerző itt kifejti, hogy a művészet igazi tudománya, a művészet filozófiája - mely mindezidáig még nem lett megalkotva - az egyetlen filozófiai rendszer ismétlése a legmagasabb potenciafokon. 83 Tehát nem a művészet történetét takarja, és nem is a művészetnek mint különös tárgynak az elméletét. A művészet filozófiájának feladata a művészetben lévő reálist, az objektívet bemutatni az ideálisban, a szubjektívben, vagyis a filozófiában. 84 Az 82 Mindehhez M. Frank kiadása és H. C. Robinson jegyzetei (Jénai esztétika) mellett felhasználtam - módosítva - Jochem Hennigfeld: Mythos und Poesie. Interpretationen zu Schellings "Philosophie der Kunst" und "Philosophie der Mythologie" c. művében található felosztást is (Anton Hain, Meisenheim am Glan, 1973.). Hennigfeld írására egyébként is támaszkodtam a schellingi előadások feldolgozása során. 83 PhK 191 (71. o.) 84 PhK 192 (71-72. o.) 31
- Page 1 and 2: DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A GÖRÖG MI
- Page 3 and 4: 2. Az esztétikai perspektíva és
- Page 5 and 6: Bevezetés "Nah ist Und schwer zu f
- Page 7 and 8: való rákérdezésről, úgy e gon
- Page 9 and 10: elvéről című írása 1802-ből,
- Page 11 and 12: applikációknak, avagy inkább ön
- Page 13 and 14: értelmezési módjait feltárva e
- Page 15 and 16: márpedig Schelling itt tulajdonké
- Page 17 and 18: istenalakok sajátos "teológiája"
- Page 19 and 20: fénynek és ellentétének, a söt
- Page 21 and 22: További probléma a görög művé
- Page 23 and 24: a misztikus költeményekben vagy a
- Page 25 and 26: Bertel Thorvaldsen: A három Gráci
- Page 27 and 28: kettő tudatos azonossága. 65 Mind
- Page 29: transzcendentális idealizmus műv
- Page 33 and 34: A következő kérdés az abszolút
- Page 35 and 36: §). Isten idealitásának a realit
- Page 37 and 38: mégpedig úgy, ahogyan azok Istenb
- Page 39 and 40: a művészet. Így ír erről: "Min
- Page 41 and 42: endű ideális reflexiója van meg
- Page 43 and 44: helyével. 127 Mindezek a problém
- Page 45 and 46: Praxitelész: Knidoszi Aphrodité (
- Page 47 and 48: mitológiai szemlélete vagy inkáb
- Page 49 and 50: ennek antik görög formája és az
- Page 51 and 52: nyilvánvaló, hogy az antik istene
- Page 53 and 54: allegorikusban fordítva, a külön
- Page 55 and 56: tulajdonképpen nem is a végtelen
- Page 57 and 58: Fenti kritikánkat árnyalhatja a s
- Page 59 and 60: 3. Mítoszfelfogás és műértelme
- Page 61 and 62: feleltethető meg az alkotás folya
- Page 63 and 64: utóbbiban a nyelv szimbólumként
- Page 65 and 66: ütközik, mint a mitológiáé. Ha
- Page 67 and 68: Exekiasz: Dionüszosz a tengeren (I
- Page 69 and 70: szükségszerűen és spontán term
- Page 71 and 72: tendenciáival egyaránt. 196 Winck
- Page 73 and 74: mitológiával, de ott még inkább
- Page 75 and 76: Mint látjuk, Schelling a görög m
- Page 77 and 78: föníciai Héraklész, melynek meg
- Page 79 and 80: mitológia filozófiája így nem b
Annyit mindenesetre már most megállapíthatunk, hogy Schelling gondolatmenete<br />
művészettörténeti és művészetelmélet-történeti szempontból is különféle felfogások<br />
elegyítése.<br />
A Rendszer művészetfilozófiai része magába foglal legalább még egy negyedik<br />
elemet is, méghozzá az egyetemes poézis és a hozzá kapcsolódó új mitológia<br />
programjának romantikus gondolatát. Schelling kifejti, hogy a filozófia és a<br />
tudományok végső célja az egyetemes poézisben való feloldódás, vagyis önmaguk<br />
elkülönültségének megszüntetése. 80 Ugyanis csak a művészetben és a poézisben válhat<br />
általános érvényűvé, objektívvé az a szemlélet, mely a filozófusban szubjektíven, és<br />
benne is csak a filozofálás közben található meg. E visszatéréshez szükséges egy új<br />
mitológia, hiszen a mitológia képezi az átmenetet, a közbülső tagot a poézis és a<br />
filozófia közt. E mitológiának egyrészt egyetemesnek kell lennie, vagyis az egész<br />
emberi nem alkotásának, másrészt magába kell foglalnia a filozófia s a tudományok<br />
felismeréseit is. 81 E felfogás szerint a zseni művészete mintegy megelőlegezi e<br />
jövendőbeli állapotot, az egyes művek pedig a majdani mindent átfogó egésznek a<br />
darabjai. Ez viszont azt is jelenti, hogy az egyes mű egyszerre egy zárt egész, önálló<br />
világgal és ugyanakkor egy tágabb összefüggés része. Ez kihathat időbeli létére is.<br />
Hiszen egyfelől minden műalkotás saját korában jön létre és tesz szert történeti<br />
létezésre, másfelől tulajdonképpen az igazi mű a jövő része is, már születésekor<br />
hozzátartozik egy másik világkorszakhoz. Kérdés persze, hogy a műalkotás ilyesfajta<br />
idealitásában rejlik-e valami tartalmi vonatkozás vagy sem. A transzcendentális<br />
idealizmus rendszere a művészet rendszerbeli helyét adja meg és kimondja<br />
szemléletmódjának kitüntetettségét, ám a művészet "anyagáról" nem beszél, miként<br />
konkrét művekről sem. Mindezekről a Művészetfilozófiában olvashatunk.<br />
2. A művészetfilozófiai rendszer<br />
80 S. 696 ff. (403. skk. o.). Vö. Hinrich Knittermeyer: Schelling und die romantische Schule (Ernst<br />
Reinhardt, München, 1929, S. 232 f.) A szerző utal a filozófia és a poézis egysége kapcsán Novalis<br />
hasonló elképzeléseire is. (i. m. S. 246 ff.)<br />
81 Itt újra utalhatunk a Rendszerprogramra, mely az új mitológiát az ész mitológiájának (Mythologie der<br />
Vernunft) nevezi, mitológia és filozófia kölcsönös áthatását követelve. Ld. i. m. S. 236 (812. o.)<br />
30
Change language