disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
transzcendentális idealizmus művészetfilozófiájába. Platón a legfőbb ideát például a<br />
Lakomában (210 a - 212 a) a Szép ideájának nevezi, míg az Állam nap- és<br />
barlanghasonlatában a Jó ideájáról van szó. 75 Viszont a szépségmetafizika az ő esetében<br />
nem válik művészetmetafizikává, sőt helyenként komoly művészetkritikával párosul.<br />
Fontos különbség továbbá az érzéki felértékelése Schellingnél, hiszen - Platónnal<br />
ellentétben - ez a mozzanat feltétele annak, hogy a művészet az abszolútum adekvát<br />
létformájává váljon. Ez az ellentét még élesebb formában mutatkozik meg abban a<br />
kijelentésben, miszerint a művészet elve nem a természet utánzása, hanem épp<br />
ellenkezőleg, a műalkotás a természeti szépség megítélésének normája. 76 A szépség<br />
ugyanis a szubjektív és objektív, a véges és végtelen közti ellentétek feloldásában rejlik,<br />
a természet viszont ezek szétválása előtti egységként értelmezhető. 77<br />
Schelling eme végtelen ellentmondás feloldódásaként értelmezi a mű külső<br />
megjelenése során kifejeződő nyugalmat (Ruhe) és csendes nagyságot (stille Größe). 78<br />
Winckelmann tézise a görög szobrok nemes egyszerűségéről (edle Einfalt) 79 és csendes<br />
nagyságáról így beemelődik egy általános művészet- és szépségmetafizika keretei közé.<br />
Ez viszont azt jelzi, hogy Schelling itt az antik szobor létmódjából bontja ki az általában<br />
vett műalkotás létét. Tehát az abszolútum önkifejlődési folyamata és a zseni<br />
tevékenysége mellett a szobrászat isten- és hérószábrázolása válik a művészet<br />
megértésének paradigmájává. Abszolútumfilozófia, zseniesztétika és klasszicista<br />
művészetelmélet találkozásának vagyunk tanúi. E három komponens<br />
egybedolgozásának problematikája újra felbukkan majd a Művészetfilozófiában is.<br />
74<br />
A fentiek összevethetőek A német idealizmus legrégibb rendszerprogramjának nevezett töredék<br />
megfogalmazásaival: "Legvégül az eszme, mely mindeneket egyesít, a szépség eszméje (die Idee der<br />
Schönheit), a magasabb rendű platonikus értelemben véve a szót. Meggyőződésem, hogy a minden eszmét<br />
átfogó ész legmagasabb rendű aktusa esztétikai aktus, és hogy igazság és jóság csakis a szépségben<br />
kapcsolódik össze testvéri módon. […] A szellem filozófiája esztétikai filozófia." i. m. S. 235 (812. o.). A<br />
Systemprogramm poétikai és politikai programjához ld. Manfred Frank: Der kommende Gott.<br />
Vorlesungen über die Neue Mythologie/I. (Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1982, S. 153 ff.)<br />
Megjegyzendő, hogy Hegel már a Jénai reálfilozófiában más úton jár Schellinghez képest, hiszen a<br />
művészet és a szépség számára már nem a szellem, az igazság adekvát ábrázolása. (Ld. Ifjúkori írások,<br />
Gondolat, Budapest, 1982, 434. skk. o.)<br />
75 A szépség ontológiai jelentését tárja fel különböző antik szerzőknél, így Platónnál is, Ernesto Grassi<br />
kiváló könyve: A szépség ókori elmélete (Tanulmány, Pécs, 1997.)<br />
76 S. 690 (396. o.)<br />
77 A platóni gondolatok átvételének problémájára a későbbiek során még visszatérünk.<br />
78 S. 688 (394. o.)<br />
79 Ld. Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban (in: J. J.<br />
Winckelmann: Művészeti írások, Magyar Helikon, Budapest, 1978, 30. o.)<br />
29