Kasper, Walter: Das Absolute in der Geschichte. Philosophie und Theologie der Geschichte in der Spätphilosophie Schellings, Matthias-Grünewald, Mainz, 1965. Kerényi, Karl: Hegels Wiederentdeckung der Götter Griechenlands, in: Der höhere Standpunkt. Zum Humanismus des integralen Menschen, List, München, 1971. Kerényi Károly: Az égei ünnep, Kráter, Budapest, 1995. Kerényi Károly: Görög mitológia, Gondolat, Budapest, 1977. Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz, Szépirodalmi, Budapest, 1988. Kerényi Károly: Halhatatlanság és Apollón-vallás, Magvető, Budapest, 1984. Kerényi Károly: Hegel és Görögország istenei, in: MFSZ 1990/5-6. Kierkegaard, Sören: Berlini töredék. Jegyzetek Schelling 1841/42-es előadásairól, Osiris - Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2001. Kirk, Geoffrey S.: A mítosz, Holnap, Budapest, 1993. Kleist, Heinrich von: Amphitryon, in: Az eltört korsó. Amphitryon, Európa, Budapest, 1957. Knatz, Lothar: Die Philosophie der Kunst, in: Hans Jörg Sandkühler (Hrsg.): F. W. J. Schelling, J. B. Metzler, Stuttgart - Weimar, 1998. Knittermeyer, Hinrich: Schelling und die romantische Schule, Ernst Reinhardt, München, 1929. Kocziszky Éva: Pán, a gondolkodók istene. Mitológia 1800 körül, Osiris, Budapest, 1998. Kocziszky Éva: Hölderlin. Költészet a sötét Nap fényénél, Századvég, Budapest, 1994. Kocziszky Éva: Hamann és a modernitás kritikája, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2000. Kocziszky Éva: A mitológus Kerényi Károly, in: Valóság 1987/7. Krüger, Gerhard: Mythisches Denken in der Gegenwart, in: Dieter Henrich - Walter Schulz - Karl-Heinz Volkmann-Schluck (hrsg.): Die Gegenwart der Griechen im neuern Denken. Festschrift für Hans-Georg Gadamer zum 60. Geburtstag, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), Tübingen, 1960. 184
Lessing, Gotthold Ephraim: Werke Bd. 6: Kunsttheoretische und kunsthistorische Schriften, Carl Hanser, München, 1974, hrsg. von Herbert G. Göpfert Lessing, Gotthold Ephraim: Laokoón. Hamburgi dramaturgia, Akadémiai, Budapest, 1963. Lessing, Gotthold Ephraim: Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, Budapest, 1982. Lukács György: A fiatal Hegel, Magvető, Budapest, 1976. Lukács György: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete, Magvető, Budapest, 1975. Lukács György: Novalis, in: Ifjúkori művek, Magvető, Budapest, 1977. Marcuse, Herbert: Ész és forradalom, Gondolat, Budapest, 1982. Márkus György: Hegel és a művészet vége, in: Metafizika - mi végre?, Osiris, Budapest, 1998. Marquard, Odo: Zur Bedeutung der Theorie des Unbewussten für eine Theorie der nicht mehr schönen Kunst, in: Poetik und Hermeneutik 3: Die nicht mehr schönen Künste, Wilhelm Fink, München, 1991, hrsg. von Hans Robert Jauss Marquard, Odo: Gesamtkunstwerk und Identitätssystem. Überlegungen im Anschluß an Hegels Schellingkritik, in: Aesthetica und Anaesthetica. Philosophische Überlegungen, Wilhelm Fink, München, 2003. Marquard, Odo: Az egyetemes történelem és más mesék, Atlantisz, Budapest, 2001. Meletyinszkij, Jeleazar: A mítosz poétikája, Gondolat, Budapest, 1985. Moritz, Karl Philipp: Götterlehre oder Mythologische Dichtungen der Alten, Insel- Verlag Anton Kippenberg, Leipzig, 1989. Nauen, Franz Gabriel: Revolution, Idealism and Human Freedom. Schelling Hölderlin and Hegel and the Crisis of German Idealism, Martinus Nijhoff, The Hague, 1971. Németh Lajos: A művészet sorsfordulója, Gondolat, Budapest, 1970. Nietzsche, Friedrich: Sämtliche Werke 1.: Die Geburt der Tragödie, Unzeitgemäße Betrachtungen, Nachgelassene Schriften 1870-1873, Walter de Gruyter, München, 1999, hrsg. von Giorgo Colli und Mazzino Montinari Nietzsche, Friedrich: Ifjúkori görög tárgyú írások, Európa, Budapest, 1988. 185
- Page 1 and 2:
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A GÖRÖG MI
- Page 3 and 4:
2. Az esztétikai perspektíva és
- Page 5 and 6:
Bevezetés "Nah ist Und schwer zu f
- Page 7 and 8:
való rákérdezésről, úgy e gon
- Page 9 and 10:
elvéről című írása 1802-ből,
- Page 11 and 12:
applikációknak, avagy inkább ön
- Page 13 and 14:
értelmezési módjait feltárva e
- Page 15 and 16:
márpedig Schelling itt tulajdonké
- Page 17 and 18:
istenalakok sajátos "teológiája"
- Page 19 and 20:
fénynek és ellentétének, a söt
- Page 21 and 22:
További probléma a görög művé
- Page 23 and 24:
a misztikus költeményekben vagy a
- Page 25 and 26:
Bertel Thorvaldsen: A három Gráci
- Page 27 and 28:
kettő tudatos azonossága. 65 Mind
- Page 29 and 30:
transzcendentális idealizmus műv
- Page 31 and 32:
Mielőtt a rendszer alapelveit felk
- Page 33 and 34:
A következő kérdés az abszolút
- Page 35 and 36:
§). Isten idealitásának a realit
- Page 37 and 38:
mégpedig úgy, ahogyan azok Istenb
- Page 39 and 40:
a művészet. Így ír erről: "Min
- Page 41 and 42:
endű ideális reflexiója van meg
- Page 43 and 44:
helyével. 127 Mindezek a problém
- Page 45 and 46:
Praxitelész: Knidoszi Aphrodité (
- Page 47 and 48:
mitológiai szemlélete vagy inkáb
- Page 49 and 50:
ennek antik görög formája és az
- Page 51 and 52:
nyilvánvaló, hogy az antik istene
- Page 53 and 54:
allegorikusban fordítva, a külön
- Page 55 and 56:
tulajdonképpen nem is a végtelen
- Page 57 and 58:
Fenti kritikánkat árnyalhatja a s
- Page 59 and 60:
3. Mítoszfelfogás és műértelme
- Page 61 and 62:
feleltethető meg az alkotás folya
- Page 63 and 64:
utóbbiban a nyelv szimbólumként
- Page 65 and 66:
ütközik, mint a mitológiáé. Ha
- Page 67 and 68:
Exekiasz: Dionüszosz a tengeren (I
- Page 69 and 70:
szükségszerűen és spontán term
- Page 71 and 72:
tendenciáival egyaránt. 196 Winck
- Page 73 and 74:
mitológiával, de ott még inkább
- Page 75 and 76:
Mint látjuk, Schelling a görög m
- Page 77 and 78:
föníciai Héraklész, melynek meg
- Page 79 and 80:
mitológia filozófiája így nem b
- Page 81 and 82:
tulajdonképpen a misztériumok sz
- Page 83 and 84:
Odüsszeusz Teiresziasz árnyát k
- Page 85 and 86:
jellemez. 257 Ez az élettel telis
- Page 87 and 88:
szerepben. 269 A Moirák (Párkák)
- Page 89 and 90:
és Dionüszosz - az a két jelent
- Page 91 and 92:
Az első állomás Homérosz alvil
- Page 93 and 94:
megszólítót. Odüsszeusz így tu
- Page 95 and 96:
éppenséggel az átértelmezett H
- Page 97 and 98:
szerint viszont az istenek nem egys
- Page 99 and 100:
abszolútumfilozófia és a mitoló
- Page 101 and 102:
3. Istenfelfogás és műértelmez
- Page 103 and 104:
emberivé formált istenek ábrázo
- Page 105 and 106:
inkoherenciája fontos felismerése
- Page 107 and 108:
ez az örök alak a görög istenek
- Page 109 and 110:
Niobé és gyermeke (I. e. 350 kör
- Page 111 and 112:
IV. A művészeti ágak és a műfa
- Page 113 and 114:
az életre keltés, a megelevenedő
- Page 115 and 116:
Apollón alakja mutat fel legtiszt
- Page 117 and 118:
Ezenkívül a Winckelmanntól és H
- Page 119 and 120:
térbelisége a szemlélőt inkább
- Page 121 and 122:
hagyományokból is jól ismert - a
- Page 123 and 124:
évén a hallható költeményre b
- Page 125 and 126:
nem más, mint valamiféle - szem
- Page 127 and 128:
alapzatból mint háttérből kieme
- Page 129 and 130:
Schelling is utal rá, e gondolatok
- Page 131 and 132:
emberek megistenüléséről szól
- Page 133 and 134: osztatlan világot (eine ungetheilt
- Page 135 and 136: mitológia vagy a tragédia sok sze
- Page 137 and 138: megjelenése egy magasabb szintre u
- Page 139 and 140: V. Hermeneutikai problémák "Az eg
- Page 141 and 142: Van azonban a Platónhoz kapcsolód
- Page 143 and 144: egyáltalán e befolyás felől kö
- Page 145 and 146: szembeni esztétikai beállítódá
- Page 147 and 148: mégis, a folyamat kezdetei - legal
- Page 149 and 150: szembeni magatartást is erősen be
- Page 151 and 152: vagyis az isteni természet örök
- Page 153 and 154: értékelés már nem ennyire egyé
- Page 155 and 156: Kleio (Egy i. e. III-II. századi s
- Page 157 and 158: tekintett történelemben az egész
- Page 159 and 160: Ezáltal két sajátos képződmén
- Page 161 and 162: tulajdonképpen a "költői teogón
- Page 163 and 164: vele a végtelen, az idealisztikus
- Page 165 and 166: görög mitológia anyaga a termés
- Page 167 and 168: elérendő céllá, melyhez képest
- Page 169 and 170: Az új mitológia gondolata - miké
- Page 171 and 172: műveltségnek (Bildung). Várjuk i
- Page 173 and 174: Mnémoszüné (Az Antiochiában lé
- Page 175 and 176: programjának átértékelésével
- Page 177 and 178: Azt látjuk mindeközben, hogy a m
- Page 179 and 180: IRODALOMJEGYZÉK Allwohn, Adolf: De
- Page 181 and 182: Fuhrmans, Horst: Schellings letzte
- Page 183: Hölderlin, Friedrich: Oidipusz, a
- Page 187 and 188: Sandkühler, Hans Jörg: Friedrich
- Page 189 and 190: Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph
- Page 191: Tatarkiewicz, Wladyslaw: Az esztét